Minden évben november 8-án, az urbanizmus világnapján, a Szerbiai Várostervezők Egyesülete megtartja hagyományos nemzetközi várostervezési kiállítását. Itt a várostervezők legjobbjai mutatják be munkáikat. Ezeket a munkákat nemzetközi zsűri díjazza. Az idei megmérettetésen a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat kimagasló eredményt ért el, hiszen két munkával képviseltette magát, és mindkettő elismerésben részesült. Dragana Mijatović és Törteli Károly okleveles építészek, a közvállalat munkatársai meséltek lapunknak a díjazott munkákról, és a város jövőjéről.
Dragana Mijatović elmondta, hogy a várostervezési kiállítás rangos megmérettetés.
– Ezen a rendezvényen mutatják be a legjelentősebb alkotásokat a terület- és településtervezés, az urbanisztikai tervkészítés és a tervmegvalósítás területéről. Ebben az évben a kiállításnak a rumai Brana Crnčević Művelődési Központ adott otthont. Tíz ország tervezői és urbanistái voltak jelen a rendezvényen. A volt Jugoszlávia országai mellett Olaszország, Magyarország és Svájc tervezői is képviseltették magukat.
A Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat két munkával vett részt a kiállításon. Az egyik Szabadka–Palics 2030-ig érvényes általános településrendezési terve, a másik pedig a Szegedi úttól északra és a Partizán bázisok utcától keletre eső 144-es blokk (a valamikori Kosta Nađ kaszárnya komplexum) részletes szabályozási terve. Az első munkával első díjat értünk el, míg az utóbbi munkáért Törteli Károly a részletes szabályozási tervek kategóriában elismerésben részesült.
Predrag Radivojević, a közvállalat igazgatója, és Törteli Károly az elismerés átvétele után (patyi Szilárd felvétele)
– Ez egy kiállítás, amelyet a Szerbiai Várostervezők Egyesülete minden évben más városban tart meg – tette hozzá Törteli Károly. – A munkákat az egyesület székhelyén összegyűjtik, majd egy szelekciós bizottság dönt arról, mely munkák elég jók ahhoz, hogy részt vehessenek a kiállításon. A szelekciós bizottság döntése után a kiválasztott munkákat kiállítják abban a teremben, ahol éppen a rendezvényt megtartják. Ez után megalakul a kiállítás nemzetközi zsűrije, amely kategóriánként dönt arról, mely munkák részesülnek díjakban és elismerésekben. Százhatvanhárom munka volt összesen a kiállításon tizenkét kategóriában.
Dragana Mijatović az általános rendezési terven dolgozott Tanja Mijatović és Petar Andrić okleveles építészekkel, valamint a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat szakmai csapatával együtt.
– A díj, amit az általános településrendezési tervvel értünk el, különösen fontos számunkra, mert az efajta terveket hosszú távra hozzuk meg, tehát ritkán van lehetőségünk általános településrendezési terven dolgozni. Így ez a fajta terv a településrendezési tervek hierarchiájának csúcsát képezi. Ezzel összhangban dolgozzák ki aztán a részletes szabályozási terveket. Az általános településrendezési terv a Szerb Köztársaság 2010–2020. időszakra vonatkozó területi tervével és a Vajdaság Autonóm Tartomány regionális területi tervével összhangban lett kidolgozva. Ezekben a dokumentumokban meghatározták városunknak a régióban elfoglalt helyét is. Ezek szerint Szabadkát úgy definiálják, mint országos jelentőségű központot. A gazdaság területén pedig közepes méretű ipari központtá kell válnia a városnak, ami annyit jelent, hogy az ipari alkalmazottak számának tíz-húszezer között kell mozognia. Szabadkán már most hat és fél ezer ipari alkalmazott dolgozik a kisbajmoki ipari parkban, így a város jó úton halad, hogy hamarosan elérje a kitűzött célt. Az idegenforgalmi fejlesztések után Szabadkának országos jelentőségű központtá, míg Palicsnak nemzetközi jelentőségű központtá kell válnia – magyarázta Dragana Mijatović.
