A legutóbbi amerikai elnökválasztás számunkra több szempontból tanulságos és példaértékű. Innen, több ezer kilométeres távolságból már első pillantásra is látszik, hogy a „mi” demokráciánk sokkal-sokkal fejlettebb, mint az ottani.
Merthogy nálunk olyan nincs, meg a jelek szerint nem is lesz, hogy napokon át nem lehet tudni, ki győzött, meg hogy jogi eljárások indulnak a szavazatszámlálással kapcsolatban. Meg micsoda dolog az, hogy „egy-két” szavazaton múlik, kinek a fején fog ékeskedni a babérkoszorú? Az amerikaiak úgy tűnik még mindig nem tudják, nem az a fontos, ki kire szavazott, meg ki mennyi szavazatot kapott, hanem az, hogy – ki számlálja a szavazatokat.
Nálunk bezzeg a voksolás befejezése utáni 1-2 órában már nem hivatalos eredmények születnek, és nagyjából már tudni lehet ki fog győzni és ki veszíteni. Sőt, rendszerint még az urnák lepecsételése előtt nyilvánvaló, ki hogyan fog szerepelni a voksoláson, mert a különböző ügynökségek olyan pontos közvélemény-kutatást végeznek, és a háttérmunkások olyan sikeres kampányt hajtanak végre, melynek eredményét a szavazatszámlálás sem kérdőjelezheti meg!
