A népszavazással és a népi kezdeményezéssel mint a demokráciagyakorlás eszközével az Alkotmány is foglalkozik. Az állampolgárok a népszavazáson a népi kezdeményezésen keresztül vagy választottak által gyakorolják a hatalmat – mutatott rá Marija Obradović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter tegnap a köztársasági képviselőházban, amikor a képviselőknek a napirenden szereplő egyedüli pontot, a referendumról és a népi kezdeményezésről szóló törvényt ismertette. Felszólalásában rámutatott, az érvényben lévő törvényt még 1994-ben fogadták el, 1998-ban módosították, de továbbra is megmaradt az a hiányossága, hogy a népszavazási és népi kezdeményezés intézményét ritkán alkalmazták a gyakorlatban.
Rámutatott, az új törvényjavaslatot mindenekelőtt az Alkotmány 203. paragrafusával hangolták össze, amely alapján a népszavazás megerősítéséhez szükség van arra, hogy a választók többsége az adott kezdeményezés mellett adja le a voksát. Eddig nem az urnák elé járulók többségén volt a hangsúly, hanem a népszavazás sikeressége attól függött, hogy a választói jegyzékében szereplők legalább 50 százaléka részt vett-e a szavazáson.
A törvényjavaslat minden szinten, így a köztársasági, a tartományi és a helyi, önkormányzati szinten is szabályozza a népszavazást, amelyeket az egység egész területén, vagy csak annak egy bizonyos részén is meg lehet szervezni. A népszavazás a törvényalkotási jellege mellett lehet tanácsadó jellegű is.
A kihirdetés napjától számított 45 és legkésőbb 60 napon belül kell azt lebonyolítani, és újdonságnak számít az is, hogy a képviselőház is álláspontot foglalhat a népszavazás témájában.
A miniszter külön kitért arra is, hogy a népi kezdeményezés kapcsán az aláírásgyűjtés módját érintő korlátozások megszűnnek, vagyis az aláírásgyűjtést a továbbiakban nem kell majd bejelenteni a Belügyminisztériumnál, az aláírások begyűjtésére a korábbi 7 nap helyett ezekután 90 nap áll rendelkezésre. Obradović rámutatott, szerdán este az elnöki palota előtt tüntetést szerveztek, azt állítva, hogy azzal hogy az aláírások hitelesítéséért fizetni kell az állam ellehetetleníti a népi kezdeményezéséket, hiszen 30 ezer aláírás begyűjtése nagyon sok pénzt (10 ezer eurót) követel. Hangsúlyozta, a kezdeményezést támogató választópolgárok aláírását közjegyző kell hogy hitelesítse, ez pedig aláírásonként 40 dinárba kerül. Véleménye szerint egy jó kezdeményezésért a támogató polgárok nem sajnálnak majd egy ilyen jelképes összeget kifizetni aláírásuk hitelesítéséért. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a törvény elismeri az elektronikus aláírást, amiért pedig nem kell díjat fizetni.
A miniszter rámutatott, a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a referendumról szóló törvényt, ami azért is fontos, mert így a polgárok megerősítetten jó mechanizmust kapnak a kezükbe, amivel jelentősen nagyobb mértékben részt tudnak venni az országot, a közösségüket érintő döntések meghozatalában, élve a demokrácia elveivel.
A törvényjavaslat kapcsán többek között felszólaló Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője rámutatott, 1994 óta, amióta hatályba lépett a jelenleg is érvényben lévő törvény, ami a népszavazást szabályozza, országunk három államformát élt meg, közben 2006-ban új Alkotmányt hoztunk meg, és bár 2008 végéig össze kellett volna hangolni a törvényeket az Alkotmánnyal, ez a referendumtörvénnyel nem történt meg, ahogy a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozását szabályzó törvény esetében sem. Üdvözölte, hogy az új törvényben eltörölték a érvényességi küszöböt. Kéréssel fordult ugyanakkor az államalkotási miniszterhez, hogy fontolják meg azt is, hogy például a helyi közösségek szintjén kiírt népszavazások esetében (például a helyi járulék elfogadása esetén) se követeljék meg a lakosok részvételi többségét. Jónak ítélte meg azt is, hogy az új törvény különböző népszavazásformákat fogalmazott meg, a javaslat felismerte az elektronikus aláírásgyűjtést, meghatározta a bíróságok hatáskörét, kampányt tesz lehetővé, illetve a népszavazás finanszírozását is szabályozta. Örömmel fogadta azt is, hogy népi kezdeményezések esetén is foglalhat álláspontot a köztársasági képviselőház, így a parlament elkerüli az olyan helyzeteket, mint ami a Tijana-törvény kapcsán történt, hogy a kormánynak saját kezdeményezésként kellett átadni, hogy az parlamenti eljárásba kerülhessen.
Kovács Elvira, a VMSZ képviselője részletesen ismertetve, hogy más országok miként oldották meg a népszavazás kérdést, rámutatott, Európában is különböző törvények és előírások a polgárok különböző szintű kötelezettsége mellett tartják meg a referendumot. A jelenlegi szerbiai törvényjavaslat a svájci modellre hasonlít, ahol eddig már 223 népszavazást tartottak meg. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia lakossága is gyakrabban él majd ezzel a lehetőséggel. Vajdaság területén az elmúlt 27 évben hat népi kezdeményezést indítottak el, egy kezdeményezésről vita is folyt, ám a szigorú előírások miatt népszavazást már nem tartottak.
A natalitás és a munkaadók Az új elszámolás szerint az egészségügyben dolgozó sofőrök külön kategóriába kerülnek Miután jövőre a fiatalokat, illetve a fiatal anyákat új intézkedéssel ösztönzi a kormány a családalapításra, a lakhatásuk is megoldódhat, az egyetemi tanulmányok folytatásánál könnyítést kapnak, illetve az első gyermek után járó összeget 300 ezer dinárra emelik, a bátrabb gyermekvállalási kedv növekedésében reménykedve. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője éppen ezért arra kérdezett rá a kormány tagjainál tegnap a köztársasági képviselőházban, hogy a munkaadók támogatása kapcsán is készülnek-e valamilyen programmal. Mint fogalmazott gyakran a fiatal nőket a munkaadók bátortalanul foglalkoztatják éppen a családalapítás miatt, ezért véleménye szerint a munkaadókat is támogatni kellene, hogy ne rettenjenek meg a fiatal nők, a fiatal anyák alkalmazásától. Ana Brnabić kormányfő válaszában azt mondta, natalitás mutatóinak javítása prioritást, éppen ezért arra kérte a képviselőt, hogy ez irányú ötleteit és javaslatait továbbítsa a kormány felé. Úri Emese Zlatibor Lončar egészségügyi minisztert az egészségügyben dolgozók, de nem az egészségügyi ellátáshoz tartozók fizetésének emeléséről kérdezte. A takarítók, a szakácsok is kapcsolatban vannak a betegekkel, a sofőrök, különösképpen a mentőállomás sofőrjei a betegellátásban is kiveszik a részüket, így méltóbb bérezésben kellene részesülniük. Lončar elmondta, hogy már készül egy tervezet, ami alapján az egészségügyben dolgozó sofőrök egy külön kategóriába sorolják, míg a takarítást, az élelmiszerek elkészítését várhatóan licenccel ellátott ügynökségeknek adják ki. (mh) |