A kiállításra elkészült egy térkép is, amely bemutatja, hogyan kellene kinéznie Szabadkának a terv szerint. Dragana Mijatović azonban elmondta, hogy a terv csak egy szemléltető eszköz. Az általános településrendezési terv valójában egy több ezer oldalas dokumentum, amelyen több, mint egy évig dolgoztak.
– Mivel az általános településrendezési terv, ahogy a neve is mondja, egy általános dokumentum, ezért benne csak a területrendezés fő irányai vannak megfogalmazva. Ebben a tervben, először a város területrendezési tervei közül, csökkentettük az építési telkek határait a város északnyugati határában, ezzel védve a homokpusztai és a palicsi környezetvédelmi területeket, valamint ezzel elősegítjük az építési telkek észszerűbb felhasználását. Csökkentettük a többcsaládos lakóépületekre előirányzott telkek számát is. Készítettünk egy tanulmányt a lakhatásról, amelyben azt az eredményt kaptuk, hogy nagyobb az igény a családi házakra. Ezért a tervben nagyobb területet irányoztunk elő a családi házaknak. Emellett kiszélesítettük a kisbajmoki ipari park zónáját, és már kezdjük kialakítani a radanováci ipari parkot is. Fontos megemlíteni, hogy az általános településrendezési terv összhangba kell, hogy legyen az épülő Belgrád–Újvidék–Szabadka–Kelebia vasútvonallal. Az egyik megoldás, amit javasolunk ebben a tervben az, hogy a gyorsvasút kerülje el a várost Sándor környékén – ismertette a terv részleteit Dragana Mijatović.
A Szegedi úttól északra és a Partizán bázisok utcától keletre eső 144-es blokk (a valamikori Kosta Nađ laktanya komplexum) részletes szabályozási tervén Törteli Károly dolgozott Tanja Mijatović okleveles építésszel közösen. A kiállításra egy plakátot is elkészítettek, amely a tervet mutatja be.
– A részletes szabályozási tervben bemutattunk egy ideális megoldást, hogy mit lehetne a kaszárnya területén fekvő telken kialakítani. A részletes szabályozási terv öt blokkra osztotta fel a telket. Háromdimenziós animációval mutattuk be az öt blokk elrendezését. Az első blokkon, amely a tervben az A jelzést viseli, üzleti objektumok kiépítését, mint például bevásásárló- és üzletközpontokat irányoztunk elő. A B blokk közintézményeknek van fenntartva, mint például iskolák, óvodák, de akár felsőoktatási intézménynek is ki lehetne itt alakítani a megfelelő helyet. Az A és B blokk a kaszárnya műemlékvédelem alatt álló épületeit is magában foglalja. A C, D és E blokkot a lakóépületeknek tartanánk fenn. A tervről makettet is készítettünk, amit a müncheni Expo Realen is bemutattunk. A plakáton mindez látható, és egyfajta visszatekintést ad arról az egy évről, amikor a részletes szabályozási terven dolgoztunk – mondta Törteli Károly.
A várostervezőktől azt is megkérdeztük, hogy munkájuk mely részét szeretik a legjobban. Erre Dragana Mijatović mindjárt rávágta:
– Természetesen Palics és Szabadka központja, mert mindig ez a két városrész jelenti a legnagyobb kihívást. Ezeken a területeken úgy kell valami újat alkotni, hogy közben ne romboljuk le kulturális, építészeti örökségünket.
– Én is ugyanezt tudom válaszolni. Ott, ahol védett épületek vannak, ott van legtöbb szükség a tapasztalatra, hogy a régi és az új épület között hogyan tudjuk megteremteni az összhangot – válaszolta kérdésünkre Törteli Károly.
