A kragujevaci Fiat Chrysler Automobiles (FCA) munkásainak képviselői tegnap a köztársasági kormány épületében aláírták a vállalat vezetőivel a három évre szóló, új kollektív szerződésre vonatkozó megállapodást. A dokumentum az infláció mértékétől függő béremelést irányoz elő, aláírásával azonban a munkások három évre lemondtak a sztrájkjogról.
A megállapodást Zoran Marković, az FCA Önálló Szakszervezetének elnöke és Silvia Vernetti, a gyár vezérigazgatója látta el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt Ana Brnabić kormányfő, valamint Goran Knežević gazdasági és Zoran Đorđević munkaügyi miniszter.
Mint korábban a kormány közölte, az okirat szerint az autógyárban dolgozók bérét minden év februárjában összehangolják az inflációnak a Szerb Nemzeti Bank által projektált növekedésével.
A jövő hónaptól 2,2 százalékkal növelik a fizetéseket, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a béremelés.
„A megállapodással összhangban a szakszervezet képviselői elfogadták azt, hogy az új kollektív szerződés érvényességének idején mindenféle sztrájktól tartózkodnak” – fogalmaztak az aláírással kapcsolatos kormányközleményben. A bónusz felét augusztusban, másik felét decemberben fizetik ki. Az év végén kapják meg a munkások az utazási költségtérítményt is. Alakítanak továbbá egy bizottságot az ún. „technikai mérésekre”, ebben helyet kapnak a szakszervezet és a gyárvezetőség képviselői, valamint az FCA székhelyéről érkező szakemberek. Mint korábban közölték, az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mely munkahelyeken vannak túlterhelve a dolgozók. A bizottság szeptemberben kezdi meg működését. Az aláírt dokumentum szerint a munkások dupla útiköltséget kapnak azokban az esetekben, amikor rendes munkaidőn kívül, kora reggel vagy késő este is kénytelenek dolgozni.
A Fiat marad Szerbiában A megállapodás tegnapi aláírása jelzés arra, hogy az olasz autógyár a következő években is Szerbiában marad, de arra is, hogy a kragujevaci üzem munkásainak ezentúl is biztosított lesz a munkahelyük – vélekedett Radojka Nikolić, a Biznis magazin fő és felelős szerkesztője. A szerb kormány és a Fiat között megkötött szerződés határideje ugyan jövőre lejár, de az Önálló Szakszervezettel aláírt szerződés három évre szól, és ez világos jelzés a maradási szándékra – mondta Radojka Nikolić Hasonlóképp gondolja Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője is. A Fiat szerinte sem fogja lengyelországi gyárába átköltöztetni a termelést. A maradásra ugyanis a multinacionális vállalatnak „több százmilliós” oka van. A Vajdasági Rádió és Televízióban nyilatkozó közgazdász emlékeztetett arra, hogy a Cvetković-kabinet óta mindegyik kormány további kedvezményekkel egészítette ki a Fiattal kötött megállapodást, így az olasz autógyár Szerbiában fel van mentve az adók és a járulékok fizetése alól, nem fizet társasági nyereségadót és osztalékot sem az egyharmados tulajdonrésszel rendelkező államnak. |
Ana Brnabić kormányfő tegnap elmondta, hogy a munkáskövetelésekről való tárgyalás nehéz volt, de jó kompromisszum született. A közvetítő szerepét betöltő kormány első embere köszönetet mondott mindkét félnek.
– Nagyon nehéz volt, a tárgyalások mindannyiunkat kimerítettek. Itt most nincs győztes és vesztes fél, mindkettő felelősen és bátran viselkedett – mondta a miniszterelnök az újságíróknak, akiknek megtiltották, hogy kérdéseket tegyenek fel a megállapodással kapcsolatban.
NEM MINDENKI ELÉGEDETT
A Függetlenség szakszervezetben, melyet a munkabeszüntetés idején kizártak a sztrájkbizottságból, azt mondják, nevetséges a Fiat ajánlata, a munkások végül kevesebbet kaptak, mint amennyit a sztrájk előtt felajánlottak nekik. Eredetileg azt kérték, hogy 30 százalékkal emeljék az alapbérüket. Jobb munkaszervezést is követeltek, ehelyett azzal az ígérettel kell beérniük, hogy a jövőben elemzik a gyárban a munkahelyi túlterheltséget.
Az egyedüli, amit teljesítettek a követelésekből, az az éjszakai dupla útiköltség.
Zoran Stojiljković, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet elnöke tegnap úgy fogalmazott, hogy „nyilvánvalóan nagy nyomást gyakoroltak a munkásokra, ha már beleegyeztek abba, hogy három évig ne sztrájkoljanak, a fizetésük pedig annyival növekedjen, amennyivel az infláció”. Mint a szakszervezeti vezető a Beta hírügynökségnek mondta, „a bérek növekedése a termelés növekedésétől függ, márpedig a Fiatban ilyen nincs. Ezért végső ideje feltenni a kérdést: kinek az érdekeit védi a hatalom, a polgárokét és a munkásokét vagy a tőkéét?”
PIRRUSZI GYŐZELEM?
A Sloga egyesült szakszervezet szerint a megegyezés napja szomorú nap volt a szerbiai munkásság számára. Azt mutatja, mennyire az elhasználódott szakszervezetek túszaivá váltak a szerbiai munkások. A hatalom ezeket a szakszervezeteket évek óta segíti, favorizálja és aktivizálja saját politikájának szükségletei szerint. A Sloga szerint az a legszomorúbb az egészben, hogy az Önálló Szakszervezet elfogadta, hogy a kollektív szerződéssel a munkások három évre lemondjanak
a sztrájkra való jogukról. Ez nem más, mint „a kormány és Ana Brnabić miniszterelnök pirruszi győzelme”. (Állítólag I. Pürrhosz (i. e. 318–272) épeiroszi király a rómaiakkal vívott ádáz küzdelmet követően lehangoltan hagyta el a csatamezőt, majd így kiáltott fel: „Még egy ilyen győzelem, és nem marad több katonám!”) Ez a Sloga szerint az egykori brit vaslédi, Margaret Thatcher politikájához hasonlítható, aki azon fáradozott, hogy gyengítse a szakszervezeteket, s azzal vádolta őket, hogy a sztrájkokkal aláássák a parlamenti demokráciát és a gazdasági teljesítményt.