Szeptember végén 12 péterrévei gazda földjét táblázta be az óbecsei adóhivatal, és az a veszély fenyegeti őket, hogy dobra verik ingatlanjukat. Ezek a földművesek hosszú évek óta nem fizették be a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Csak Óbecse községben több mint 1500 gazda tartozik ezen a címen az államnak. Az országban elsőkként nekik címezte meg fizetési felszólítását az adóhivatal.
Ezek a péterréveiek korábban soha nem kaptak figyelmeztetést arról, hogy olyan mulasztást követnek el, amelynek igen súlyos következményei lesznek. Amikor kézhez kapták a fizetési felszólítást, az egyösszegű befizetésre mindössze öt napot, részletfizetéses törlesztésre pedig két évet kaptak úgy, hogy a hátramaradó összeget továbbra is 120 százalékos kamat terheli.
Zórád Zoltán körülbelül 13 ezer euróval tartozik, 10 holdjából ezért két hold földjére tette rá a kezét az állam. A férfi már 17 éve nem fizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A nyilvánosságot először ő vállalta fel a vajdasági magyar pártokhoz intézett nyílt levelével, melyben azt kérte tőlük, segítsenek a gazdákon. Eddig Fremond Árpád, a VMSZ országgyűlési képviselője beszélt erről személyesen a pénzügyminiszterrel, és a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László tartott sajtótájékoztatót, amelyen többek között a végrehajtások felfüggesztését, tárgyalásokat, kamateltörlést és jogszabályváltozást szorgalmazott. Zórádék helyzete azonban ettől még egy jottányit sem javult.
“Gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozunk, az adót rendszeresen fizettük, ahogyan az 1986-ban kötelezővé tett nyugdíjalapot is fizettük tíz éven át. 1996-ban a feleségemet műteni kellett, de hiába volt érvényes betegkönyve, 1200 márkát kellett fizetnünk. Ezután lemondtam az egészségügyi- és a nyugdíjbiztosítást. Nemrégiben felszólítást kaptunk, hogy öt napon belül fizessünk be közel másfél millió dinárt a nyugdíjalapba. A 600 000 dináros tartozásra 120 százalékos kamatot számoltak. Mivel határidőre nem fizettünk, eljöttek és jelzáloggal terhelték meg a legjobb termőföldünket, de az értékét jócskán alulbecsülték, és a tartozás fölött mintegy százezer dinárral nagyobb összeggel terhelték meg. A követelt tartozást két éven át törleszthetnénk, ami havonta körülbelül 700 euró lenne. Sajnos a törvény nem tesz különbséget kicsi és nagytermelő között, pedig a járulékoknak jövedelemarányosnak kellene lenniük. Kellene egy politikus, aki nemcsak akkor jár errefelé, amikor szavazni kell, hanem most is kiáll mellettünk, mert ez a probléma sok embert érint”.
Zoltán fizetni nem tud, ezért néhány sorstársával együtt ügyvédhez fordult. A többiek hallgatnak, kivárnak.
Berkes Károly kilenc holdon gazdálkodik, ő is úgy gondolja, szélesebb körű összefogással nagyobb lenne az esélye annak, hogy sikerül kiharcolni valamilyen fizetési könnyítést.
