Az Alvégben, Gunarasban és a Đuro Đaković utca k örnyékén már hónapok óta válságos a helyzet a belvíz miatt, még ha ezt az illetékesek nem is ismerik el. Egyes utcákban már több hónapja vízben állnak a pincék, az udvarok és a kertek. Emiatt több vert falú ház összedőlt vagy lakhatatlanná vált, de sok újabb építésű családi ház és gazdasági épület is kárt szenvedett.
Az utcai csatornákból és a portákról nincs hova elvezetni a belvizet, amely sok esetben összekeveredett a trágyalével vagy az emésztőgödrökből kiömlő szennyvízzel, veszélyeztetve a lakosság egészségét is. Bár az adai önkormányzat az I. és a II. helyi közösséggel közösen augusztusban megkezdte az esővízcsatornák szanálását és kiárkolását a leginkább veszélyeztetett utcákban, pénz hiányában rövidesen félbemaradtak a munkálatok, amelyek folytatását október 10-étől ígérik az illetékesek.
Sáfrány Ágnes, az Alvégben lévő Dósa András utca lakója szerint azonban nemcsak ismételt ígéretekre van szükség, hanem ténylegesen is fel kell számolni a problémát, hatékonyan működő csatornahálózatot kell kiépíteni, amelyen elvezethető a bel- és a szennyvíz is. Elmondta, hogy június 24-én kérelemmel fordultak az adai önkormányzat és az I. helyi közösség vezetőségéhez, akiktől azt kérték, hogy sürgősen és tartósan oldják meg a belvíz elvezetését az Alvégben. Megjegyezte, hogy több mint száz környékbeli írta alá a kérelmet, de legalább ugyanennyien jelezték, hogy ők is hajlandók lettek volna aláírni. A kérelemre az önkormányzatból azóta sem érkezett választ, a helyi közösségből pedig klórtablettákat kaptak az összegyűlt víz fertőtlenítésére. Sárfány Ágnes közölte, hogy a napokban kérelemmel fordultak a környezetvédelmi minisztériumhoz és az ombudsmanhoz, hiszen ez a probléma mintegy 300 háztartást érint a környéken:
– A Dósa András, a Đuro Daničić, a Hajduk Veljko, a Nenad Dudvarski, a Március 8. és a Szabó Szepesi László utca lakói zömében újonnan épített családi házakban laknak. A lakóházak legálisan, építési engedéllyel épültek a községtől vásárolt telkeken. Az építési szerződésekben a helyi önkormányzat kötelezettséget vállalt, hogy kiépíti a közműveket, köztük a vízvezetéket, az esővízcsatornákat, a járdákat, tehát mindazt, ami a mindennapi élethez nélkülözhetetlen. Idén a víz elárasztotta a telkeket és az épületeket. A központi fűtéshez szükséges kazánok vízben állnak és nem tudjuk fűteni a lakásokat. A szenny- és az belvíz nem folyik el, hanem összekeveredik és megáll az épületekben és környékükön, emiatt fennáll a fertőzés veszélye is. A helyi önkormányzat kiárkolta az esővízcsatornákat, amelyek azonban nem vezetik el a vizet. A csatornákban folyamatosan emelkedik a víz szintje, mert az emberek az utcára szivattyúzzák a fekáliával szennyezett talajvizet a pincékből. Minden esőzés után vízben állnak a porták és a járdák. Az őszi esőzések során a legrosszabbra számítok – mondta Sárfány Ágnes.
Pallón a kazánig
A szomszédos Hajduk Veljko utcában él Pintér Ármin és Éva két kisgyermekükkel egy újonnan épített családi házban. Elmondták, hogy augusztusban teljesen feleslegesek voltak az utcában a csatornázási munkálatok, mert azóta is megáll a házuk előtt a kanálisban a víz, sőt újabban az utca túloldaláról is elébük folyik.
