Nagyban tombol a nyár, a közösségi oldalakon egymás után jelennek meg fényképek a nyaralási élményekről. Ennek ellenére, a Köztársasági Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján 10 polgárból 4 nem engedheti meg magának nemhogy a külföldi, de még a hazai egyhetes üdülést sem. A bankok viszont arról számolnak be, hogy a nyári hónapokban adják ki a legtöbb, 1000–3000 ezer euró értékű hitelt.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal Szegénység és egyenlőtlenség 2021-ben című publikációja alapján a lakosság 43,6 százaléka él olyan anyagi körülmények között, hogy nem engedhet meg magának, hogy elmenjen egy egyhetes pihenésre. A legutóbbi, tavalyi népszámlálási adatok alapján pedig a 6,6 millió lakosból 2,9 millió ember nem tud eljutni nemhogy a tengerpartra, hanem Szerbia területén található valamelyik üdülőközpontba sem, mutat rá a Danas napilap. Kiemelik ugyanakkor azt is, hogy ez bár elég elkeserítő adat, a polgárok anyagi helyzete javulni látszik, ugyanis öt évvel ezelőtt még a mostaninál is többen, a lakosság 56,9 százaléka nem engedhette meg magának az egyhetes nyaralást.
Mint arra a Biznis.rs portál rámutat, az előző években – a koronavírus-járvány előtt, és most sincs másképp –, a bankok jelentős számú rövid lejáratú hitelt adnak ki a nyári hónapokban a lakosságnak. Sőt az utazási irodák már fel vannak készülve ezekre a helyzetekre, így a nyaralás költségeit nem kell mindjárt befizetni, hanem az utazási szerződésen keresztül a bankok részletekben fizettetik meg leginkább 12 havi törlesztőrészletben.
Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a készpénzhitelek iránt, melyek esetében nem lehet tudni, hogy végül a polgárok mire költik a pénzt, de nagy százalékban, legalábbis a Szerbiai Bankok Egyesületének adatai alapján, éppen a nyaralásra fordítják azt. A polgárok általában 1000 és 3000 euró közötti hitelt vesznek fel a nyaralásuk költségeinek fedezésére. Ezek legtöbbször 12, vagy 18 hónapra szóló rövidlejáratú kölcsönök, de bizonyos alkalmakkor, különösen nagyobb összegek esetében a lefizetés akár 72 hónapig is tart.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal 2021-es felmérése alapján azonban egyes háztartásokban a hiteligénylés sem jöhet számításba, hiszen az adatok rámutatnak, a polgárok 33,9 százaléka olyan anyagi körülmények között él, hogyha valamilyen váratlan meghibásodás történik a háztartásban, a javíttatás költségeit sem tudják kifizetni. A lakosság 15 százaléka pedig nem tud sem húst, sem halat beiktatni a heti étkezésébe, míg 9,4 százalékuknak az otthon fűtése is gondot okoz a téli hónapokban.
Így 2021-ben az anyagi nélkülözés általános aránya 23 százalék volt, ami még így is javulást mutat a 2017-es adatokhoz képest, amikor ez az arány 30 százalék volt.
Mint azt a Danas napilap kiemeli, ezek a statisztikai adatok késnek nemcsak Szerbiában, hanem az unióban is, mégis az Európai Szakszervezetek Szövetsége számításai alapján, az elmúlt két évben a nyári szabadság egyre elérhetetlenebbé válik a munkavállalók számára. Ők az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának adataira hivatkoztak és rámutattak, ebben az évben januártól májusig a nyaralási csomagok 12,4 százalékkal megdrágultak, azzal, hogy már tavaly is 11,5 százalékkal többet kellett az üdülésért fizetni mint az azt megelőző évben. Megállapításaik szerint a legolcsóbb nyaralási kínálat átlagára 14 uniós tagállamban magasabb a havi minimálbérnél. Így az Eurostat adatai alapján 2022-ben az EU polgárainak 28,6 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes nyaralást.
Szerbiában még nem érhetők el a 2022-es adatok, de miután a magas infláció, az élelmiszerárak emelkedése csökkentette a vásárlóerőt, feltehetően a pihenésre szánt összeg is csökkent. Vagyis 2021-től két év alatt 27 százalékkal nőtt az infláció, az élelmiszerért 34 százalékkal kell többet fizetnünk. Már 2022-ben 16 százalékkal drágultak a nyaralási ajánlatok, azóta pedig további 6 százalékos a drágulás. Igaz növekedtek a fizetések is, a legutóbbi adatok alapján májusban az átlagfizetés 86.220 dinárt tett ki, azzal, hogy a foglalkoztatott lakosság fele ettől jelentősen kevesebb fizetést kap. A mediális átlagbér 66.244 dinár volt.
A nyugdíjak 2021 és 2023 júniusa között 28,7 százalékkal nőttek.
Nyitókép: Az elkeserítő adatok ellenére a lakosság anyagi helyzete javulni látszik (Ótos András illusztrációja)
