A Fiatalság Földje az évezredek során számos mítoszban megjelenik, talán a legismertebb ezek közül a kelta Tir na n-Og, a tündérek boldog hona, ahol örökké folyik a mulatság, az ide tévedt harcosok egész nap vadásznak, esznek, isznak és szép asszonyokkal játszanak, majd énekekkel és táncokkal szórakoztatják egymást. Egyes elképzelések szerint a Fiatalság Földje egy szigeten terül el, messze minden lakott helytől. Schulznak ez a sziget Óbecsén, a Mézesdűlő egyik vadregényes tanyáján van. A mézeskirály igazolványában ez a név áll: György László.
„Németországban születtem, de 1988-ban hazaköltöztünk. Én is vágytam ide: meghatóak voltak az itteni ünnepek, a betlehemezés, az élő kisbárány… Lelki gazdagságot éreztem. Amikor tízéves koromban hazajöttünk, magyarul alig tudtam, szerbül meg szinte semmit. Először és utoljára akkor jutottam el a tengerre, szerb gyerekekkel kerültem egy szobába, ők neveztek el Schulznak.”
Itthon egy üres tanya várta őket, egyetlen bociból lett egy egész farm. Amikor váratlanul tönkrement a felvásárlójuk, a szabácsi tejgyár, el kellett adniuk a tehenek nagy részét, és a család banki kölcsönre szorult. A következő tejgyár is csak három hónapos késéssel fizetett, ráadásul a kölcsöntörlesztés miatt egy évig készpénz nélkül éltek – Schulz ekkor kezdett el nagyobb mennyiségben is pálinkát főzni.
„Nappal a tehenek körül dolgoztam, a maradék időt pedig a pálinkafőzésnek szenteltem, de onnantól már nem csak a családnak és a barátoknak készítettem az italokat. Fiatal voltam, kellett a pénz, meg azt is éreztem: több lábon kell állni. A hagyományos – szilvás, barackos, birsalmás – párlatok és az aszalt szilvás mézes mellett elkezdtem kísérletezi az ízesített pálinkákkal is. Ekkoriban a bodza számított igazi különlegességnek, még díjat is nyertem vele. Már csak két liter maradt belőle, féltve őrzöm őket. Talán egy igazán különleges alkalomkor, de az is lehet, egy szokásos baráti összejövetelen bontom majd ki őket.”
Mézes pálinkákat hat évvel ezelőtt kezdett el készíteni. Már az első, az aszalt szilvás is nagy sláger lett, ezt követte a málnás, a sima meggyes meg a meggyes-vaníliás, a körtés, az almás-fahéjas, karácsonyi különlegességnek pedig a sült almás, amely jószerivel már előrendelésben elfogy. Ma már annyian viszik a cukor nélkül készülő Schulz-féle pálinkát, hogy a saját gyümölcs mellett venni is kell a belevalót. És bár kezdetben több nő, mint férfi itta a mézeseket, ma már a férfiak is kezdenek „megtérni”.
„Isszák azok a férfiak is, akik nem nagy pálinkaivók, mert nem annyira ütős, hiszen kevesebb az alkohol benne. De huncut ital, egy kis spéttel hat. A mézes párlatnak már az alapja is nagyon jó, ebbe kerül bele a termelői méz és a gyümölcs, amit bőséggel mérek hozzá. Jó pálinka csak jó alapanyagokból készülhet, de nagyon fontos a megfelelő időzítés is. Míg mifelénk szinte minden második háznál van szeszkazán, addig például Magyarországon csak pálinkafőzdében készülhet a párlat. Mivel a főzdék túlterheltek, előfordulhat, hogy mire sorra kerül az ügyfél, a cefréje már leforrt, és a pálinka nem lesz olyan jó. Én tudok még forrásban lévő cefrével dolgozni, ez a legoptimálisabb időzítés, és az is fontos, hogy kiengedjük a rézelejét és a rézutóját. Ha ezeket a szabályokat betartjuk és szeretettel dolgozunk, abból csak jó párlat születhet.”
Schulznál sok csipkebogyó is terem, hát csinált egy aszús csipkebogyóbort is, és mivel passzol hozzá, mostanában gurít mellé szalagsajtot is. Bükkfafűrészporon füstölt parenyicát már néhány évvel ezelőtt is csinált, de idő és megfelelő felszerelés híján felhagyott vele. Most ismét belevágott.
„A hőérzékeny parenyicánál fontos a néhány napon át tartó,16 fokon való érlelés, és ezen a nyáron mobilklímával már meg tudtam oldani a hűtést. A csipkebogyóborral katarzisos ízrobbanás ez a sajt, amit natúr és sonkás változatban is készítek. Akkora az érdeklődés iránta, hogy november végére már január 15-éig megvoltak a rendeléseim.”
Schulz szeret itt és így élni, és amikor azt kérdezem, milyen álmai és tervei vannak, azt mondja: boldog és egészséges szeretne lenni, mert ha az lesz, mindene meglesz. Hisz a közösség erejében, és a társasági élet számára nemcsak a baráti sörözést jelenti, hanem közös munkát, kalákát is. Akár már holnap mehetne vissza Németországba, de ő marad.
„Fájlalom, hogy sok barátom elment, de senkit nem ítélek el emiatt. Lehet, hogy maradni nehezebb, de én látom itt is a jövőt. Bátornak és kitartónak kell lenni. Fontos a közösségi összefogás: azokkal a kistermelőkkel, akik hasonlóan gondolkodnak, segítjük egymást, terítjük egymás áruját is, és a magunk módján – áruval, pénzzel, internetes árveréssel – a rászorulókat is támogatjuk. Én aszerint élek, hogy ha kihúzzák a konnektort, akkor is meg tudjak élni, és azért dolgozom a két kezemmel, mert ezt nem vehetik el tőlem. Ezért tanultam meg például kovászos kenyeret is sütni.”
Schulz sokat ad a szép csomagolásra is, ez vonatkozik az italokra, sajtokra egyaránt. A pálinkásüvegek fadobozának egyediségét például Lichtenberg-égetéssel szeretné egyedivé tenni, most ezt a műveletet gyakorolja. Egy premierre is készül: az új italnak a neve és a logója is igen sejtelmes.
„Szeretem a mitológiákat, a meséket. A mézes pálinkák címkéin egy csodaszarvas látható, a márka neve pedig The Spirit of Schultz, ami annyit tesz: Schulz szelleme – így egy kicsit én magam is benne vagyok. A december derekáig piacra kerülő új termékem egy saját receptúra alapján készülő gyomorkeserű, a logója pedig egy olyan életfa lesz, amely vizuálisan sokban hasonlít a pálinkás csodaszarvasra.
A kelták azt vallották, hogy a fák az emberek ősei. Legfontosabb fának a tölgyet, az ég istenének növényét találták, a kultikus helyeik is a tölgyesekben voltak. Az életfájuknak több szintje van, az alsó a fiatalságé és a megújulásé. Tir na n-Og a neve, amit annyit jelent, hogy a Fiatalság Földje. Tirnanog – ha valakinek nem megy ez a kiejtés, kérjen csak pelinkovacot, tőlem úgyis megkapja az ifjúság elixírjét.”