„Öten voltunk a családban, édesapám mindannyiunk után fizette a nyugdíjbiztosítást. Amikor elérte a nyugdíjkorhatárt, várnia kell a nyugdíj folyósítására, mert három évvel elmaradtak a kifizetéssel – erre persze nem fizetett kamatot az állam! Az sem ösztönző, hogy 15 év befizetése után a földműves legfeljebb tízezer dináros nyugdíjat kap, de ha kétszer annyi ideig fizetném a nyugdíjalapot, akkor sem kapnék többet! Amikor megnősültem, két hold földet kaptam az édesapámtól, de azután már semmiféle nyugdíjbiztosítást nem fizettem, mert amikor a törvény erre lehetőséget adott, az édesapám engem kijelentett a rendszerből. Most tudtam meg én is, hogy 1,3 millió dinár az adósságom, mert a rendszerből földtulajdonosként mégsem jelentkezhettem ki, ezért másfél hold, búzával bevetett földre tették rá a kezüket. Végső esetben elárverezik a földet. Az adóhivatalban azt javasolták, hogy adjunk el másik darab földet, abból fizessük be. Ha a végén emiatt szociális eset leszünk, az államnak jobb lesz? Törvényt kell módosítani úgy, hogy például tíz hold alatt ne legyen kötelező ezeket a járulékokat fizetni, mert nem lehet kitermelni. Kiszámoltuk, hogy az idén például 9-10 hold rendes termés tiszta jövedelme fedezné ezeket a befizetéseket, de utána nem maradna semmi a megélhetésre. Van, akitől egy hold harmadosztályú föld után követelik a tartozást, ha ő mindenét eladja, akkor sem tud fizetni. Az utóbbi időkben ráadásul évről évre 100 euróval emelték a befizetendő összeget, az idén 90 ezer dinárt tettek ki ezek a járulékok, ami a kisgazdáknak nagy pénz. Én felajánlottam, hogy rövidebb idő alatt lerovom a tőketartozást, ha eltekintenek a kamatoktól, de az adóhivatal óbecsei fiókjának a vezetője szerint erre nincs törvényes lehetőség. Vigyék a földem, csak adjanak munkát! De a falu zöme munkanélküli, mint én meg a fiam.”
Károly szerint a legtöbben elrakták a felszólítást a fiók mélyére és kivárnak, mások árulják a földjüket, és majd a szociális segélyből fognak élni.
SENKI SEM ILLETÉKES?
Péterrévén pár évvel ezelőtt is próbálkozott az adóhatóság ilyen jellegű pénzbehajtással, akkor a földművesek a tartozásaik egy részét – állítólag kamatmentesen – azonnal törlesztették. Úgy tudjuk, miután az első törlesztések után már nem zargatták őket, az adóhátralék teljes összegét nem is fizette be mindenki. Tavaly tavasszal pedig a zentai községben került sor hasonló adóbehajtásra, de a termelők ott sem fogtak össze. Tornyosi informátorunk szerint ő is egyedül tárgyalt, és neki sikerült úgy megállapodnia az adóhivatallal, hogy négy éven át törleszti kamatmentessé tett adósságát, mert az adóosztály munkatársa megértő és együtt érző volt vele.
Snežana Salma, az adóhivatal óbecsei fiókintézetének az igazgatója az ünnepek utánig szabadságon van, helyettese szerint csak ő nyilatkozhat az ügyben, bár ehhez is a belgrádi központ jóváhagyása kell. Tőlük azt szerettük volna megtudni: miért nem kaptak a gazdák az elmúlt évek során fizetési felszólítást, miként számolták ki a betáblázott parcellák értékét, hogyan választották ki ezeket a parcellákat, miként döntötték el azt, hogy kiknek a földjén kezdik meg a jelzálogterhelést, minek köszönhető, hogy ez a folyamat – a sajtónyilvánosság óta – egyelőre leállt, miért kértek ötezer dináros kiszállási díjat, és miért nem rugalmasabbak a gazdákkal?
Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja sem kapott választ a kérdéseire. Ő az ügy kipattanásakor Lazar Krstić pénzügyminisztertől szerette volna megtudni azt, hogy vajon Szerbia minden községében hasonlóan követelik-e a földműveseken az elmaradt befizetéseket, de választ nem kapott.
„Az adóhivatalt arra is megkértem, hagyjon fel a földek betáblázásával, ehelyett üljön inkább asztalhoz a termelőkkel. Ha ez marad a gyakorlat, a kisgazdáknak esélyük sem marad a törlesztésre, és szociális esetekké válnak. Az államnak gyökeresen változtatnia kell ezen a politikán, a nyugdíjalapnak pedig végre kellene hajtania a nyugdíjrendszer reformját. Minden igyekezetünk ellenére sajnos nem sikerült áttörést elérnünk, de a témát napirenden kell tartani” – mondta el érdeklődésünkre Fremond Árpád.
