A pénteken megtartott negyedik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a múlt évi munka- és pénzügyi beszámolót, valamint zárszámadást. A munkabeszámolóban a tavaly november 13-án megtartott nemzeti tanácsi választásokat követően a december közepén megalakuló új összetétel tevékenységét foglalták össze. Fremond Árpád elnök elmondta, hogy a tanács tavalyi tervezett bevétele 1,423 milliárd dinár volt, de „csupán” 96 százalékát sikerült megvalósítani, ami elsősorban a betervezett, ám nem megérkezett önkormányzati eszközökkel és magyarországi támogatásokkal magyarázható. A kiadási oldal 582,95 millió dinár, vagyis a tervezetthez képest a felhasználás 39 százalékos volt. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a tanács anyaországi támogatása többéves programok keretében valósul meg, ezek kifizetése egyrészről már megtörtént, ám a felhasználás csak a későbbi években lesz aktuális, emelte ki Fremond Árpád.
A folytatásban a nemzeti tanács alapításában, illetve társalapításában működő intézmények tavalyi munka- és pénzügyi jelentéseit vitatták meg, majd fogadták el. Ilyen intézmény például a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Hét Nap Lapkiadó Kft., a Pannónia Alapítvány, az Európa Kollégium, a Kosztolányi Dezső Színház és az adai Szarvas Gábor Könyvtár. Bizonyos intézmények esetében az idei munka- és pénzügyi terveket szavazták meg.
A Magyar Szó szerkesztősége tavaly is az éves programban meghatározott szellemben végezte munkáját, emelte ki Erdődi Edvina megbízott igazgató. Hozzátette, ennek legfontosabb eleme az anyanyelvű tájékoztatás azokról a társadalmi, politikai és gazdasági eseményekről, amelyek befolyásolhatják a közösség mindennapjait.
„Azon elvünkhöz tartottuk magunkat, hogy nemcsak magyarul, hanem magyar szellemiségben kell tájékoztatnunk a polgárokat” ؘ– fogalmazott Erdődi Edvina. Rámutatott, értékelése szerint annak az alapelvnek is eleget tettek, hogy nem a napi divatnak, a gyakran szélsőséges és mesterkélt ideológiáknak behódolva kell tájékoztatni, hanem az olyan tartós értékeket középpontba helyezve, mint amilyen a nemzet, a haza, a család és a keresztény kultúra.
– Közszolgálati sajtóorgánumként a magyarság megmaradását és itthon maradását igyekszünk segíteni. A Magyar Szó 2022-ben 305 alkalommal került az olvasók asztalára. A konkrét projektumok közül kettőt emelnék ki, az egyik a Romos templomok a Vajdaságban sorozat, míg másik az év utolsó napján megkezdett sorozatunk, a Petőfiről másként – 200 éve született Petőfi Sándor. A közösségi térben a Magyar Szó Online sikeresen megőrizte piacvezető szerepét. Facebook-követőink száma az év végén csaknem 57 ezer volt, az oldalkedvelések száma megközelítőleg 55 ezer, míg honlapunkon az oldalmegnyitásoké csaknem 8 millió. A Magyar Szó Extra videotartalmakkal gazdagította a helyszíni tudósításokat, folytattuk Szép Vajdaság fotópályázatunkat, valamint KvízKedd online tudásfelmérő projektumunkat, de a nyereményjátékok gazdag kínálata is meghatározta a múlt évet az online felületen. Év végén első ízben szerveztünk ünnepi hetet székházunkban, az 5 nap alatt csaknem 400 vendég fordult meg nálunk, megünnepeltük a Mézeskalács születésnapját, a Jó Pajtás jubileumát, majd napilapunk 78. születésnapját, ezt követően szakmai napot tartottunk, végül pedig nyomdánk működésének 65. évét ünnepeltük meg. Az anyalap példányszámának csökkenését csak mérsékelni tudjuk, ugyanakkor reményre ad okot, hogy a Mézeskalács esetében 35 százalékos példányszám-növekedést jegyeztünk. Ez annak köszönhető, hogy tavaly gyermeklap-népszerűsítő akciót kezdtünk – taglalta Erdődi Edvina.
Mint az a megbízott igazgató beszámolójából kiderült, tavaly a Magyar Szó bevételei 472,3 millió dinárt tettek ki, míg a kiadások 471,214 millió dinárt. Az adózás utáni eredmény 381 ezer dináros nyereség, emelte ki.
A napirendi ponthoz hozzászólva Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tájékoztatásért felelős tagja kifejtette: „A szerkesztőség kutatásai szerint a Magyar Szó a legrégebb óta máig folyamatosan megjelenő magyar nyelvű napilap a Kárpát-medencében. A Magyar Szónak hagyománya van, évtizedekig nem is nevezték a nevén, ez volt a nagybetűs Újság. Ma is az. Igaz, megváltoztak a médiafogyasztási szokások, ugyanakkor a konzervatív értékeket képviselő, a magát a vajdasági magyarság napilapjaként meghatározó újságnak ma is küldetése van.”
