Milyen is a citromfű? Kellemes illatú, az árvacsalánfélék közé tartozó, mézelő növény, számos népi elnevezése között szerepel a mézfű és a macskaméz is. Régtől gyógyászati célra alkalmazzák, de számomra elegendő, ha az ujjaim között elmorzsolom egy levelét, és szagolgatom, mint a borsmentát. Állítólag vadon ritkán terem meg, de a kertemben kiirthatatlan. Szóval, jó ismeretségben vagyunk.
Jóval ezelőtt ráfutottam egy folyékony mosogatószerre, amin a gyártó azt tüntette fel, hogy gránátalma és citromfű kivonatot tartalmaz. Nem kell hozzá különösebben éles elme, hogy belássuk, a gyümölcs és a fű mindössze az illatért felelős, de hogy mosogatni nélkülük is lehetne, az holtbiztos. Mint, ahogy az illatosított wc-papírnak sincsen semmi gyakorlati hozadéka. A mosogatószer flakonján lévő ábrán a gránátalma teljesen élethű volt, a citromfű viszont egy szál pázsitfűként szerepelt. Elmotyogtam magamban, hogy a dizájnőr lusta volt rákeresni a citromfű kinézetére, és az előállító cégben ez senkit se érdekelt, és ennyi. Ráadásul később valakinek mégis sikerült lerajzolnia a citromfüvet ugyanezen a logón.
Minap egy kisboltban szerettem volna hajsampont vásárolni, de a kiszolgáló pulttávolsága miatt nem tudtam közelebb jutni a kínálathoz, így mondtam, hogy a világmárka termékei között van citromos és citruszos illatosítású, ezek közül kérek egyet. Odahaza vettem észre, lemongrass, vagyis citromfű a márkán belüli elnevezése. A flakonra ragasztott cédulán egy negyedbe vágott citrom, meg egy szál pázsitfű. Felment a pumpám, a dizájner miért nem nézi már meg, hogy mit kellene lerajzolnia?
Megértem, hogy a középkori bestiáriumok szerzői a fantáziájukra hagyatkoztak, amikor sosem látott állatokról kellett ábrákat készíteniük, de manapság? Nekem elegendő pár lépést tennem a kertben, hogy lássam, milyen a citromfű, de egy világmárka illusztrátorának se kellene néhány kattintásnál több e növény látványának megjelenítéséhez.