Fűtés az Alvégben
– Amikor a pincében lévő kazánt akartunk emelvényre helyezni, akkor sem tudtuk az utcai árokba szivattyúzni vizet, mert visszafolyt. Így kénytelenek voltunk saját kertünkbe, a pázsitra öntözni a szennyvízzel összekeveredett talajvizet – mondta Pintér Éva. – Ha esik az eső, akkor a kapun csak gumicsizmába lehet ki-bejárni, mert 20 centis víz áll a járdán, a ház előtt. A megoldás a földalatti szennycsatorna kiépítése lenne, mivel a talaj teljesen át van ázva, ha két hétig nem esik az eső, akkor sem húzódik vissza a víz.
– Jelenleg 80 centis víz áll a családi ház alatt lévő pincében, ahol korábban a legmagasabb vízszint 130 centi volt – tette hozzá Pintér Ármin. – Tavaly december óta vízben áll a pince. A fűtési idényre emelvényre helyeztük a kazánt, amelyet egy fémvázas állványon közelítünk meg. Csak az állvány 8000 dinárba került, ezt még le akarom deszkázni, hogy végig tudjak rajta járni. Görnyedve és mászva tudunk bejutni a kályhához, így kell kihordani a pernyét, illetve behordani tüzelőt, amit a garázsban tartunk. A pince hivatalosan ipari műhelynek minősül, de a víz miatt nem lehet használni a 120 négyzetméteres helyiséget, ami korábban műhely volt munkagépekkel, majd raktár lett. 2004-ben a pincében 10 tonna szenet tároltunk, ami a talajvíz miatt szétázott. Ha elkészül a felszíni csatornahálózat, az csak részben segít rajtunk, akkor ugyan utcáról és az udvarból lefolyik a víz, de a pincében továbbra is megmarad. Ha elkezdődnek az őszi esőzések, akkor kiönt bennünket a víz, ami a pincéből kifolyik az utcára és az udvarra. Szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy a kályha, akkor is 5 centivel a víz felszíne felett lesz – mondta a családfő.
A Pintér családnak teljesen át kellett rendeznie az életét a belvíz miatt. Szerintünk az, aki ezt nem élte meg, nem értheti meg és érezheti át a helyzetüket. Jól tudják, hogy a kialakult helyzet miatt a télen több tüzelőre lesz szükségük, mert a víz hűti az egész házat. A pincében felszakadt a talajvíz nyomásától a betonpadló és hullik a vakolat. Nem tudják, hogy az épület többi része mennyire károsodott. Abban bíznak, hogy a víz nem mossa alá a ház alapját, viszont attól tartanak, hogy felvizesedik az egész épület. A pincében a szennyvízzel összekeveredett talajvíz elviselhetetlenül bűzlik. A házigazdák elmondták, hogy hiába dobáltak be a klórtablettákat és a fertőtlenítőszert a pincébe, nem segített. Elképzelhetőnek tartják, hogy már az ivóvíz is szennyeződött. Számukra azért is érthetetlen, hogy az illetékesek miért nem igyekeznek felszámolni a belvízgondokat Alvégben, mivel innen néhány száz méterre található a városi kút, ahonnan Ada és Mohol lakosságának nagy része kapja az ivóvizet. Pintér Éva amondó, hogy ha az illetékesek nem tudják megoldani a problémát, akkor ne fizettessék meg a helyi járulékot. Mint mondta, 10 év alatt ezen a címen legalább 1000 eurót fizetett be, amiért jóformán semmit sem kapott cserébe.
A szintén utcabeli Goran Halgaševtől megtudtuk, hogy ha fűteni akar a családjára a pincében lévő központi kazánban, akkor időnként kénytelen az utcai árokba szivattyúzni a talajvizet. Bár a kályhát 45 centis emelvényre szerelték, a vízszint azonban 80 centis a pincében, ahol az áramot is ki kellett kapcsolni, hogy a nedvesség ne okozzon rövidzárlatot a konnektorokon keresztül. A családi ház alatt lévő 150 négyzetméteres helyiség hosszabb-rövidebb ideig már 10 éve vízben áll.
