A nyugdíjak bejelentett 10 százalékos növekedése miatt a gazdasági szakemberek meglehetősen kétségbe vannak esve, s azt jósolják, hogy az állami kassza nagyon megsínyli majd ezt a döntést. Állítólag a nyugdíjak miatt az árucsere-forgalmi deficit veszélye leselkedik ránk, amely az idén akár 8,7 milliárd eurós is lehet.
A rendkívüli nyugdíjnövelés mindenképpen politikai határozat, amelyet a gazdasági szakemberek szerint nem indokol semmilyen más gazdasági változás. Például nincs összhangban a keresetek rendkívüli növelésével, avagy a járulékok nagyságának megnövekedésével. Pedig a pénzt valahonnan elő kell teremteni, úgy fogalmaznak, hogy a 10 százalékos nyugdíjnöveléshez 15 milliárd dináros kiegészítő összegre lesz szükség. Ez a döntés mindenképpen azzal a következményekkel fog járni, hogy a költségvetést újra kell értékelni, ez elsősorban a köztársasági parlament feladata, amit hamarosan meg kell tenniük.
A költségvetés újraértékelésével és átütemezésével, egyértelműen növekedni fog a lakosság kiadásainak nagysága és ez inflációs következményekkel jár. Ennek a véleményének adott a minap hangot Stojan Stamenković a belgrádi gazdasági intézet közgazdásza. Különösen nehezményezi, hogy a köztársasági költségvetésnek az év első hét hónapjában 10,6 milliárd dináros vesztesége volt, akkor ha most a nyugdíjemelést és egyéb más rendkívüli kiadások felszámoljuk, az év végéig ez a hiány 30-40 milliárd dinárra duzzadhat.
A nyugdíjak lineáris növelése serkenteni fogja az inflációt, a monetáris politika erre a kamatok növelésével fog reagálni, ami kihatással lesz a dinár árfolyamának változására. Sajnos a pénzpiac nálunk nem a legtökéletesebben működik, amire meglehetősen nagy befolyásuk van az úgynevezett monopolhelyzetben lévő cégeknek, tehát még erre is kihatással lesz a nyugdíjak növekedése. A közgazdász nézete szerint egy ilyen ugrásszerű nyugdíjnövekedést meggondoltabban kellene érvényesíteni, és csakis úgy lehetséges –, hogy a nyugdíjak az átlag személyi jövedelmek legalább 70 százalékát tegyék ki – ha előtte a nyugdíjfizetési rendszert komolyan megreformálnák.
Ugyanerről a kérdésről Radovan Jelašić a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója úgy vélekedik, hogy a nyugdíjak bejelentett 10 százalékos növekedése, a közfogyasztás megnövekedésével fog járni, ennek természetesen inflációgerjesztő hatása lesz, de amennyiben a szerb kormány úgy határoz, hogy a rendelkezésére álló költségvetési eszközök átütemezése során okosan megvalósítja a kitűzött célt, akkor annak nem kellene, hogy negatív következménye legyen, még az országban jelenleg érvényes inflációs mozgásokra sem. Tehát a bankkormányzó nem borúlátó, az állami pénzek okos átütemezésével megoldhatónak látja a 10 százalékos nyugdíjemelés gyakorlati alkalmazását.
