Az ünnepek küszöbén, attól függetlenül, hogy valaki katolikus, vagy pravoszláv vallású, már mindenki a fenyőfadíszítésen gondolkodik. Az ízlések különböznek, ki melyik fenyő mellett dönt, talán az ezüstfenyő a legnépszerűbb, de abból van a legkevesebb a piacon. Arról pontos adatok nincsenek, hogy hány fenyő kerül ilyenkor eladásra országszerte, de egyes becslések szerint több százezer fiatal facsemetével töltik meg az ünnepi időszakban a piacokat. A legtöbbje a fenyő és más örökzöldek termelésére bejegyzett faiskolákból érkezik.
Jelentős mennyiséget a Srbijašume szerbiai erdőgazdaság faiskolái termelnek ki, és bizonyos mennyiség illegális fairtásból kerül a piacra.
Szerbiában egyre nagyobb az érdeklődés a gyökeres fenyők iránt, hiszen a környezetvédelmi tudat erősítésével egyre többen döntenek úgy, hogy az ünnepek után a megvásárolt fát a saját udvarukban ültetik el, a kertben, vagy hely hiányában iskoláknak, óvodáknak ajándékozzák azokat.
Ugyanakkor egyre többen döntenek úgy, ki a környezetvédelem szellemében, ki a költségek megtakarítása okán, hogy műfenyőt állít karácsonyra. Azt viszont be kell vallani, semmi sem fogható a fenyő mindent átjáró illatához. Az ünnepi hangulat nélkülözhetetlen része a mézeskalács és a narancs illata mellett.
De tudva, hogy egy ezüstfenyőnek legalább tíz év kell, hogy elérje a kétméteres magasságot, megpróbáltuk kideríteni, pontosan hány fenyőt fogyaszt az ország ebben az időszakban. Erről senki nem vezet nyilvántartást. Egyes civil szervezetek szerint 1-2 millió fenyőcsemete kerül a piacra. Az erdők szakértői szerint ez a szám azonban nem reális. Azt viszont tudni lehet, hogy fenyő, illetve más örökzöld fák, cserjék termelésével elsősorban Szerbia területén foglalkoznak, a vajdaságban elenyésző ezeknek a fáknak a száma, hiszen az időjárás és a domborzat inkább az ország középső és déli részén a legmegfelelőbb erre a fajta termelésre. Fenyőt nem szállítanak be külföldről. A Srbijašume a szerbiai erdők 50 százalékát felügyeli, a többi magánkézben van. Az egyik legnagyobb fogyasztó, mint legtöbb esetben is: Belgrád.
Boris Ivanovićtól, a Srbijašume szerbiai erdőgazdaság környezetvédelmi szektorának erdőmérnökétől megtudtuk, a közvállalat az előre megfogalmazott terv alapján az ünnepekre évente megközelítőleg 15 000 facsemetét termel. A faiskoláiból mindössze 4–6 ezer közönséges lucfenyőt, szúrós lucot, ezüstfenyőt, Pančić (szerb) lucot, jegenyefenyőt adnak el az ünnepek alatt.
Karácsonyi fenyőnek termelt gyökeres fenyőfélék, amennyiben gondot viselünk róluk, 20, vagy akár több napig is elviselik a bezárt, otthoni meleget.
– Amennyiben a polgároknak lehetőségük van arra, hogy az ünnepek után közvetlenül elültessék a fenyőt, mindenképpen azt ajánlom, hogy gyökeres fenyőt vásároljanak. Hiszen ha arról megfelelő módon viseltek gondot, ki lehet ültetni a kertbe, vagy az illetékes parkosítási közvállalat engedélyével akár közterületre is, vagy óvodának, iskolának is oda lehet ajándékozni. De ha erre a polgároknak nincs lehetőségük, akkor inkább olyan fenyőt válasszanak, amelyeket a faiskolák erre a célra termeltek ki – emelte ki Ivanović.
