(Fotó: www.subotica.info)
November 15-én írták ki a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2. pályázati felhívását, amelyre 2011. február 14-ig lehet jelentkezni. A két ország közötti együttműködés nagyon sikeres, az előző pályázás idején az előirányzott összeg 16,6 millió euró volt, de a pályázatok minősége miatt a tartalékokból még csaknem 2 millió eurót utaltak. Ezúttal 12,4 millió euróra lehet pályázni.
Relja Burzan, a Magyarország–Szerbia IPA program szabadkai információs irodájának a vezetője lapunknak elmondta, a program lebonyolítását egy közös szakmai titkárság végzi, amelynek irodája Budapesten van, Belgrádban pedig az Európai Integrációs Iroda keretében működik. Az ehhez tartozó információs irodát vezeti Burzan Szabadkán.
Mintegy két hete írták ki az IPA második körének pályázati felhívását. Milyenek az első kör tapasztalatai?
– Az első felhívást a Magyarország–Szerbia IPA programra 2009. szeptember 30-án írták ki, a pályázatok leadási határideje pedig 2009. december 31-e volt. Azt kell mondanom, hogy nagyon nagy számú pályázat érkezett, összesen 170, amelyből 71-et javasoltak támogatásra. Ebből hetvenen sikeresen alá is írták a szerződést, egy program megvalósítására azért nem kerül sor, mert a pályázó anyagi okok miatt visszalépett. Mivel a projektumokban magyar és több hazai partner is szerepelhet, így a hetven projektumban összesen 87 partner vesz részt.
Ezekkel a számokkal elégedettek lehetünk?
– Ez nagyon soknak számít, hiszen nem is lehetett volna több eszközre pályázni. Összesen 16,6 millió euró állt rendelkezésre és végül 18,4 millió eurót osztottak szét, tehát csaknem két millió eurót valamilyen tartalékból vettek elő, akkora volt az érdeklődés és annyi jó projektumtervezetet adtak át. Több mint száz százalékát elköltöttük tehát a pénznek, ami azért is kifejezetten jó, hiszen itt nagyon sok pénzről beszélünk. Az első három közös pályázási lehetőség, amit annak idején CARDS programnak hívtak, összesen 4 millió eurót biztosított, most pedig egy nyújtott 18 milliót.
Ez azt jelenti, hogy jól felkészültek az intézményeink, van szakmai kapacitás a programok lebonyolítására, s nem okoz gondot az önrész biztosítása sem?
– Igen, jól felkészültek az intézményeink. Az IPA keretében a Magyarországgal való együttműködés a legsikeresebb. A hetven projektumból 29-et a szerbiai partner vezet, ami nagyon jó arány. Az országnak ebben a részében nagyon jól felkészültek az emberek, van kapacitás a megvalósításra. Romániával szintén van összesen hetven projektum, de itt mindössze tíz partner szerbiai vezető. Ami a segítséget illeti, a budapesti közös titkárság, amely az egész programot segíti és lefolytatja és a szabadkai információs központ nagy segítséget nyújt a pályázóknak. Elsősorban azzal, hogy információs napokat szervezünk. Mi a pályázatírásban nem tudunk segíteni, de a nehézségeket eloszlatjuk. Az is tény, hogy komoly feltételei vannak a pályázásnak és az önrész biztosítása is gondot okozhat, hiszen annak idején a CARDS programban a támogatás 80 százalékát előre kifizették a pályázónak, míg az IPA programban önrészt kell biztosítani, 15 százalékot, de az egész program megvalósítása utófinanszírozású, tehát a fennmaradt részt is a pályázónak kell előteremtenie. Igaz ugyan, hogy szintén mintegy 15 százalékát az összegnek megkapja előre, de ez a pénz általában késik.
Az idei információs napokat, amelyen az IPA idei pályázati kiírásának részleteiről értesülhetnek az érdeklődők Szabadkán november 29-én, hétfőn 11 órától tartják a Szabadegyetemen. Újvidéken, december 6-án, a tartományi parlamentben 11 órától, december 7-én pedig Nagybecskereken a városháza barokk termében 10 órától. |
Hogyan teremtik elő a pályázók a szükséges önrészt?
– Egyesek saját eszközökből finanszírozzák a programjaikat, egyetemek, nagy intézmények, a községek, városok igyekeznek a költségvetésből pénzt félretenni erre, a civil szervezetek is feltalálják magukat valahogy. Vannak olyanok is, akik hitelt vesznek fel, mert egyszerűen hatalmas az akarat, hogy ezeket a programokat megvalósítsák. A másik nagyon jó dolog az, hogy a tartomány és a köztársaság törekszik arra, hogy a jövőben biztosítani tudja a pénz legalább egy részét ezeknek a projektumoknak a megvalósításához, hogy ezzel is segítse a pályázókat.
Milyen területeken lehet idén pályázni, mi a siker titka?
– A második kört 2010. november 15-én írták ki és február 14-én van a leadási határidő. Összesen 12,4 millió euró áll rendelkezésre. Az infrastruktúrától kezdve a környezetvédelmen keresztül az egészen kicsi projektekig mindenféle ötlettel lehet pályázni, tehát igen széles körű a pályázási lehetőség. Az oktatás terén most nincs lehetőség a pályázásra, mert az előző időszakban voltak olyan jó projektjeink, amelyekkel tulajdonképpen az előirányzott összeg 300 százalékát előre elköltöttük. Ezért ezúttal erre nincs lehetőség. Tehát a két határ közti infrastruktúra, a határ két oldalán lévő utasszállítás fejlesztése, környezetvédelem, állat-egészségügyi monitoring, ezek tartoznak a kiemelt területek közé, majd ezeket követi a gazdaság, a kultúra és a kisebb, emberek közötti együttműködési projektek. Tehát bárki megtalálhatja magát a kiírásban.
Melyik város a legsikeresebb a pályázásban? A falvak is megállják a helyüket?
– Szabadka a legsikeresebb, a megnyert 70 projektum közül 23 szabadkai, de ebben nagyon sokat segített a helyi gazdaságfejlesztési iroda a pályázóknak. Emellett az Újvidéki Egyetem is rendkívül sikeres, összesen 15 nyertes projektjük van. Vannak viszont falvak, helyi közösségek is, amelyek sikeresek, ilyen például Kispiac és Horgos, illetve Pacsér, Bácskossuthfalva, Bácsfeketehegy közös projektuma.
