A kánikula beteget és egészségest egyaránt megvisel. Aki csak teheti, hűvösbe menekül és hideg italokkal hűsíti magát. A jószágok többsége sajnos nem teheti meg, hogy leugrik a faluba egy fagyira, ezért a gazdáknak kell gondoskodni róla, hogy ne pusztuljanak el a hőségtől. Két kishegyesi tenyésztővel beszélgettünk a kánikula következményeiről, az egyikük marha-, a másikuk pedig csirketenyésztéssel foglalkozik.
Dudás Károly gazda fejősteheneket és hízó bikákat tart. Családi gazdaságukban három generáció dolgozik együtt, de még így sem könnyű az extrém körülmények között gondoskodni a jószágokról. Helyzetüket az is nehezíti, hogy más mezőgazdasági tevékenységeket is időre el kell végezni. Károly szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hőség ellen nem igazán tudnak védekezni.
A kiscsirkék jobban viselik kánikulát, de kevésbé gyarapszanak (Lakatos János felvétele)
– Ez a helyzet nagyon megviseli a jószágállományt, mert a meleg ellen nem tudunk védekezni. Hiába üzemeltünk be ventilátorokat, az csak forgatja a meleg levegőt, de nem igazán hatékony. A jószág sínylődik, mert meleg van és nem tudunk rajta segíteni. Igaz, most hallottam, hogy létezik párásító berendezés, ami vízpermetet szór a jószágra. Ezt rá kell csatlakoztatni a vízhálózatra, és a hideg vízpermet segítségével lehűti a jószágot. Nemrég került nálunk forgalomba, és elhatároztuk, hogy beszerezzük. Reméljük, hogy segíteni fog – mondta el Károly.
A forró időben a marhák takarmányozását nem kell megváltoztatni, viszont sokkal gyakrabban kell itatni őket. Ilyenkor a betegségek előfordulása is gyakoribb. Dudáséknál az idén még nem betegedett meg jószág, de a fokozott óvatosság nem árt, mert nagyon könnyen hőgutát kaphat a tehén. A hőség természetesen a tejhozamon is megérződik.
– A kánikula következményei leginkább abban látszanak meg, hogy jelentősen csökken a tejmennyiség. Kb. 20–30 százalékkal kevesebb tejet tudunk lefejni, ami jelentős bevételkiesést jelent. A bikaállománynál pedig az a gond, hogy nem gyarapszanak úgy, ahogy kellene. Melegük van, nem esznek és csak pancsolják a vizet. Mondhatjuk azt, hogy jóval kevesebb takarmány fogy, mert csak 8-9 óra körül kezdenek enni, amikor egy kicsit lehűl a levegő. Addig fekszenek és sínylődnek – mondta el Károly gazda.
Ezekben a hűtőbordákban hűti le a víz a csirkeólakba befújt levegőt (Lakatos János felvétele)
A marhatenyésztőknél kicsit bonyolultabb helyzetben vannak a csirketenyésztők, mert a csirkék érzékenyebbek a hőségre és könnyebben elpusztulnak. Földi Attila szintén egy családi gazdaságot üzemeltet, pontosabban egy csirke-mikrofarmot. A hőség miatt ventilátorokkal és hűtőberendezésekkel kellett felszerelniük az ólakat, de még így is előfordulhat veszteség. Attila elmondása szerint az állománynak általában 3-4 százaléka pusztul el, de az óriási hőségben ez az arány elérheti akár a 10 százalékot is. Az sem mindegy, hogy a forróság beköszöntekor milyen idős az állomány. A kiscsirkék jobban elviselik a hőséget, az idősebbek viszont intenzív hűtést igényelnek. A nagyobb állománynál 24–25 Celsius-fok az ideális, a felső határ pedig a 30 fok. A fiatal gazda különleges hűtőberendezéssel látta el az ólakat, amely víz segítségével hűti le a befújt levegőt. Ez a kinti hőmérséklethez képest maximum 10 fokkal képes csökkenteni a benti hőmérsékletet, de az effektivitása függ a levegő páratartalmától is.
Attiláék igyekszenek úgy időzíteni, hogy a nagy melegek beálltakor kiscsirkék legyenek, ugyanis ezeknek magasabb hőmérsékletre van szükségük, igénylik a 30–32 fokot. Épp ezért kánikulában könnyebb erre a szintre lehűteni az ólak hőmérsékletét. Földiéknek az idei évben szerencséjük volt, ugyanis pont a kánikula előtt töltötték fel kiscsirkékkel az ólakat, így komolyabb vesztesség nélkül tudták átvészelni az extrém hőmérsékleteket. Igaz, ebben az időszakban a jószág kevesebbet eszik, ezért a konverzió komolyan romlik, akár 10–20 százalékkal is. Ez azt jelenti, hogy több takarmányból sokkal kevesebb súly valósul meg.
A fiatal gazda arról is beszámolt, hogy a hőség és a szárazság közvetetten is plusz költségeket okoz, ugyanis felmegy a szója ára, ami a takarmány drágulását is jelenti. Emellett az is probléma, hogy a forróság miatt mindenki meg akar szabadulni a csirkéktől, s ezzel lenyomják az árat.
Károly fia, Dominik az esti etetés során (Lakatos János felvétele)
Végezetül azt is megtudtuk Attilától, hogy a kánikula alatt a legnagyobb gondot a villanyszolgáltató jelentette számukra. Ugyanis ebben az időszakban igen gyakoriak az áramkimaradások, és ilyenkor a teljes hűtőrendszer leáll. Ez nagyon komoly következményekkel járhat, Földiéknél egy ilyen alkalommal az állomány kb. 40 százaléka elpusztult. Most már áramfejlesztőkkel látták el a rendszert, de még így is gyakoriak a problémák. Amikor megadják az áramot, akkor a feszültség nagyon megugrik, emiatt a ventilátorok tönkremehetnek. Az már teljesen megszokottnak számít, hogy miután megjön az áram, egy-két villanykörtét mindig ki kell cserélni – mondta belenyugvón Attila.