A piaci árak a fenyő fajtájától, illetve magasságától is függnek, átlagosan 800–2500 dináros áron vásárolhatunk fenyőt. A legnépszerűbbek az egy és két méter magasak. De az ár mellett nem mellékes a fenyő származását megjelölő cédula sem.
– A nem faiskolából származó vágott fenyő törzsét erdei pecséttel jelölik meg, így tudni lehet, hol vágták ki a fenyőt, és hogy azt törvényesen tették. A faiskolák pedig termelői lapot kötnek a fenyőre. A gyökeres fenyő termelői lapján fel kell, hogy legyen tüntetve a termelő, ez igazolja, hogy a fenyő kitermelése engedéllyel történt – emelte ki az erdőmérnök. De ezen a cédulán is rajta van a fenyő származási helye, illetve az erdei pecsét is.
Megtudtuk tőle, hogy bár előfordul, hogy az ünnepek alatt az erdőkből lopják a fenyőt, az irtás nem olyan mértékű, hogy újratelepítésre lenne szükség. Rámutatott, az erdőkről szóló törvény alapján a jogtalan eltulajdonítástól, használatától, rongálásától való védelem érdekében a Srbijašume erdőcsőszszolgálatot tart fenn.
Az erdőcsőszszolgálat mellett – amit a törvény szerint az erdő tulajdonosának, gondviselőjének kell megszerveznie –, az erdőfelügyelőség is megerősített ellenőrzést szervez az ünnepek előtt, amikor az eladásra szánt tűlevelűket, illetve azok kivágásának körülményeit ellenőrzi, hiszen mint azt a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium erdő-igazgatóságától megtudtuk, ebben az időszakban nagyobb a veszélye annak, hogy jogtalanul kivágott fenyőt bocsájtanak áruba.
– Kivételes esetekben engedélyezett a fenyők kivágása, majd azok eladása, mégpedig abban az időszakban, amikor előre megfogalmazott terv szerint az erdők tisztítása, ritkítása, vagy megfiatalítása folyik. Kivághatók a fenyők, amennyiben azokat meghatározott célra termelik az erdei faiskolákban, az erdei tisztásokon, vagy abban az esetben is engedélyezett ezeknek a fáknak a metszése, amennyiben azok valamilyen távvezeték alatt vannak, vagy éppen terv szerinti, rendszeres metszésüket végzik – áll a kérdéseinkre elküldött válaszukban, s hozzátették: – A felügyelőség a korábbi években ellenőrzési akciót szervezett, ezt tette a kommunális rendőrség is (amely felhatalmazása szerint ellenőrizheti a piacon és más helyeken áruba bocsájtott termékek eladását), illetve a piacfelügyelőség is. A több éves ellenőrzési akcióknak, illetve annak köszönhetően, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a műfenyők iránt, sikerült a jogtalan favágást visszaszorítani – írják.
A minisztérium erdőigazgatósága rámutatott, az erdőpusztítás, illetve az erdőlopás bűncselekménynek számít, és a büntetőtörvény alapján a pénzbírság mellett akár 3 év börtönbüntetés is kiróható érte. Az erdőkről szóló törvény alapján pedig, annak, aki engedély nélkül vág ki fenyőt az ünnepekre, vagy a törvény ellenében engedélyt ad az effajta favágásra, pénzbírság róható ki. Jogi személy esetén a büntetés 100 ezertől akár egymillió dinár is lehet, a vállalkozók 100 ezertől 500 ezer dináros büntetést kaphatnak, míg a magánszemélyek büntetése 10 ezer dinártól 100 ezer dinárig terjed. A pénzbírság mellett elkobozzák a szabálysértés útján megszerezett terméket is.
– Fontos ismertetni a polgárokkal, hogy azok, akik illegális favágásból származó fenyőt vásárolnak (vagyis a fa nem rendelkezik termelői lappal, illetve kísérőlappal) a jogtalan cselekedet részeseivé válnak, szabálysértést követnek el és támogatják az illegális favágást – áll a minisztérium erdő-igazgatóságának kérdéseinkre írásban megfogalmazott válaszában.