Kabók Erika szavai szerint a digitális világ számos napilapot elsodort, ám kisebbségi helyzetben a Magyar Szó sokkal több a fejlődés oltárán feláldozható lapok egyikénél. Hozzátette, a készülő médiastratégia egyik legfontosabb célja az újságíróképzés és az újságírói hivatás közmegítélésének javítása. Kiemelte, ezen törekvést segíti a vajdasági magyar tájékoztatás terén történő legnagyobb beruházás is, amit a Magyar Szó újvidéki székházában végeznek el.
ELŐTÉRBEN A KÖZÖSSÉG IDEGENFORGALMI KÍNÁLATA
Döntött a tanács a vajdasági kulturális kínálat feltérképezésére létrehozott konzultatív testületének kinevezéséről. Fremond Árpád szavai szerint a testület feladata lesz meghatározni, összegyűjteni és rendszerezni a vajdasági magyarság rendezvényeit, helyszíneket, tájegységeket, épített és szellemi örökséget, helytörténeti és gasztronómiai útvonalakat, mint a nemzeti közösség idegenforgalmi kínálatát. Az említettek bemutatására létrehoznak egy honlapot, valamint az ezzel összekapcsolt okostelefon-alkalmazást, az ezekből kialakuló platformot az MNT működtetné, mondta Fremond Árpád.
A mobilalkalmazásra való összpontosítás összhangban van az aktuális trendekkel, jegyezte meg dr. Námesztovszki Zsolt, kiemelve, hogy a mobiltelefon egyre inkább háttérbe szorítja az asztali számítógépet. Amennyiben sikerül összekapcsolni a honlapot a mobilalkalmazással, a honlap folyamatosan újabb tartalmakkal frissül, a felhasználókat pedig GPS-nyomkövetéssel vezetik, akkor bezárul a kör, amelyikre érdemes építeni, emelte ki.
A kezdeményezés azért nagyszerű, mert ötvözi az elmúlt évszázadokban felhalmozott, többnyire könyvekben, monográfiákban megtalálható tudást, illetve tartalmakat és a korszerű technológiákat, hangsúlyozta Lovas Ildikó. Hozzátette, a testület tagjai Vajdaság különböző területeiről érkeznek, egyebek mellett a műemlékvédelem tekintetében jártasak, többen is idegenvezetőként dolgoznak. Amikor sikerül XXI. századi módon a bácsi vártól az aracsi pusztatemplomon át a különböző értékteremtő rendezvényekig mindent „felpakolni” a virtuális térbe, akkor nemcsak a jövő generációt szólítják meg, hanem mindenki szempontjából fontos munkát végeznek el, azaz lajstromba veszik a közösség kincseit, mondta Lovas Ildikó.
ÚJ-RÉGI IGAZGATÓK
Jóváhagyták a Végrehajtó Bizottság a Szabadkai Gyermekszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, az Újvidéki Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatóválasztási eljárásai, valamint a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ megbízott igazgatója kinevezésének eljárása kapcsán hozott korábbi döntéseit. A Szabadkai Gyermekszínház esetében Árokszállási Stamenković Márta okleveles színművész, a Kosztolányi Dezső Színház vonatkozásában Mészáros Gábor okleveles színész, az Újvidéki Színház esetében Urbán András okleveles rendező, míg a Zentai Magyar Kamaraszínház vonatkozásában Dévai Zoltán színházi és audiovizuális művész igazgatóvá való kinevezését támogatták. A Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ megbízott igazgatója tisztségének betöltésére Burány Hajnalka magyar nyelv és irodalom szakos tanárt javasolták.
ITTHON TOVÁBBTANULNI
Az ülésen, amelynek napirendjén 52 beterjesztés szerepelt, az oktatás területéhez kapcsolódóan egyebek mellett igazgatóválasztási eljárások, továbbá iskolaszéki tagcserék kapcsán határozott az MNT. Az oktatás témájához hozzászólva Fremond Árpád emlékeztetett, hogy március 1-jén a zentai sportcsarnokban szervezik meg az Edu-Expo-t, a vajdasági felsőoktatási kiállítást, ahol a főiskolák és az egyetemek mutatkozhatnak be a végzős középiskolásoknak. A jövő vonatkozásában azt tervezik, hogy az említett rendezvényt már a tanév elején megszervezik – az idén szeptember 13-án –, mint ahogyan azt is, hogy az általános iskolák nyolcadik osztályos diákjai számára ugyancsak ilyen kiállítást szerveznek. A cél az, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a továbbtanulásra, méghozzá hazai középiskolában, illetve felsőoktatási intézményben, hangzott el. Kiderült, hogy hamarosan pályaválasztással kapcsolatos programot indítanak el.
Fremond Árpád újfent arra kérte az általános iskolák igazgatóit, hogy ne engedjék kampányolni a magyarországi középiskolák képviselőit az intézményekben. „Ha megengedjük, hogy gyermekeink már középiskolai tanulmányaikat Magyarországon folytassák, akkor semmibe veszik az oktatási minisztérium, a titkárság, az MNT és a VMSZ összes intézkedését, illetve a magyar kormány támogatását.” – fogalmazott Fremond Árpád.
Nyitókép: Erdődi Edvina (Fotó: Molnár Edvárd)
