Szombaton ismét benépesült a törökkanizsai Farkas Tanya és környéke, ugyanis immár tizenharmadik alkalommal tartottak ott Nemzetközi kutyaszánhúzó versenyt a Sleddog Sport Club Szerbia szervezésében.
Karl Ágnes, az esemény egyik társszervezője elmondta, hogy ez egyben találkozó is, hiszen más ilyen jellegű esemény itt Szerbiában nincs, úgyhogy nem csak azok jönnek el, akik versenyezni szeretnének négylábúikkal, hanem azok is, akik kíváncsiak ezekre a kutyafajtákra és szeretik ezt az életformát.
– Kezdetben Magyarkanizsán és a Fruška Goran volt ilyen verseny, de az utóbbi időben itt szervezzük Törökkanizsán. Valójában kényelmi okokból tartjuk nálunk, hiszen mi törökkanizsaiak vagyunk, ez a mi tanyánk és itt mindent könnyebb megszervezni, megvalósítani. A versenyzők sok országból jöttek. Van orosz nevezőnk is, ami nagy dolognak számít, sokan jöttek Magyarországról, érkeztek Szlovákiából, Szlovéniából, Bulgáriából és Szerbiából – magyarázta Ágnes.
A szervező elmondása szerint ezt a sportágat bármilyen kutyafajtával űzni lehet, nem is kell, hogy fajtatiszta legyen.
– Tavaly egy kislány egy Jack Russel Terrierrel futotta le a versenyt és mindnekinek nagyon tetszett. Az egész sport nem arról szól, hogy kinek milyen kutyája van, hanem az a lényege, hogy az ember együtt sportoljon házikedvencével és teljesen mindegy, hogy annak milyen hosszú a lába, mekkora a termete. Ha a kutya menne, akkor miért ne csinálnák ezt együtt a gazdával. Ennek a kutyás sportnak a szánhúzás az alapja, és az volt a lényege, hogy több kutya egyszerre húzzon valamilyen járgányt, de mivel felénk hó nincs, hiába parkol itt a szánkónk, évek óta nem tudtuk használni. A kutyákat pedig edzésben kell tartani, és így találták ki, hogyha valakinek van négy-öt-hat szánhúzó kutyája otthon, akkor azt edzőkocsi elé kötötték és úgy mozgatták meg őket. Akinek meg nincs ilyen sok kutyája, az meg úgy gondolta, hogy miért ne mehetne bringával. Ezek a dolgok nagyon jól működnek, a kilométereket biciglivel is le tudják róni. Aztán lett minden féle alfaj, van aki rollerrel megy, de futva is lehet. Nekünk most három szibériai huskink van és mindannyian versenyezünk, a férjem is én is és a fiunk is – mondta a szervező.
A kutyás sportesemény szinte egész nap tartott, a futamok délelőtt kezdődtek, felnőttek és gyerekek is rajthoz álltak, majd a verseny után a tanyán mindenkit ebéd várt.
