A cukorgyárból sok ezer tonna szerves hulladékot szállítanak a csókai téglagyár bányagödreibe
Mit tud tenni a cukorgyár a sok ezer tonna szilárd hulladékkal és a sok ezer köbméter szennyvízzel?
Gőzerővel dolgozik a zentai cukorgyár. A gyár fölé emelkedő hatalmas gőzfelhő kilométerekről látszik. Kamionok hosszú sora várakozik, hogy vízágyúval lemossák az édes, de a korábbi éveknél mégis alacsonyabb cukortartalmú gyökereket. A cukorrépával együtt jelentős mennyiségű termőföld, répalevél és egyéb növényi maradvány, hulladék érkezik a gyárba. A répát kísérő szennyezőanyagok mennyisége az egyes szállítmányokban akár a 15-20 százalékot is elérheti. Ha számításba vesszük, hogy az év végéig közel félmillió tonna cukorrépát dolgoznak fel, nem nehéz kiszámítani, hogy sok ezer tonna szerves hulladékot kell valahová lerakni és a környezetre lehetőleg ártalmatlan módon tárolni.
Szerves hulladék Csókára…,
A szerves anyag hamar bomlásnak indul, ennek a szagát még Csókán is megérzik. Azért Csókán, mert a cukorgyárból naponta jó néhány kamionnyi hulladékot szállítanak a település Zenta felőli peremén elterülő téglagyári gödrökbe, amelyeket néhány éve bérelt ki a cukorgyár hulladéktárolás céljára. A téglagyári hulladéktároló gödröktől alig néhány száz méterre húzódik a Zentai utca, amelynek lakói gyakran panaszkodnak az orrfacsaró bűzre. Tóth Sándor például már radikálisabb lépéseket is el tudna képzelni a bűzáradat megfékezésére. Az utca többi lakója is hasonló kellemetlenségekről számolt be:
A Csóka tövében lerakott és letakart szerves hulladék tovább bomlik, amiről a földből és pocsolyákból folyamatosan feltörő, színtelen, szagtalan, de jól égő metángáz tanúskodik. A szerves hulladékból sok jó gázt lehetne nyerni
– A legtöbb bajunk két évvel ezelőtt volt, amikor szeptemberben meleg volt és éjjel-nappal áradt be a bűz, nem tudtunk ablakot se nyitni. Akkor kihívták a környezetvédelmi felügyelőt is, de csak annyit tudott megállapítani, hogy a bomló hulladék büdösnek ugyan nagyon is büdös, de az ember egészségére nem ártalmas. Azóta is minden kampány idején ide, a közeli téglagyári gödrökbe hordják a bűzös iszapot – mondta a Zentai utca egyik lakója.
…szennyvíz a Mákosba
A cukorgyártás rendkívül energia- és vízigényes folyamat. Naponta több ezer köbméter vizet használnak fel a vízágyúk üzemeltetésére és a répamosásra. Mi a sorsa a hatalmas mennyiségű szennyvíznek? – tettük fel a kérdést Ljubiša Radenković igazgatónak.
– A Csóka melletti téglagyár felhagyott bányagödreit a gyárból kikerülő szerves hulladék tárolására béreltük ki. Több éven keresztül lesz mód lerakni a szilárd szerves hulladékot, majd a területet befedjük és rekultiváljuk. A közelben lakó polgároknak a korábbi években voltak panaszaik, hogy erős bűzt áraszt az erjedő szerves hulladék. A probléma kiküszöbölése érdekében már néhány nap után földdel fedjük be a lerakott hulladékot, ami a hűvös időben amúgy is lassabban bomlik. Nem hiszem, hogy nagyobb problémáról lenne szó, hiszen a polgárok egy része tart háziállatokat, disznót stb. és az ólakban keletkező bűz sem zavarja különösebben őket, sem a szomszédokat.
A Mákosba vezetett szennyvíz is kellemetlen bűzt áraszt, de legalább távol van a várostól
Ami a cukorgyártásból kikerülő szennyvizet illeti, az elmúlt években komoly befektetések árán, több kilométer csővezeték lefektetésével és a gyártól délre három nagy ülepítő medence kialakításával megoldottuk a szennyvíztárolás gondját. Évek óta nem engedünk a Tiszába szennyezőanyagokat, sem szilárd, sem pedig folyékony állapotban. A lagúnarendszerből vissza tudjuk nyerni a vizet, három ülepítő medencében rakódik le a lebegő szennyeződés, a vizet pedig visszapumpáljuk a gyárba. Tehát ugyanazt a vizet többször is felhasználjuk, csökkentve ezzel a vízfelhasználást – fejtegette a cukorgyár igazgatója.
A mákosi ülepítő medencékben felhalmozódó vastag iszapréteget időnként ki kell termelni és helyet kell biztosítani az újabb szennyvíznek. Idővel gondot okozhat a sok iszap tárolása is. Amióta kiásták a hatalmas ülepítő medencéket – a széljárástól függően – időnként még a városba is jut a büdösből. A Mákosban közismerten sok zentai polgárnak van gyümölcsöse, de van, aki szabadulna tőle. A szennyvíztároló miatt csökkent a hétvégi házak és gyümölcsösök ára. Az emberek szívesebben kertészkednek, pihennek a várostól északra, a gyáraktól és az ülepítőktől távol.
