Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága 43 igen szavazattal, 6 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadta el a Szerbiáról szóló jelentés tervezetét (Jelentés a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentéséről). Ehhez kapcsolódóan az EP honlapján tegnap Nincsen előrelépés a csatlakozási tárgyalásokban címmel tettek közzé sajtóközleményt, majd az alábbi kulcsmondatokban foglalták össze a tervezetet: az Európai Unió közös külpolitikájához való igazodás hanyatlóban van; a kormányzat által ellenőrzött média EU-ellenes retorikát terjeszt; a Szerbia és a Koszovó közötti kapcsolatok normalizálása prioritás ؘ– Szerbia és Koszovó kapcsolata normalizálásának kontextusában a kölcsönös elismerés szókapcsolatot használják a dokumentumban. A képviselők felszólítják az EU-t, hogy amennyiben Szerbia a továbbiakban is a demokrácia alapelveit semmibe vevő rezsimeket támogat, vizsgálja felül a Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.
A sajtóközlemény szerint a jelentés tervezetében az EP arra az álláspontra helyezkedik, hogy Szerbia integrációs folyamata csakis abban az esetben haladhat előre, ha az ország csatlakozik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, valamint érdemi előrelépést mutat fel az EU-tagsággal kapcsolatos reformok vonatkozásában. Hozzáteszik, Szerbiai csatlakozási folyamatának dinamikáját a joguralom és az alapvető jogok, továbbá a demokratikus intézmények működésének, az európai értékek iránti elkötelezettség, valamint a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén elért előrelépés határozza meg. „A képviselők aggodalommal veszik tudomásul, hogy az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2020-as jelentésének közzététele óta nem vált jobbá az EB a 33 tárgyalási fejezet általános helyzetére vonatkozó értékelése, míg 2022-ben a bizottság egyetlen fejezet tekintetében sem állapított meg »jó előrehaladást«”.
A folytatásban a félretájékoztatás és az EU-ellenes retorika terjesztésére térnek ki, rámutatva, hogy az EU Szerbia legfontosabb politikai és gazdasági partnere, illetve a legjelentősebb adományozó. A képviselők szerint aggasztó, hogy az uniós tagság támogatottsága mind jobban csökken Szerbiában, az értékelések szerint ennek hátterében egyrészről a kormányközeli média EU-ellenes tartalmait, másrészről ugyanezek, valamint a kormányzati tisztségviselők oroszbarát retorikáját kell keresni.
Koszovó vonatkozásában a kapcsolatok normalizálását sürgetik, hangsúlyozva, hogy ez előfeltétele mindkét fél európai uniós csatlakozásának. Szerbiát és Koszovót a kompromisszum alapelveire támaszkodó párbeszédben való részvételre buzdítják, annak céljával, hogy megszülessen „a kölcsönös elismerés elvén alapuló”, a nemzetközi közjoggal összhangban lévő kötelező erejű megállapodás.
A jelentésben üdvözlik azokat az intézkedéseket, amelyeket Szerbia az igazságügy függetlensége erősítésének, valamint a jogállami intézmények átláthatósága és hatékonysága növelésének érdekében foganatosított. Az illegális migráció tekintetében való együttműködés vonatkozásában szintén elismerően szólnak Szerbia intézkedéseiről.
Az N1 tv értesülései szerint a dokumentumban újfent felszólítják Szerbiát, hogy mutasson fel érdemi eredményeket a Krušik-, a Jovanjica-, a Belivuk- és a Savalama-ügyek felgöngyölítésében.
|
Konstruktív kritika Vladimír Bilčík szerbiai jelentéstevő Twitter-bejegyzésben erősítette meg, hogy a határozat formájában elfogadandó jelentésről az EP május elején esedékes plenáris ülésén vitáznak, illetve szavaznak a képviselők. Korábbi nyilatkozatában Bilčík kifejtette, hogy a jelentés számos szakasza kritikus hangvételű, ugyanakkor támogatja Szerbia európai uniós útját, ami mellett a 2022-es választásokat követően is elkötelezte magát az államvezetés. Az EP határozata nem kötelező erejű, ugyanakkor az elmondások értelmében az uniós tagállamok kormányzatainak az országgal, illetve annak európai uniós csatlakozásával kapcsolatos álláspontját tükrözi, illetve iránymutató lehet ebből a szempontból. |
Nyitókép: Európai Unió illusztráció (Fotó: Pixabay)
