Egyszerű járókelőként szeretünk rendezett körülményeket látni magunk körül, tiszta járdákat, rendszeresen ürített szemeteseket, és nem utolsósorban olyan épületeket, amelyekről nem pörög a vakolat, és amelyek mellett elhaladva nem kell attól tartanunk, hogy a homlokzat bizonyos részei engednek a gravitáció csábításának. Személyes biztonságunk mellett az esztétikai érzékünk is azt szeretné, ha szépen karbantartott épületek vennének körül bennünket, és mivel a hagyományainkat is szeretjük, az is fontos szempont, hogy az építészeti örökségünket ápoljuk, és sokat javít a közérzetünkön, ha felújított, klasszicista vagy éppen szecessziós stílusú épületek között haladunk el nap mint nap.
A Radić-fivérek és a Makszim Gorkij utca sarkán álló eklektikus stílusban épült épületet Jakab Dezső, a szecesszió egyik nagymestere tervei alapján alakították át – A jövőbeli új tulajdonosnak fel van adva a lecke(Gergely Árpád felvétele)
Aki Szabadkán él, szerencsés helyzetben van, hisz a település építészeti öröksége rendkívül gazdag. Elsősorban a város szecessziós örökségéről szoktunk megemlékezni, joggal, hisz alig akad hely a világon, ahol ezen stílus ennyire sűrített és színvonalas módon képviseltetné magát. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a városmag a XIX. század második felében alakult ki, még a szecesszió térhódítása előtt, így a legtöbb épület is ebben a korban keletkezett, és a legtöbb az akkor divatos eklektikus, historizáló stílusban épült, és a neoreneszánsz, valamint a neogótikus stílus elemei is folyamatosan felbukkannak az épületeken. A gazdagság mellett azonban azt is látnunk kell, hogy számos olyan épület van, amely elhanyagoltnak tűnik, és ez szomorúsággal töltheti el a járókelőket. A Zombori úton végighaladva szembetűnik az épületek elhagyott volta, és hogy ez még kirívóbb legyen, néhány felújított épület tovább erősíti a kontrasztot. Emellett ezen utcában a régi épületek között a nem egységes városrendezési szabályozás miatt az elmúlt évtizedekben elszaporodtak az olyan épületek, amelyek semmilyen kapcsolatot nem ápolnak a mellettük álló régi házakkal. Ez az utca tehát nem tekinthető egységes kultúrtörténeti tájnak. Nem úgy a Radić fivérek utca, amelynek védelem alá helyezése folyamatban van.
Minderről, és többek között védett épületeink megőrzésének lehetőségeiről a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársaival, Silling Léda igazgatóval, valamint Gordana Prčić Vujnović építész-konzervátor tanácsadóval beszélgettünk.
Silling Léda(Gergely Árpád felvétele)
– A szerbiai műemlékvédelmi törvény szerint a védettségnek több fokozata van. Beszélhetünk műemlékekről, jelentős műemlékekről és kiemelt jelentőségű műemlékekről. Ezek minden esetben az épület teljes egészére vonatkoznak. Szabadkán 1986 óta a teljes városmag védett, ez annyit jelent hogy ezen a meghatározott területen az összes parcella védelem alatt van, mint jelentős kultúrtörténeti tájegység. Ezen belül nincsenek külön kezelve sem a homlokzatok, sem az épületek egyéb részei, tehát még az udvarokban lévő kis fáskamrák is ugyanolyan védelmet élveznek. A városmagon belül valorizálva vannak az épületek olyan szempontból, hogy melyek azok, amelyek építészeti szempontból értékesek, nagyon értékesek, vagy értéktelenek – hallhattuk Silling Lédától.
– Emellett a városmagon belül is vannak olyan épületek, amelyek ezenfelül külön védelem alatt állnak, mint például a Zsinagóga, a Városháza és a Raichle-palota. 1986 előtt csak külön épületeket lehetett védetté nyilvánítani, és az említett épületek az ezt megelőző időszakban kaptak védettséget – tette hozzá Gordana Prčić Vujnović.
A védett városmag esetében tudni kell, hogy az itt lévő épületek felújításának alkalmával, legyen szó építészeti szempontból nagyon értékes vagy akár értéktelen épületekről, a tulajdonosoknak minden esetben a műemlékvédelmi intézethez kell folyamodniuk feltételekért.
Gordana Prčić Vujnović(Gergely Árpád felvétele)
– Mi minden alkalommal egészként kezeljük az épületeket, de gyakran megtörténik, hogy a tulajdonos azért kéri a feltételeket, hogy csak a tetőt, vagy a homlokzatot újíthassa fel, vagy éppen a nyílászárókat szeretné lecserélni. A legjobb az lenne, ha minden esetben az egész épületet egyszerre újítanák fel, mint ahogy láttuk a Zsinagóga esetében. Viszont ez tetemes pénzösszegeket emésztene fel, nem is beszélve arról, hogy a városon belül igen gyakori, hogy egy-egy épületnek több tulajdonosa van, és mire a tulajdonosok összegyűjtik a pénzt a felújításra, az sokszor elmegy másra – mondta Silling Léda.
Mint megtudtuk, korábban a városnak volt egy alapja, amivel besegített a város számára fontos épületek felújításába, és ebben a műemlékvédelmi intézetnek is véleményezési joga volt.
– A honlapunkon is elérhető egy kérvény, amely a feltételekre vonatkozik, és amelynek beadása után meghatározzuk a felújítás feltételeit. Emellett vannak az úgynevezett egységesített menetrendek, amikbe a műemlékvédelmi intézet feltételei is szerepelnek. Az embereknek tudniuk kell, hogy még ha egy műemlékvédelmi szempontból értéktelen épület is van a tulajdonukban a városmagon belül, akkor is hozzánk kell fordulniuk feltételekért. Mindezt azért, hogy a város megőrizze az arculatát – fogalmazott Silling Léda.
