A Stan 1966-ban alakult meg közvállalatként, tevékenységi körébe tartozik a lakások, épületek közműhálózati rendszereinek, liftjeinek, lépcsőházi világításának stb. karban tartása és javítása. 2003-ig sikeres ügyvitelt folytatott, Blažo Ilić, a közvállalat Függetlenség szakszervezetének főmegbízottja szerint a gondok abban az évben, pontosabban az akkori választások után kezdődtek.
Az akkori igazgató irányításának idején a dolgozók béreit késéssel kezdték kifizetni, 2008-ig még úgy-ahogy talpon maradtak, de a helyzet később egyre rosszabbá vált. Egyre több alkalmazottat állítottak munkába politikaipárt-alapon, függetlenül attól, hogy munkájukra szüksége volt-e a cégnek vagy sem. Így történhetett meg az, hogy a vállalat fizetéslistáján ma sok olyan ember neve található, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott – varrónők, földmérők, egészségügyi nővérek, pedagógusok, nevelők stb. Ilić szerint a pártalapon történő munkába állítás gyakorlata most éli fénykorát, a vállalatvezetőség közlekedési technikus gyakornokokat alkalmazott, akiket azonnal főnököknek neveztek ki.
Fotó: Dávid Csilla
– Gyakornokfőnök, már a munkapozíció megnevezése is utal arra, hogy milyen állapotok uralkodnak vállaltunkban. Korábban a Demokrata Párt, később a Szerb Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga káderei vezették a céget, most a Roma Demokrata Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom koalíciója vette át a cégvezetést. Tragédiának nevezhetjük azt, hogy milyen vezetők kerültek a cég élére, meggondolatlan lépéseket tesznek nagyképűen, aminek természetesen megvannak a következményei. Az igazgatónak „köszönhetően” a cég 280 millióval tartozik adó és járulékok címén. A korábbi igazgató megpróbált megoldást találni erre a tartozásra, az átütemezés módjáról megegyezett a kormánnyal, az új vezetőség azonban „elérte” azt, hogy a számlánkat mégis zárolják, ez a helyzet már több mint 150 napja tart. Csődeljárást is kilátásba helyeztek, ennek elkerülése céljából az önkormányzat, minket nem kérdezve, valamiféle átszervezést rendelt el, amelynek értelmében a munkások járandóságait egy évre befagyasztják, később, a program ideje alatt a dolgozók évekig csak minimálbért fognak kézhez kapni. Kivéve az igazgatót, helyettesét és két tanácsosukat, akiket továbbra is teljes fizetés illet meg, szolgálati gépkocsi-használattal és egyéb előnyök. Mindazért, ami a politikai színezetű vállalatirányítás miatt történt 2004-óta, most a dolgozók fizetnek, a rossz, politikai nézetekből eredő kádermegválasztás, a rossz lépések következményei most a munkásokat terhelik – véli a szakszervezeti vezető.
Szerinte az új vezetőség embertelen viszonyt alakított ki a dolgozókkal, indokolatlan felmondásokat osztogatnak, kényszerszabadságokra küldik az ellenkezőket, azokat pedig, akik a szakszervezetiekkel beszélnek, felelősségre vonják, figyelik, nyomon követik minden dolgozó viselkedését, mozgását.
– Az ügyvitel-ésszerűsítés céljából meg kellene állapítani, hol, melyik részlegben mutatkozik munkaerőhiány, a piaci igények függvényében egyes munkaszervezési egységeket meg kellene szüntetni, újakat viszont megalakítani, megnyitni. Össze kellene írni, hogy a piac milyen szaktudású dolgozókra, azaz munkakörökre tart igényt, mindegyik dolgozó hozzájárulhatna egy új munkastruktúra működéséhez. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a munkaerő-feleslegként elkönyvelt dolgozók közül a férfiak szerelőként, terepi mesterként – bádogosként, asztalosként, kőművesként – folytathatnák munkájukat, a nők viszont a higiéniai szektorban dolgozhatnának, takarítókként. Itt valóban nagyok a manőverezési lehetőségek. Régi, elavult rendelkezések értelmében több szolgáltatást bizonyos körülmények között ingyen végzünk – ingyen takarítunk, ha a házi tanáccsal komplett szerződést kötünk, ingyenes házi tanácselnök szolgáltatást nyújtunk stb. – ezen változtatni kellene. A mostani vezetőséget nem érdekli, hogy mi fizetődik ki, és mi nem, nem követik az igényeket, csak a politikai nézetek érdeklik őket. Az átszervezési terv 120 felesleges dolgozót említ, most nagyjából 370-en vagyunk, mégis június óta öt személy kapott munkát. Amióta az igazgató átvette az irányítást, összesen 20 embernek adott munkát, 15 értékes, politikai tekintetben másképp vélekedő szakembert viszont kirúgott – meséli.
Ilić azt állítja, hogy amennyiben a dolgozók beszélgetnek a szakszervezet vezetőivel, erről kötelesek jelentést írni a vezetőségnek, ezekből a jelentésekből később ürügyet merítenek a felmondásokhoz, illetve a kirúgás előtti figyelmeztetésekhez. Azt, hogy ki lép kapcsolatba a szakszervezettel, a vezetőség besúgói jelentik főnökeiknek. Videofelügyeletet is felszereltek, pártalapon megfelelő biztonsági embereket állítottak munkába, hogy még azt is kideríthessék, ha valamelyik dolgozó esetleg a toaletthelyiségben elbújva értekezne a szakszervezettel.
– Ellehetetlenítik a szakszervezet működését, cenzúrázzák kiáltványainkat és közleményeinket, pedig tevékenységünk zavartalan lebonyolítását a törvény szavatolja. Tucatnyi alkalommal a polgármesterhez fordultunk problémánkkal, a kormányalelnököt is értesítettük már – panaszolja.
A szakszervezeti vezetőállítja, hogy bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy az igazgató vállalati munkásokkal, vállalati építőanyagból saját maga számára tataroztat lakásokat, ezért nem fizet, ugyanakkor több épületben nem képesek elvégezni a már megfizettetett munkálatokat, mert nincs elég építőanyaguk. Visszaélnek hivatali helyzetükkel a vezetők, a Függetlenség szakszervezet szerint ez nem vitás.
Szerinte a Stan közvállalatban a munkások iránti viszonyulás miatt elégedetlenek leginkább, nem fizetésemelést vagy valami hasonlót követelnek, hanem a diktátori rendszer felszámolását, s hogy vegyék emberszámba őket!
