A héten folyamatosan csökkent a NIS részvényeinek értéke, a polgárok közül pedig a vártnál kevesebben döntöttek amellett, hogy azonnal áruba bocsátják értékpapírjaikat. A kereslet is kisebb az előrejelzettnél, viszont egyes városokban megjelentek álfelvásárlók és sokan még mindig bizonytalanok, mit is tegyenek értékpapírjaikkal. A piacról, keresletről és kínálatról, a többi nagyvállalat részvényeinek piacra bocsátásáról Szecsei Mihály közgazdásszal beszélgettünk.
Szabadkán megjelentek olyan álkereskedők, akik a posta alkalmazottjának adják ki magukat és a részvényeket próbálják megvásárolni az emberektől. Ezekkel semmiképpen sem szabad szóba állnunk?
– Ezeknek az embereknek nincs felhatalmazásuk, nagyon bizonytalan, hogy mit is akarnak. Semmilyen indok nincs arra, hogy ezekkel a kereskedőkkel szóba álljanak az emberek. Csak olyan emberekkel szabad szóba állni, akiknek van tudásuk, bejegyzett cégük. Szabadkán az SBD brókerházhoz nyugodt lélekkel fordulhatunk. Nagyon tisztelem a munkájukat, a fiatalok nagyon jó szakemberek. Irodájuk a Szabadegyetem hatodik emeletén van. Nagyon jól beszélnek magyarul is. Bármilyen kérdésünk van, vagy ha bizonytalanok vagyunk valamiben, készséggel válaszolnak és a lehető legjobb megoldást javasolják majd. Az utcán bennünket megszólítókkal vagy a házhoz érkezőkkel semmilyen körülmények között ne álljunk szóba.
Szinte mindenki azt tanácsolja, várjunk a részvények eladásával. Sokan mégis azonnal áruba bocsátották, de a vártnál óvatosabbak az emberek.
– Véleményem szerint is várni kell, semmiképpen sem kell mindenáron eladni a részvényt. Látjuk, hogy mennyire lecsökkent az ára ezeknek az értékpapíroknak, a legalacsonyabb ár eddig 456 dinár volt az 505 helyett. Ez nagyon rossz, semmiképp sem kell elkapkodni a dolgot. Figyelembe kell venni azt, hogy az amerikaiknak érdemes Smederevón egy kőolaj-feldolgozót építeni, tehát lehetőséget látnak benne. Emellett a Naftagas Nagykikinda környékén újabb lelőhelyet fedezett fel, és úgy gondolom, hogy Tóthfalun, Völgyesen ugyancsak ez várható, vagyis a jövőben jobb árakra számíthatunk. Nem mondom, hogy 600-700 dinárért lehet majd eladni, de annyi bizonyos, hogy nem lesz ennyire alacsony az ára. Biztos, hogy az 505 dinárt meg lehet majd érte kapni. A börzéken ugyanis nem ugrálhat nagyon az értékpapír ára, tíz százalékkal emelkedhet vagy nyolc százalékkal csökkenhet.Naponta állítólag ötezer részvény iránt van kereslet. Tisztában kell lenni azzal, hogy aki nagyon nehéz körülmények között él, annak arra a kevés pénzre is nagy szüksége van és természetesen azonnal az eladás mellett dönt. Viszont fontos lenne az összefogás, szervezkedés, mert amennyiben a kisrészvényesek összefognak, kordában tudják tartani a részvények értékét, továbbá tájékoztatni tudnak. Ami azért fontos, hogy az emberek tudják, tényleg érdemes várni. Ha a polgárok tíz százaléka eladja a részvényeit, az azoknak, akik csak a nyereségre utaznak, már elég, ezért óvatosnak kell lenni.
Vagyis akinek van lehetősége, annak tanácsolhatjuk azt, hogy vegyen NIS részvényeket?
– Érdemes részvényt venni. Igaz ugyan, hogy érdemes figyelembe venni azt is, hogy az igazi brókerek még nem sietik el a vásárlást. Megvárják, hogy talán még ennél is olcsóbban megkapják és várják majd a következményeket. Most hatodik napja, hogy esik a részvények ára, de véleményem szerint nem csökken majd tovább az értéke.
Mikorra várható a többi nagyvállalat, a reptér, a Telekom, a villanygazdaság, gyógyszergyár részvényeinek szétosztása?
– A Tesla repülőtér részvényeit rövidesen elkezdik osztani, továbbá a Telekom részvényeinek szétosztására is sor kerül még ebben az évben, a Szerbiai Villanygazdaság részvényeit pedig majd a jövő évben kínálják. Kihagyták azonban a felsorolásból a JAT-ot, ami érthető, mert nem ér szinte semmit, de a Galenika gyógyszertárat is, pedig az nagyon jó befektetés lenne. A gyógyszergyár mellett a Telekom egy nagyon jó üzlet lesz, a villanygazdaság pedig még jobb. A villanygazdaság esetében mégis visszafogó tényező az, hogy ha Vajdaságban nem is, de az ország más részein nagyon sokan nem fizetik vagy lopják a villanyáramot. Ezek a lehetőségek mindenképpen megrengetik majd a piacot, ha nagy lesz a kínálat, és a külföldiek is jönnek majd vásárolni. Példaként vehetjük a horvát INA részvényeit, amelyet nagyon szépen megvásárolt a lakosság és jól is kerestek rajta. Jól jártak, akik vettek belőle, és a Telekom, villanygazdaság esetében minden bizonnyal itt is hasonló lesz a helyzet.
Összejön lassan a sokáig ígérgetett ezer euró?
– Biztos nem jön össze. Elhúzódik ez az ügy, a közvetítők is leveszik majd a maguk részét. Meglátjuk, hogy a Telekomból mennyit bocsátanak majd a piacra.
Jó gazda módjára viselkedik az ország?
– A részvényekkel nem gazdálkodik rosszul, de nem nevezném jó gazdának. Figyelembe kell venni, hogy nagyon rossz helyzetben van az ország. Szerbia társadalmi össztermékének 37 százaléka adósság. Vigyázni kell a jövőben, nem lehet szétszórni, ami már adott. A legnagyobb problémát, fejtörést az okozza, hogy Szerbia gazdaságának nagyon kicsi az exportja. Mindössze 18 százaléka a GDP-nek. Nagyon rosszul állunk, a behozatal nagyon nagy. Olcsó euróért hoznak be fogyasztási cikkeket főként belgrádi vállalatok, amelyek után nagyon kevés forgalmi adót fizetnek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy reálisan – még ha hivatalosan a kimutatások ezt is mutatják – az országban nincs harmincezer felett az átlagkereset, hiszen vannak olyan alkalmazottak, akik hónapokon keresztül nem kapják meg bérüket, vagy éhbérért dolgoznak. El sem tudom képzelni, hogy ezek az emberek miből élnek. 800 ezer ember a feketegazdaságban dolgozik és 750 ezer munkanélküli van. Hatalmas ez a szám, és hatalmas gond, hogy a feketegazdaság nagyon erős, amiből az állami költségvetés semmit sem profitál.
