Egy év telt el a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezeléséről szóló törvény életbe lépése óta. Szerbia lassan, egyelőre kevés településen kezdte meg a polgárok oktatását az újrahasznosítás fontosságáról, s annál kevesebb településen van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre.
Az erre vonatkozó stratégia szerint négy év múlva a piacra kikerülő legkülönbözőbb csomagolások mintegy harminc százalékát kellene újrahasznosítani. Ma Szerbia a csomagolások kevesebb mint 5 százalékát hasznosítja újra.
A környezetvédelem napját Szabadkán egy héten át tartó rendezvénysorozat előzte meg, amelynek keretében sor került a csomagolásról és csomagolási hulladék kezeléséről szóló törvény bemutatására és megvitatására is.
A vitafórumon nagy számú érdeklődő jelent meg, elsősorban azok a vállalkozók, akik a hulladék felvásárlásával és feldolgozásával foglalkoznak. Az érintettek kiemelték, a törvényre ugyan nagyon nagy szükség volt, mégis negatívan érintik őket egyes rendelkezések. Hiszen az előírja, hogy a feldolgozók csakis azoktól a természetes személyektől vehetnek át csomagolási hulladékot, akik regisztrált gyűjtők, vagyis bejegyzettek, adófizetők.
– Hatalmas gondot jelent számunkra, hiszen nagy mértékben csökken ezáltal a hozzánk eljuttatott hulladék. Ki kell emelni ugyanis, hogy a polgárok nagy része önként válogatta és hozta be nekünk a hulladékot, amiért mi természetesen fizettünk is. Szegény világban élünk. Ezáltal azoktól is elveszik a kenyeret, akik így boldogultak. Vannak ügyfeleink, akik reggel gyermekükkel érkeznek hozzánk, átadják az összegyűjtött műanyag palackot illetve fémet, s az azért kapott pénzből veszik meg az aznapi uzsonnát – magyarázta Angelina Bertović, a szabadkai Eco Fenix B Team Kft. igazgatónője, aki hozzátette, a feldolgozásra kerülő hulladék mintegy ötven százaléka ezeknek a polgároknak köszönhetően került hozzájuk. A feldolgozók összefogtak, és átnyújtottak egy javaslatot, amelyben a törvény ezen rendelkezésének változtatását kérik.
Nebojšа Redžić, a Környezetvédelmi Ügynökség képviselője elmagyarázta, a törvényt fokozatosan vezetik majd be. Míg most a csomagolások mindössze öt százaléka kerül vissza a termelőkhöz, addig a stratégia szerint négy év múlva legalább harminc százalékát újra kellene hasznosítani ennek a hulladéknak.
– Az előírások szerint pontosan megvan, hogy ha egy vállalat bizonyos mennyiségű műanyagból, fából, illetve fémből készült elsődleges vagy másodlagos csomagolást dobott a piacra, akkor azokból pontosan mennyit kell újrahasznosítania. Ez szerződés alapján történik a nagy bevásárlóközpontokkal, az elsődleges csomagolás esetében pedig a feldolgozókkal, az úgynevezett végrehajtókkal, akik felvásárolják, majd feldolgozzák és továbbítják a csomagolást a megrendelőnek – magyarázta az illetékes. Hozzátette, ahhoz, hogy a harminc százalékos újrahasznosítást elérjék, mindenképpen szoros együttműködésre van szükség a közvállalatokkal, akik a háztartási hulladékot is elszállítják, majd válogatják.
A törvény célja tehát elsősorban az, hogy felébressze a felelősséget azokban, akik a hulladékot a piacra termelik, vagyis, hogy a szennyező fizessen azért, amit előállított. Az előírások természetesen lehetőséget adnak arra, hogy újratölthető üvegeket és más csomagolási formákat készítsenek a piacra, ebben és az újrahasznosítás esetében is szigorú feltételeknek kell eleget tenniük. Felvásárlókra, illetve feldolgozókra egyre nagyobb szükség mutatkozik, egy ilyen vállalat nyitási feltételeiről a minisztérium honlapján lehet tájékozódni. Amennyiben a felvásárlók illetve a csomagolás eleve nem tesz eleget bizonyos feltételeknek, a jogi személyek hatalmas, 500 ezer és 1 millió dinár közötti büntetésre számíthatnak.