Mint megtudtuk, a feltételek kiadása időt vesz igénybe, de igyekeznek a kérvények átadását követő 30 napon belül választ adni a kérvényezőknek, viszont ez nagyban függ az intézet munkatársainak elfoglaltságától, a feladat bonyolultságától, illetve a helyszíntől is, tehát szabadkai épületekre előbb tudják kiadni a szükséges dokumentumokat, mint távolabbi települések esetében. A feltételek kiadása természetesen pénzbe kerül, és ez is függ attól, hogy az épület hol található, viszont elsősorban az határozza meg, hogy a kérvényezők mire kérik a feltételeket, értelemszerűen egy-egy ablakcsere feltételeinek meghatározása nem kerül annyiba, mint az épület teljes felújítására vonatkozó.
A Hajós Alfréd tervei alapján készült valamikori bankház épülete a geometrikus bécsi szecesszió stílusjegyeit hordozza magán – És az idő múlásának hatásait(Gergely Árpád felvétele)
Gordana Prčić Vujnović ezt követően arról ejtett szót, hogy a felújításoknál milyen szempontokat kell szem előtt tartani.
– A nyílászárók esetében csak fa dolgokat engedélyezünk, tehát a műanyag nem alkalmazható. A homlokzatok felújításánál már előrehaladott a technológia, és igyekszünk olyan anyagokat és megoldásokat választani, amelyek lehetővé teszik, hogy levegőzzön a fal, hogy ne nedvesedjen, valamint, hogy mindezek mellett megmaradjon az eredeti formája és az eredeti színe, vagyis a modern technológiákat engedjük alkalmazni az épületek állagának megóvása érdekében. Az utóbbi időben egyre több helyen használunk mészhabarcsot, ami közel áll az eredetileg alkalmazott anyaghoz, és jobban megfelel, hisz a cement alapanyagú vakolatok nem lélegeznek. A legnagyobb gondot a víz jelenti, és igyekszünk olyan anyagot használni, ami lehetővé teszi a víz távozását – mondta Gordana Prčić Vujnović.
Amennyiben a műemlékvédelmi intézet munkatársai egy-egy építészeti szempontból fontos épületről azt állapítják meg, hogy rossz állapotban van, az erre vonatkozó jelentést a kommunális felügyelőségnek továbbítják. Jogi alapja van annak, hogy a nem megfelelően karbantartott épületek tulajdonosait figyelmeztessék, viszont ennek sokszor útjába állnak a tulajdonosok anyagi lehetőségei. Emellett sokszor problémát jelent az, hogy a tulajdonosok olykor feltételek nélkül végzik el egy-egy épületrész felújítását, és ha már megtörténik a felújítás, akkor már nagyon nehéz visszafordítani a folyamatot, és visszaállítani az eredeti állapotot. Gondot okoz az is, hogy a homlokzatokon végzett felújítások sokszor nem terjednek ki az egész épületre, így az is megtörténik, hogy csak egy-egy butik kirakata és bejárata körül végzik el a renoválást. Ez utóbbi változhat a közeljövőben, hisz a most készülő városi szabályzat értelmében a jövőben csak a teljes homlokzatokra adhatják ki a feltételeket.
A szépen felújított Vojnity-palota francia reneszánsz stílusban kialakított homlokzata a gótikus jellegű virágdekorációival mindig is kilógott a környezetéből(Gergely Árpád felvétele)
Beszélgetőpartnereink emellett szót ejtettek két olyan kezdeményezésről, amely a Szabadka építészeti örökségének megóvása terén pozitív változásokat hozhat.
Az egyik a Radić fivérek utcára vonatkozik, amely esetében a védelem alá helyezési eljárás van folyamatban. Ez az az utca, amely a szakemberek szerint megmaradt eredeti állapotában. Ez nem azt jelenti, hogy csak egy időszakból származó, illetve egy építészeti stílus jegyeit magukon viselő épületek maradtak fenn, hanem olyan épületekből áll, amelyek hű lenyomatai a városi polgárság fejlődésének. Az utca legöregebb épületei a 19. század közepén épültek fel, és nincsenek benne olyan épületek, amelyek rontanák az összképet. A lakosok szempontjából ez annyi változást hoz magával, hogy mindennemű beavatkozás előtt a műemlékvédelmi intézethez kell feltételekért folyamodniuk. Így például az esetben is, ha egy építészeti szempontból értéktelen épületet le szeretnének bontani, de építés alkalmával is, utóbbinál kikötik, hogy milyen lehet az új építmény, többek között a magasságát is meghatározzák. A védelem alá helyezési folyamat elején egy kiállítást rendeztek, illetve egy kiadványt is kibocsátottak, amelyek bemutatták az utca értékeit.
A másik előremutató projektum az Art Nouveau Danube nevet viselő nemzetközi program keretén belül valósul meg. A projektum részeként nyolc szabadkai szecessziós épülethomlokzat felújításának tervdokumentációja készül el, amely elősegítheti azt, hogy a jövőben pályázni lehessen a tényleges felújításhoz. Ezen projektum keretén belül többek között a valamikori Szabadkai Újság épülete, a Köztársaság és a Jovan Nenad cár tér sarkán álló egykori bankház épülete, valamint a Városi Bérpalota, vagyis a Ravel cukrászda épülete renoválásának tervdokumentációja is elkészül.
