2024. november 24., vasárnap

Eper helyett inkább tej

Az óbecsei Simon házaspár felhagy a szamócatermesztéssel, és a farmfejlesztésben keresi a biztosabb jövőt
Nemsokára újabb fiúval bővül a család (Fehér Rózsa felvétele)

Nemsokára újabb fiúval bővül a család (Fehér Rózsa felvétele)

Az óbecsei Simon házaspár – Simon Bonifárt Anna és Simon Endre – 2014-ben kezdett el epret termeszteni. Bár a szamóca sok munkával jár, hittek a „szakértőknek”, hogy a gyümölcs viszonylag gyorsan és kamatostul visszahozza a befektetett pénzt. Az idei évben mégis utoljára szüretelnek epret.

– Amikor elkezdtük a közös életünket, azt néztük, hogy a gazdálkodásnak melyik ágazatában lehet kevés földön is boldogulni. A Prosperitati Alapítványnál háromszor pályáztunk eredményesen: először 65 ezer, másodszor 72 ezer palánta vásárlásához nyertünk támogatást, és egy száz négyzetméteres hűtőháznak az alapjára és hűtőpaneljeire is kaptunk pénzt – tudtuk meg Annától.

A fiatal házaspár két hektáron összesen 82 ezer palántával vágott bele az epertermesztésbe, de 2016 júniusában már újabb 1,7 hektárt ültettek be.

– A terveinket a palántakereskedők és a növényvédők ígéreteire alapoztuk, akik szerint például egy tő Jolly eper, amiből nekünk a legtöbb volt, 700 grammot is megterem. Nekünk akkor sem volt ekkora termésünk, amikor rengeteg virágot hoztak a bokrok, jó, ha a fele megvolt. Mi ezt egy ideig ki tudtuk magyarázni ezzel-azzal, de öt év elteltével, ami a földművelésben általában mérföldkőnek számít, arra jutottunk, hogy a remélt 700 gramm nem reális terméshozam, ráadásul a palánta és a műtrágya ára folyamatosan emelkedett. 2015-ben szüreteltünk először, akkor 1200 dinár volt a napszám, most 2100, erre jön még a munkások bejelentése után fizetendő 300 dinár. Nem sok ez a napszám, de az eper ára évek óta 350 dinárnál kezdődik, majd lemegy 80-ra – itt nincs minimális ár, amivel kalkulálni lehetne. Ez sok kiadás, amitől nem lesz több eprünk és hasznunk – aránytalanok lettek a költségeink és a bevételeink – mondja Anna.

Endre szerint szűkült a piac is: amikor az oroszok nem viszik az epret – ez időről időre előfordul –, a hazai eper a belföldi piacokra kerül, és leviszi az árat. Az epertermesztéshez borzasztóan sok kétkezi munka is kell, de gépesíteni nem lehet és munkaerőhiány is van. A klímaváltozás is érzékenyen érinti az epret, ráadásul ez a gyümölcs nem tárolható sokáig, és a felvásárlók ezzel is visszaélnek.

– Tavaly nyáron eldöntöttük, hogy az idén utoljára szüretelünk a meglévő, harmadik éves palántákról. Valamikor 25 ember szedte itt az epret, most ketten teszik ugyanezt. Az eperföldet kiszántjuk és búzát termesztünk majd rajta, mert azt a tejtermelésben tudjuk hasznosítani, ugyanis most már erre az ágazatra összpontosítunk: ez rendszeres bevételt jelent, van minimális ár, garantált a felvásárlás, nagyobb a biztonság, és így tervezni is tudunk. Igaz, hogy ez „rabszolgamunka”, mert nincs szabadnap, nincs ünnepnap, de biztosabb jövőt ígér – állítja Endre.

Ákos szerint finom az eper (Fehér Rózsa felvétele)

Ákos szerint finom az eper (Fehér Rózsa felvétele)

A fiatal házaspár augusztusban örökölt meg Anna szüleitől 26 tehenet, az ő farmjukon jelenleg 21-et fejnek. Egy időben Endre sajtokat, Anna túrókat is készített a tejfeldogozójukban, de ezzel egyelőre felhagytak, mivel két kisfiuk után immár a harmadikat várják. Abban a kérdésben, hogy a tejfeldolgozásnak lesz-e idővel folytatása, egyelőre nem született konszenzus: Annának szívügye a dolog, Endre viszont inkább a farmot fejlesztené tovább.

– Ha már megvan a tejfeldolgozó, kár lenne nem élni vele: szerintem van benne lehetőség, be tudnánk zárni a termelési körünket és nagyobb lenne a profitunk – érvel Anna.

– A tejfeldolgozás sok és nehéz pluszmunkával jár. Sajtban nagy a konkurencia is, és bekerülni egy üzletláncba nagyon nehéz. Én a farmot bővíteném inkább, ott nincsenek olyan szigorú felügyelőségi előírások és ellenőrzések sem, nyugodtabb vele az élet – véli a férj. A házaspár az epresben saját farm építését tervezi, ehhez már megvan a tervrajz és az engedélyek is megérkeztek.

Ábel és Ákos nagy barátságban van az állatokkal (Fehér Rózsa felvétele)

Ábel és Ákos nagy barátságban van az állatokkal (Fehér Rózsa felvétele)

Amikor afelől érdeklődöm, mikor voltak utoljára nyaralni, kiderül, hogy amióta összeházasodtak, azaz 7 éve nem jártak külföldi üdülésen, mert hol gyermekáldás érkezett, hol a munka szólt közbe.

– De nagy fesztiválozók vagyunk, egy szegedi hétvége is összejött, és rendszeresek a baráti összejövetelek. Úgy gondoljuk, hogy szülőkként is szükségünk van a kikapcsolódásra! – vallja ebben a kérdésben teljes egyetértésben a fiatal férj és feleség.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás