Internetkapcsolat (Pixabay)
Már rengeteg rémtörténetet hallottam az internet- és kábelszolgáltatókkal vívott harcokról, tévé és internet nélkül maradt polgárokról, kifizetetlen számlákról, perekről és büntetésekről.
Le kell kopognom, engem eddig elkerültek ezek a bajok, habár, én sem úsztam meg szárazon.
Jobban mondva, a lakás tulajdonosával volt kellemetlenségem, vagyis, a lányával. Ne értsenek félre, semmi „olyan” nem történt, csupán arról van szó, hogy amikor beköltöztem, rácsatlakoztam az internetes hálózatra, mert ameddig azt nem jelentik át,én sem változtathatom meg a szolgáltatónál a címemet.
A lány egyszer csak jött, követelte a felszerelést. Igen ám, csak este volt, én meg vendégségben voltam. Semmi gond, volt kulcsa, bement, összecsomagolta a vevőt és a kábeleket, majd távozott.
Igen. Csak annyira alapos volt, hogy a távirányítómat is zsebre vágta.
A szolgáltatóra már várok egy ideje. Nem is lenne baj, hiszen tévét már nem nézek évek óta, de internet nélkül nem tudok dolgozni. A munkámért pénzt kapok, abból ennivalót vehetek, az evésnek pedig akkora rajongója vagyok, hogy hódolnék is neki minden egyes nap.
Meggondoltam magam. Mégis haragszom a szolgáltatóra. Legalább nem lógok ki a sorból.
