Miután magas arzéntartalma miatt a Tartományi Egészségügyi Felügyelőség betiltotta a városi vízvezeték használatát az elmúlt öt évben Nagybecskerek legfontosabb kommunális projektumaként a vízgyárat emlegették. Ez idő alatt számtalan pilóta-berendezést próbáltak ki, de a mintegy 20 millió euróra becsült beruházáshoz mintha féltek volna hozzáfogni. A mostani pénzhiányban viszont ezt, már ha akarnák, akkor sem tehetnék. Közben más kommunális problémák kerültek előtérbe. Božidar Đelić kormányalelnök a napokban három prioritást nevezett meg. Bejelentette, hogy az év végéig elkészül Nagybecskerek szennyvíztisztító berendezésének a projektuma. A második fontos kommunális problémája a Béga menti városnak a szeméttelep. A jövőre tervezett 19,5 millió eurós európai támogatásból pedig elkészül a Béga-csatorna újjáélesztését célzó projektum. A kormányalelnök a vízgyárról említést sem tett. Közben a többszöri útlezárás után a polgárok egy csoportja már a városháza előtt követelte a kamionforgalom leállítását utcáikban. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha majd elkészül a város körüli körgyűrű.
Kitiltanák a kamionokat
A nagybecskereki kerülőút építése harminc éve esedékes, a kamionok pedig problémát okoznak nem csak a Béga menti városban, hanem szinte egész Bánátban. Sokak szerint az volna a megoldás, ha a nehéz járművek nem a szűkre szabott helyi utakon, hanem csak az autóutakon közlekedhetnének. Sajnos a kamionok kiszorítása a vidékről nem lehetséges, a probléma pedig a szerbcsernyei határátkelő kiszélesítésével még nagyobb lesz. A megoldás a kerülőút befejezése lenne, amely már hét éve épül és eddig négy km-es szakasza kész. Még öt km-t kell kiépíteni, valamint egy felüljárót és egy hidat emelni, és csak akkor lehet majd hasznát venni. Dr. Mileta Mihajlov polgármester jóslata szerint az elkövetkező 2,5 év alatt befejezik a város körüli körgyűrűt.
A Kiserdő és a Dolja - Crni šor helyi közösségekben élő polgárok viszont már most szeretnének nyugalmat és biztonságot. Mert a Belgrád és Nagykikinda között ingázó, valamint a szerbcsernyei szerb–román határátkelő irányában közlekedő nyergesvontatók a Princip-hídon és a rendőrség épületénél levő hidakon át az eredetileg kisebb forgalomra épült utcák házait rongálják. Különösen a Május elseje, a Birčanin és a Január 6-a utcák lakóinak a biztonsága van veszélyben. A házfalak sok helyen megrepedeztek, egyik lakóépületnek leszakadt a mennyezete is. A rendőrség közben néma szemlélő, és csak akkor reagálnak, amikor a lakosok elkeseredésükben lezárják a forgalmat.
A tiltakozások nyomán az illetékesek a napokban áthidaló megoldás keresésébe fogtak. Az elgondolás szerint hamarosan éjjelente – 22 vagy 0 órától – a várost átszelő Felszabadulás sugárútra terelik a kamionokat. Ez nap közben nem lehetséges, mert a rendőrség véleménye szerint megbénulna a város forgalma. A polgárok és az önkormányzat ugyanakkor követelik a közlekedési rendőrségtől, hogy szigorúbban ellenőrizzék a városon keresztül haladó kamionok sebességét.
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy az intézkedés enyhít-e majd a nagybecskerekiek gondjain. Az viszont biztos, hogy a Princip-híd kilátásba helyezett lezárása csak bonyolítja majd a helyzetet.
(Újra) napirenden a szennyvíztisztító
Nagybecskereken évtizedeken keresztül az összes szennyvizet a Bégába engedték. Emiatt időnként annyira eliszaposodott a város szívében áthaladó folyó, hogy lehetetlenné vált a hajózás. Ezért úgy döntöttek, hogy három kilométerrel lerövidítik a medret, a patkó alakú mederrészen pedig mesterséges tavakat létesítenek. Közben pedig Nagybecskerek lett az első szerbiai város, ahol befejeződött a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése. A rendszer azonban csak akkor lesz teljes, hogyha elkészül a központi szennyvíztisztító berendezés is, amely majd a városon kívül ereszti a Bégába, a részben megtisztított szennyvizet.
