Szerbia 44 helyi önkormányzatában végeztek összeírást az ingatlanokról a vagyonadó hatékonyabb megfizettetése céljából – nyilatkozta Alexander Grunauer, a svájci projektum vezetője a Tanjug hírügynökség számára.
Az elmúlt hat hónapban összesen 325 kérdezőbiztos járta a terepet Szerbia-szerte, és felmérte, hogy a valós helyzet mennyiben tér el az állampolgárok által tett adóbevallástól. Az ingatlanadó reformjáról szóló négyéves projektum a svájci kormány által finanszírozott eszközökből valósul meg a Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal karöltve. A projektum összértéke mintegy hatmillió svájci frank.
Alexander Grunauer elmondta, hogy minden egyes megvizsgált önkormányzat esetében találtak olyan ingatlanokat, amelyek nem szerepeltek az adóbevallásokban.
– Vranje esetében 16 kérdezőbiztos járta a terepet. Itt 5840 adóbevallást nyújtottak be, az újonnan bejelentett terület pedig 426 850 négyzetmétert tett ki. Borban 3500 új adóbevallást rögzítettek, és körülbelül 50 ezer négyzetméter új adóköteles területet találtak, így ötmillió dinárral növekedett az adó összege – mondta a projektvezető. Hozzátette, hogy a 44 községre vonatkozó adat az elkövetkező egy hónap múlva készül el.
– Ćuprijában mintegy 23 százalékkal emelkedett azoknak a területeknek a száma, amelyek után adót kell fizetni. Az ingatlanadó 2018-ban 25 százalékkal emelkedett. E községben hat kérdezőbiztos járta a terepet. Szenttamáson négy kérdezőbiztos több mint 4000 háztartásba látogatott el, ami mintegy 20 ezer négyzetméter olyan új területet jelent, amelyet majd megadóztatnak.
Grunauer bejelentette, hogy az idén kiválasztják az öt legeredményesebb helyi önkormányzatot, amelyeknek hatékonyan sikerült az ingatlanadó kiterjesztése.
– A projektum résztvevői közül az öt legsikeresebb helyi önkormányzat egymillió frank értékű pénzjutalomban részesül, amelyet a svájci kormány szánt erre a célra. A vissza nem térítendő támogatás feltétele, hogy infrastrukturális projektumokra, a községek fejlesztésére költsék el a pénzt – magyarázta Grunauer.
Kiemelte, hogy a program célja az ingatlannyilvántartás frissítése, és az adókerülés megszüntetése.
Elmondta, hogy a helyi önkormányzatok többsége pénzügyi gondokkal küzd. A költségvetési hiány, valamint az eladósodás állandó probléma. A nehézségekből történő kilábalás egyik módja, hogy a hatékonyabb adószedéssel növeljék a bevételeiket, véli a szakértő.
Az adószedési folyamat reformjáról szóló program sikerességét bizonyítják a projektum kísérleti fázisában elért eredmények. A 2013–2016-os időszakban zajló programban kilenc kelet-szerbiai község vett részt. Akkor egyes községekben mintegy 197 százalékkal megnőtt az ingatlanadó befizetésének összege, az adókulcs növelése nélkül.