Fremond immár írásban is kérdezte az illetékeseket, levelében arra vár választ: tervez-e Szerbia változtatást a nyugdíjrendszerben, Belgrádtól délre hogyan működik a megfizettetés, és leírják-e a kamatokat, sor került-e máshol is a földek betáblázására, mely községekben mentek ki ilyen fizetési felszólítások, és miért nem hajlandó az adóhivatal tárgyalni az érintettekkel? Ez idáig egyedül a nyugdíjalap válaszolt, szerintük ebben az ügyben az adóhivatal az illetékes.
Zavarkó Sándor újvidéki ügyvéd jár el a péterréveiek ügyében, ő a napokban járt is a köztársasági adóhivatal újvidéki irodájában. Ott azt mondták neki, az adóhivatal csupán a megfizettetést végzi, de a pénzt a nyugdíjalap és az egészségbiztosító követeli, ezért velük kell tárgyalni.
„A mezőgazdaság rossz helyzete miatt az állam évekig nem fizettetett a gazdákkal adót és járulékokat, most meg hirtelen kamatos kamattal kéri ezeket az összegeket. Sokan akkor sem tudnák ezt kifizetni, ha az összes földjüket eladnák. A gazdák azt állítják, semmiféle végzést nem kaptak arról, hogy nekik ilyen fizetési kötelezettségeik lennének. Az adóhivatal munkatársai szerint, ha ez így van, akkor a gazdák egy új végzéssel csak a kamatmentes összeg befizetésére kötelezhetőek” – állítja.
Az ügyvéd beszámolója szerint a megbeszélésen Jovan Keravica, a másodfokú fellebbezések irodavezetője, Zorka Mitić, a megfizettetések koordinátora és Jasna Baletić, az ellenőrzés koordinátora is egyetértett abban, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási törvény abszurdum, de érvényes.
NÉHÁNY PÉTERRÉVEI GAZDA pénteken azért ment be az adóhivatal óbecsei fiókintézetébe, hogy utánajárjanak annak: kötelezettségeikről kézbesítettek-e számukra valaha is olyan végzést, amelynek átvételét ők aláírásukkal igazolták is. Miután végeztek, az óbecsei adóhivatal előtt találkozunk. Berkes szerint a végzéseken nem az ő aláírása szerepel, nem is az érvényes címére küldték ki azokat, de a hivatalnok szerint miután háromszor nem találták otthon, a küldeményt kézbesítettnek tekintették. Zórád azt mondja, az ő végzései között is van olyan, ahol nem a saját aláírása látható, és vannak olyan évek, amelyre nem is tudta az adóhivatal bemutatni a végzést. Különös módon mindkettőjüknél ugyanazokban az években nem sikerültek a kézbesítések.
Amennyiben az adóhivatal nem tudja egyértelműen bizonyítani azt, hogy a végzéseket átvették a címzettek, az ügyvéd szerint a gazdáknak nem kell kamatot fizetniük a tartozásuk után.
A gazdák elismerik: tartoznak az államnak, mert tájékozatlanságból, tudatlanságból vagy szándékosan nem fizették a kötelező járulékokat. Nem kérnek felmentést, csupán némi méltányosságot és igazságosságot: méltányosságot a fizetési feltételek megszabásakor, igazságosságot a földművesnyugdíj megítélésekor. A politikusok és az érintettek is egyetértenek abban, hogy a legjobb megoldás az önkéntes befizetés, illetve az összeg földbirtokkal arányos kiszabása lenne. Ezeken a bajba jutott gazdákon egy ilyen törvénymódosítás már nem fog segíteni, de sok kisgazdának könnyítené meg az életét.
Úgy tudjuk, a napokban a péterréveihez hasonló fizetési felszólítás érkezett több topolyai termelő címére is.
