Apró Bakai Magdolna igazgató (Fotó: Csincsik Zsolt)
A múlt hétvégén az adai Szociális Gondozói Központ dolgozói és tizenöt önkéntes segített biztos helyre menekíteni a nyugdíjas ingóságait, aki ismerősöknél talált ideiglenes menedékre, miután kitették az albérletből. Bár egy éjszakát így is az utcán töltött vagyontárgyaira vigyázva.
– A múlt hétvégén egy moholi háztulajdonos, aki egyébként bemutatkozott, bejelentette, hogy a lakóját kénytelen volt kitenni az utcára – mesélte Apró Bakai Magdolna, az adai Szociális Gondozói Központ igazgatója. – A telefonáló azért jelentkezett, hogy tudjuk róla, az asszony kint van az utcán az összes bútorával és holmijával együtt. A rendőrség nem avatkozott be. Én viszont úgy éreztem, ha már egy ember kint van az utcán, akkor valamit tennünk kell. Ezután több személy felhívott bennünket, mindenki hozzánk fordult segítségért, hogy oldjuk meg a problémát, amit utólag elemezve nem is biztos, hogy a mi feladatunk lett volna. Magamat továbbra is azzal tudom igazolni, hogy segítettünk. Természetesen nem egyedül, értesítettük a rendőrséget, hogy biztosítsa a parkolást és a szállítási folyamatot. Illetve a helybeli önkéntes tűzoltók és fiatalok segítettek az asszony személyes holmijait pótkocsira pakolni, amit végül biztonságosan elhelyeztünk. Ez másfél napunkba telt. Az akció vasárnap éjszaka fél tizenkettőkor fejeződött be. Ennek anyagi vonzata is van, mivel a szállítási költségeket ki kell fizetni, valamint 15 embert angazsáltunk. Az asszony az ismerőseinél talált ideiglenes menedékre. Nem fogadta el felajánlásunkat, hogy elhelyezzük helyben olyan embereknél, akik hajlandók befogadni. Felkínáltuk az óbecsei befogadóházat is, ahol néhány napra meghúzódhatott volna, viszont ő ragaszkodott a holmijainak az őrzéséhez. Ami érhető, mivel ez az összes vagyona. Sok holmiról volt szó, ami csak négy pótkocsira fért fel. Amikor belevágtunk az akcióba, akkor azt hittük, hogy ezt gyorsan lebonyolítjuk, de elég nehéz volt szállítójárművet találni. Utólagosan elemezve kicsit úgy érzem, hogy olyan polgári jogsértésbe folytunk bele, ami nem feltétlenül a mi feladatunk. Viszont ha arra gondolok, hogy az asszony így is egy éjszakát az utcán töltött a holmijai között ülve, és ez megtörtént volna a második és harmadik éjszaka is, ha mi nem lépünk közbe, akkor úgy gondolom, hogy ezt humanitásból mégis csak meg kellett tennünk. Ez az eset arra figyelmeztet, fontos, hogyan járnak el az albérlők, valamint a főbérlők, akik a házukat, a magántulajdonukat adják bérbe. Mindkét félnek azt üzenném, hogy a jogszerűséghez tartsák magukat – közölte az igazgató.
Próbáltuk megszólítani a két érintett személyt, de egyiküket sem sikerült elérni. A nyugdíjas asszonynak a szociális munkások sem tudnak a nyomára bukkanni az utóbbi napokban, bár feltételezik, hogy továbbra is az adai község területén tartózkodik. Így az eset előzményeiről a Szociális Gondozói Központban a következőket tudtuk meg: a nyugdíjas asszony bérleti szerződést kötött az ingatlan tulajdonosával, de az időközben eladta a házat. Az új tulajdonos bérleti szerződést kívánt vele kötni, de azt megelőzően az albérlő az adásvételi szerződés bemutatását kérte tőle. Miután nem tudtak megegyezni, és az albérlő négy havi lakbért sem fizetett ki, a főbérlő ingóságaival együtt kitette a házból.
Kikértük egy független jogász véleményét is, aki szerint a kiindulási alap, hogy létezik-e érvényes bérleti szerződés a bérlő és a tulajdonos között. Ha van és a tulajdonos eladta az ingatlant egy harmadik személynek, akkor fontos tudni, hogy ezt az adásvételi szerződésben is feltüntették-e. Ha ez szerepel az adásvételi szerződésben, akkor az új tulajdonos csak a bérleti szerződésben megállapított feltételek alapján mondhat fel az albérlőnek. Ha azonban a vevő a vásárlás előtt nem tudta, hogy van lakója az ingatlannak, és jóhiszeműen üres házként megvette, akkor ez azt jelenti, hogy az eladó becsapta. A jogász szerint mindezeket a tényeket ki kell vizsgálni. Ha az új tulajdonos és a lakó között nincs semmilyen jogviszony, akkor a lakó jogtalanul használja az ingatlant, és az új tulajdonos megszabadulhat tőle. Ebben az esetben a lakónak kell perelni a régi tulajdonost, hogy nem tartotta be a bérleti szerződést.
A Szociális Gondozói Központ okleves jogásza, Géci Tibor megjegyezte, az emberek nincsenek tisztában az előírásokkal és az ügyeiket nagy részt szóban intézik el. Viszont, ha ilyen esetre kerül sor, vagy ezt követően bírósági eljárásra, akkor fontos, hogy minden meglegyen írott formában és jogszerűen bonyolódjon le. Ezért fontos, hogy az emberek bérleti szerződést kössenek, amelyben pontosan megfogalmazzák kikötéseiket és a bérleti díjat, valamint az esetleges, előre nem látható körülményeket is valamilyen formában belefoglalják.
– Az előírások szerint az új tulajdonos lép a régi tulajdonos helyébe – magyarázta az okleves jogász. – Elméletileg új szerződést kellene kötni vagy felmondást adni, mindennek írásban kellene történnie. A kilakoltatásra 90 nap van megállapítva, vagyis az albérlőnek ennyi ideje van, hogy találjon másik albérletet. Ebben az ügyben ezt kellett nekünk egy-két nap alatt megoldani, ami fizikai lehetetlenség. Az adai községnek, a szociális központnak nincsenek szabad ingatlanjai. Az előírásban szerepel az is, hogy a téli időszakban a 90 nap felmondási idő meghosszabbodik még 30 nappal. Nincs viszont az a tiltás, hogy télen nem lehet kitenni az albérlőt, de elméletileg ennek bírósági eljárás alapján kellene, hogy történjen, nem pedig úgy, hogy valakit csak kiteszünk az utcára – közölte Géci Tibor.
