Jorgiról lemondott az anyja, így került a nevelőszüleihez – Lazar és Tatjana éjszakánként gyakrabban etették, mint elsőszülött, vér szerinti kisfiukat, Farkast. De Milát is ők mentették meg, ma már a népes család élete elképzelhetetlen lenne nélküle. Csak a tisztánlátás végett fontos megjegyeznünk: Jorgiban egy birkát tisztelhetünk, Mila egy kecske, a kis farkas pedig a fiatal óbecsei házaspár négy hónapos kisfia, Vuk.
Jorgi igazi családtag (Fotó: Fehér Rózsa)
Todorov Lazar, az egykori punkénekes és Tatjana, a táncosnő tavaly vette meg első két kecskéjét. Lazar állategészségügyi technikusként már szerzett korábban némi jártasságot a haszonállatok körüli teendőket illetően, de a balettiskolát végzett lánynak nem csak a kecsketenyésztés jelentett újdonságot: maga a kecske is tartogatott számára meglepetéseket. „Tavaly két francia alpesi kecskével vágtunk bele a tenyésztésbe. Akkor még a két állatot se tudtuk megkülönböztetni egymástól, de ma már mindnek tudjuk nemcsak a nevét, hanem a jellemvonásait is. Sokat tanulunk tőlük. Ahhoz képest, hogy számomra először még az is új felismerés volt, hogy a nőstény kecskének is van szarva, pár hónappal később, nyolc hónapos terhesen már egyedül vezettem le félig egy ellést, mire megérkezett a férjem.”
A fiatalok gyorsan belejöttek a kecsketenyésztésbe
Lazar családjának az Öreghegyen (Stara Planinán) vagy egy üresen álló családi birtoka. A fiatalok ott nyaraltak, amikor megszületett bennük az elhatározás, hogy ők a hegyen szeretnének élni. Mivel ott a kecsketenyésztés a leggazdaságosabb megélhetési lehetőség, ezzel kezdtek el foglalkozni az óbecsei családi házban is.
Bár őseink korában a kecsketej fogyasztása igen gyakori volt, ez a szokás később meglehetősen visszaszorult. Pedig a kecsketej értékes tápanyagokat tartalmaz, véd az allergia ellen, fertőtlenít és erősíti az immunrendszert, vitaminösszetétele például vetekszik az anyatej összetételével. A nyugati országokban az egészséges táplálkozásra való törekvés nyitott kaput a kecsketartás, valamint a belőle származó termékek előtt, de vidékünkön egyelőre gyerekcipőben jár ez az ágazat. Todorovék jelenleg 13 kecskét fejnek, de jövőre már közel 40 fejős kecskéjük lesz. A tej és a savó mellett túrót, sajtot, joghurtot, krémsajtot, aludttejet és szappant is készítenek, és folyamatosan tanulnak: internetről, szakkönyvekből és az öreghegyi öregektől. Lazar már a munkahelyét is feladta a családi vállalkozás kedvéért. „Tavaly még munka mellett csináltam ezt, erre gyűjtöttem a pénzt, de azóta felmondtam. Komolyan vesszük a kecsketenyésztést, és jól is megy, mindent még frissen el tudunk adni, pedig a vajdasági ember általában idegenkedik a kecsketejes termékektől, mert él az a tévhit, hogy kellemetlen szaga van. Sokat kísérletezünk a termékekkel, a sajtok különféle ízesítésével. Újvidéken és a helyi piacokon értékesítünk, és az interneten is megtalálhatnak bennünket a vevők.”
A francia alpesi kecskék is az Öreghegyre költöznek majd
A bejegyzett gazdaság – az anyukája révén egyébként magyarul is folyékonyan beszélő – Lazar egyik ősi családi nevét, a Modrint viseli. A fiatal házasok egyelőre csak kecskéket tenyésztenek, de a közeljövőben kutyákkal is szeretnének majd foglalkozni. Mivel megszerették a barna kecskéket, védjegyük lett a barna szín, az első ebeket is eszerint választották: törpe pinscherük és a két pinscher dobermann is barna szőrű, egyedül Jorgi, a birka lóg ki a sorból. Az általuk felnevelt duci gyapjas másban sem mintakövető: a fajtára nem jellemző módon feszt a gazdik sarkában van, és sír utánuk, ha bemennek a házba. Lazarék ugyanis nem csak nevelik, de szeretik is az állatokat: soha nem vágják le őket, és ha elpusztulnak, örök nyughelyet is a családi ház portáján találnak.
A fiatal anyuka élete fordulatot vett, amikor összekötötte életét Lazarral. Újvidéken tanult, rockzenekarban basszusgitározott, flamencót táncolt, jelenleg pedig néptáncpedagógusnak tanul és a szabad idejében fest. „Érzelmileg mélyen megérintett az Öreghegy szabadsága. Pár év múlva oda szeretnénk költözni, erre készülünk most fel a kecskékkel, a kutyákkal, hiszen azt kell csinálnunk, amiből ott meg tudunk majd élni. Ez a mi befektetésünk az álmaink megvalósításába.”
A jó tejhez jó takarmány kell
Lazar punkzenészként, felesége rockerként és táncosként sokáig élte a fiatalok nyüzsgő, dinamikus életét, és bár a mai napig fontos számukra a zene és a társasági élet, a kis Vuknak természetközelibb és egészségesebb életet szánnak. Az Öreghegyen erdő és patak mellett, egy parányi faluban fognak élni, mégis mindenük meglesz a boldog, teljes élethez, aminek a művészet is a szerves része marad. Lazar, az egykori zsoké a kecsketenyésztés mellett a turizmusban is kiváló lehetőségeket lát: az Öreghegyen tereplovaglást tanítanának, gyerekfesztiválokat szerveznének, koncerteket tartanának és táncot oktatnának.
Többféle ízesítéssel is készül kecskesajt
Tatjana már most is elégedett, pedig még csak készülnek a nagy változásra. „Ennek az életformának az a legnagyobb előnye az, hogy nem függünk senkitől, mindent meg tudunk oldani egyedül, megélünk az állatainkból és van időnk egymásra és a hobbijainkra is. Bár olykor nehéz tud lenni ez a munka, este, amikor álomra hajtjuk a fejünket, békesség van a lelkünkben, mert tudjuk, hogy a fiunk azt fogja látni, hogy a szülei mindenben támaszai egymásnak. Az Öreghegy számunkra a szabad és tiszta élet ígérete.”
