Aranyláz dúl az interneten, amely méreteit és az általa keltett hisztériát tekintve legalább olyan mértékű, mint annak klasszikus elődje. Ennek a bányászatnak a célja minél több úgynevezett bitcoin megszerzése. Ez egy virtuális fizetőeszköz, amely azonban már a való világban is egyre több helyen használható fizetésre, viszont a sikeres bányászathoz több ezer euró értékű szuperszámítógépre van szükségünk, mert a versenyben a gyorsaság az egyik legfontosabb tényező.
Laikusként, sőt a programozáshoz nem értő átlagos számítógépes felhasználóként nehezen tudjuk megérteni a bitcoin lényegét. Elég alapul venni csak azt a tényt, hogy miközben a világ nagy részén teljesen megszokott a pénz nélküli kereskedés, a különféle fizetőkártyák és az online átutalások dominálnak, azért itt nálunk még mindig sokan vannak, akik szerint a pénz számolva jó, tehát csak az a pénz, amit bankjegy formájában kézbe vehetünk, megszámolhatunk, szalmazsákba rakhatjuk, vagy ezzel fizethetünk egy-egy adásvétel alkalmával. A való világban kereskedők többsége számára azonban mégis csak magyarázat a bankkártyák létére, hogy azokkal olyan pénzt költünk, amely egy bankszámlán található, amelyet, ha a kedvünk úgy tartja, a tolóablaknál fel is tudunk venni. A bitcoin ennél sokkal elvontabb fogalom, az egyre több teret hódító virtuális világ terméke, amelynek természetét nem könnyű megérteni, talán csak a fanatikus bitcoin-bányászok képesek rá. De a bányászatról, amely a bitcoin nevű pénz keresésének a módszere, egy kicsit később.
A virtuális világ hacker-valutájának is nevezett bitcoin a hivatalos definíció szerint egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz. A Wikipedia-bejegyzés szerint közvetlenül a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság kitörése után keletkezett, vagyis 2009. január 3-án. Ekkor bocsátotta ki egy ismeretlen személy, internetes nevén Satoshi Nakamoto.
A fentebb említett, a valós világhoz köthető elektronikus fizetési módoktól eltérően a bitcoinnak nincs egy központi kibocsátója, tehát nincs jegybank vagy más pénzügyi ellenőrző szerv, amely garantálna érte, ehelyett egy internetes úgynevezett peer-to-peer hálózat különböző pontjai között elosztott adatbázisra támaszkodik. Biztonságot a digitális aláírások adnak neki.
Tárolása személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy az úgynevezett cloud vagyis felhő jellegű szolgáltatóknál tárolható, a küldéshez és fogadáshoz pedig az e-mailezéshez hasonlóan a feladó és a címzett bitcoin címére van szükség.
Ha eljutunk odáig, hogy megbízunk benne, és használni kezdjük, nem árt tudni, hogy vannak neki előnyei és hátrányai is a hagyományos valutákkal szemben. Az egyik legfontosabb előnye, hogy a bitcoin-tranzakciók esetében nincs pénzügyi közvetítő, ami a „valódi" devizák esetében nem mondható el, azoknál ugyanis ott áll a bank, amely ezért províziót követel. Mivel itt nincs ilyesmi, ezért sokkal olcsóbbak az ügyletek, és mondjuk, az Egyesült Államokban elterjedtek is. A másik fontos jellemzője az anonimitás, aminek köszönhetően olyanok is előszeretettel használják, akik fegyvert, kábítószert vagy más tiltott dolgokat szeretnének beszerezni. Egy, az Iszlám Állam finanszírozását feltáró elemző cikk arról ír, hogy ez a szervezet is részben a bitcoint használja. A legnagyobb hátránya ennek a pénznemnek épp az, ami az előnye is. Mivel nincs közvetítő és felügyelő pénzügyi szerv, ezért komoly az átverés kockázata. Egyes statisztikák szerint a bitcoin-ügyletek 45 százaléka végződött csalással.
Az utóbbi időszakban azonban a bitcoin áttöri a virtuális és a valós világ közötti határvonalat. Ennek egyik bizonyítéka, hogy árfolyamának alakulása összefüggésben áll a nemzetközi pénzvilág mozgásaival. A bitcoin mélypontját, ami a bitcoin:dollár 1:100 körüli arányát akkor érte el, amikor a svájci jegybank megszüntette a frank rögzített árfolyamát. Ez a mélypont és az 1100-1200 dollár körüli szárnyalás között alakul egyébként az árfolyam. Amikor ez a szöveg íródik, akkor egy bitcoin 390–416 dollárt ér, az árfolyam az ezt figyelő oldalakon 10 másodpercenként frissül.
A bitcoin-láz szerbiai begyűrűzése nyomán a Szerbiai Nemzeti Bank is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja az érintettek figyelmét a fentiekre. Emellett kiemelik, hogy a bitcoin nem lehet törvényes ügyletek fizetőeszköze, illetve nem váltható át dinárra a bankoknál vagy pénzváltó irodáknál.
A történet legizgalmasabb része a bitcoin-bányászat. Ez a lottóhoz hasonlóan működik. A rendszer egy bonyolult matematikai műveletet végez, ami után a felhasználó kap egy úgynevezett lottószelvényt, ezzel tízpercenként vehet részt sorsolásban. Ráadásul ennél a műveletnél a gyorsaság igen sokat számít, mivel világszerte milliók „bányásznak". Míg a kezdetekkor ehhez egy átlagos otthoni gép is elég volt, ma már drága szuperszámítógépekre van szükség. Sokan saját maguk állítottak össze ilyen gépeket, amelyek felveszik a versenyt a többiekkel, viszont hatalmas az energiafogyasztásuk. Mi sem természetesebb, ma már léteznek kifejezetten a bitcoin-bányászatra tervezett gépek is, amelyekben egy ASIC nevű chip található, amely kizárólag a bányászathoz szükséges kalkulációkat végzi. Az ilyen gépek ára 1500–2000 euró körül mozog, tehát nem egy olcsó időtöltés.
Na, de ha valaki mégis belevág, és összebányászik némi bitcoint, nézzük, mit lehet vele kezdeni. A térségünkben egyelőre nem sok helyen lehet ezeket felhasználni. A sajtóhírek arról szólnak, hogy az egyik budapesti taxis cégnél a fuvarért fizethetünk vele, Belgrádban pedig egy étterem működik, ahol elfogadják fizetőeszközként a bitcoint. Az Appetite nevű étteremben amellett, hogy fizethetünk a virtuális pénzzel, elhelyezték Szerbia első bitcoin pénzváltó automatáját is, amely azonban csak egy irányban működik. A virtuális aranyat nem tehetjük dinárrá, ellenben dinárért vásárolhatunk bitcoint, ha olyan internetes ügyleteink vannak, ahol ezt el tudjuk költeni.
Miközben a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az Európa Tanács és az országos jegybankok is valamiféle jogi szabályozás keretei közé próbálják szorítani ezt a kontrollálhatatlan Robin Hood-pénzt, addig más fórumokon arról folyik vita, bedöntheti-e ez a megoldás a klasszikus pénzpiacot. Nekünk pedig nem marad más, mint figyelni és esetleg bányászni.