Az önkormányzati vezetők és a szakemberek évtizedek óta emlegetik a szennyvíztisztító kiépítésének a fontosságát, de elsősorban anyagiak hiányában továbbra is a Béga viszi el a város szennyvizét. Az utóbbi években a legszennyezettebb szerbiai folyóként is emlegetett folyó vize mégis valamennyire tisztább. A Temesvár közeli cirokgyár és a jószágtelepek ugyanis már nem szennyezik, a határ innenső oldalán pedig – elsősorban a nagybecskereki község gazdaságának összeroppanása miatt – kevesebb szennyvíz kerül a csatornába. Ugyanakkor a két új nagybecskereki ipari övezet létrehozása és a külföldi beruházók megjelenése azt jelzi, hogy a város további – felelősségteljes – ipari fejlődése, de a Béga folyó állapota szempontjából is kulcsfontosságú a szennyvíztisztító berendezés.
A külföldi beruházók néhány évvel ezelőtti megjelenésével az önkormányzatban többször is szóvá tették a kommunális beruházás fontosságát, elkészítésének a határidejét is meghatározták (2010), de ezen kívül más nem történt. A legfrissebb pedig a szerbiai kormány alelnökének a bejelentése, hogy – köztársasági támogatással – hamarosan hozzáfognak a szennyvíztisztító berendezés tervdokumentációjának elkészítéséhez. A jelenlegi pénztelenségben persze senki sem tudja megjósolni, hogy mikorra készül el a berendezés, de ez is előrelépést jelent. Attól még a Béga továbbra is erősen szennyezett marad és a Temesvár és Nagybecskerek közötti hajózásról is csak álmodni lehet.
Düledező épületek
Nagybecskerek gazdag építészeti és kulturális öröksége felbátorította az önkormányzatot, hogy megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa 2020 címet. Ezt a gazdag hagyatékot azonban előbb meg kell(ene) menteni az enyészettől.
Több romos épületnél is deszkával védik a járókelőket
Amikor néhány éve egy bérházban leszakadt az erkély és súlyosan megsérült egy helybeli ügyvéd, akkor a város közvéleménye elsősorban azt latolgatta, hogy mekkora kártérítést kap majd a kárvallott. Manapság, amikor szinte nem múlik el hónap, hogy a város központjában ne kerítsenek körül a járókelők testi épségét veszélyeztető egy-egy épületet, már csak az a fontos, hogy senki se sérüljön meg. Persze jobb időkben (és a maiaktól gondosabb illetékesek mellett) is voltak elhanyagolt épületek. De ami mostanában Nagybecskereken tapasztalható az már túllép minden határt. Olyan ironikus megjegyzéseket is hallani, hogy a gyalogosok számára is kötelezővé kellene tenni a sisakot. Hiába márványozták ki a főutcát, a járókelők mégis a tetőt kémlelik. Nehogy a fejükre essen egy darab vakolat, vagy – ne adj Isten – cserép.
Az egykor hírneves, NA-MA (Beograd) nagyáruház épülete hónapok óta körül van kerítve, de senki se tudja, hogy mikor fognak hozzá a védelem alatt álló épület felújításához. Nemrég kilakoltatták a sétálóutca 26. szám alatti, megroggyant épület lakóit és elárusítóit is. A költséges javításra nincs pénz (az épülettömb egyes lakásait már eladták – másik része a város tulajdonában van) ezért – jobb időkre várva – deszkafödémet emeltek az épület homlokzata fölé.
A Poslovni prostor közvállalat figyelmezteti az önkormányzatot, hogy ha a legsürgősebben nem találnak megoldást, akkor megtörténhet, hogy valamelyik épület a város központjában összedől. Ezért viszont nem vállalják az esetleges felelősséget, hiszen nekik pénzük nincs a gondjukra bízott épületek karbantartására, az a kevés pedig szinte alig csordogál a városi költségvetésből. Csak sürgős beavatkozásokra – elsősorban a beázó tetők javítására – futja. Sajnos ezekből is van elég: minden harmadik-negyedik tető beázik.