Befejezetlen és hiányzó csatornahálózat
A Karađorđe utcában az esővízcsatornában szinte egész nyáron víz állt, még a vadkacsák is megtelepedtek, hallottuk Sziráki Miklós utcabeli lakostól, aki szerint magasan van a talajvíz a környéken. A szomszéd portáján még most is víz áll és kidőlt a vert falú ház két oldala is, amit kénytelenek lebontani a tulajdonosok. Sziráki Miklós telkén most már csak azért nincs víz, mert PVC-csöveket vásárolt és azokat a leásva kivezette az utcai árokba a talajvizet. A környéken a talajvíz jelenleg is mintegy 20 centire van a föld felszínétől. Bár korábban a kertjében hosszabb ideig víz állt, ami miatt 36 gyümölcsfája tönkrement. Megjegyezte, hogy az utcában szinte teljesen kiárkolták a kanálist a közeli Dózsa György utcáig, mindössze három ház előtt nem végezték el a munkálatokat. Így továbbra sem tud elfolyni az esővíz. Ez ügyben beszélt a községi kommunális felügyelővel is, aki azt ígérte, hogy még idén befejezik a munkálatokat.
A megroggyant ház a Karađorđe utcában
– Ha nem fejezik be a csatornázást az esőzésekig, akkor nagy gondok lesznek, ennek megállapításához nem kell szakértelem. Ha teljes egészében elkészül a kanális, akkor a víz nagy részét ki lehet vezetni az utcára, megkímélve a családi házat és a kertet az esetleges károktól – hallottuk Sziráki Miklóstól.
A Karađorđe utcában legalább még van arra a lehetőség, hogy csatornázás befejezése után megszabaduljanak a belvíztől. Gunarasban viszont sokkal kétségbeejtőbb a helyzet, különösen a Táncsity Mihály és a Horvát utca lakói számára, ahol házak roskadtak össze és váltak lakhatatlanná. A környéken élő Varga Nándor szerint ezen a részen az alacsonyan fekvő kertekbe és udvarokba szorult be a víz, amit nincs hova elvezetni és az átázott talaj sem tudja elnyelni már hónapok óta.
– A kövesút és a kertek között a szintkülönbség 80 centi. Ezért egyszerűbb lenne a kertekben kiárkolni a csatornát, amelyen keresztül lefolyhatna a víz. Minden kertben vízben áll a trágya, ezt nem szivattyúzhatjuk ki az utcára, mert fertőzésveszélyes és büdös lenne, és nincs is hova. 5-6 vagon kukoricát kellene beraknom a góréba, de attól tartok, hogy összedől miután huzamosabb ideig vízben állt. Ekkora górét felépíteni 5000 euróba kerül, nekem erre nincs pénzem. A szalmát is úgy hordtam be, hogy a rossz gumiabroncsokat leraktam a vízbe a kazal alá, majd pallón tologattam be talicskán több száz bálát. A kertekben június vége óta, vagyis majd négy hónapja víz áll. Voltunk az adai önkormányzatban és a II. helyi közösségben, ahol azt mondják, hogy nem tudják megoldani a problémánkat. Bár nekünk az is elég lenne, ha csöveket biztosítanának számunkra. A környékbeliek szívesen leásnák a csöveket egy szakember vezetésével. Ha esős ősz lesz, akkor biztosan úszik majd egész Gunaras, mivel a talajvíz olyan magasan van, hogy a föld nem tudja elnyelni, a csatornák viszont sehogyan sem állnak – mondta Varga Nándor, aki szerint a környéken továbbra is gondot okoz a mosás, a tusolás, a vécéhasználat is, mivel az emésztők képtelenek elnyelni a vizet, amely így szétfolyik az udvarban.
