2024. november 26., kedd

Kilátások a kilátástalanságban

Az adai községben nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, különösen a hazai piacra termelő cégek
Két év alatt megfeleződött a textilipari cégek száma Adán (Fotó: Csincsik Zsolt)

Az adai község hosszú időn át prosperáló kisvállalkozásairól volt híres, és gazdasági mutatói alapján a legeredményesebbek között tartották számon országszerte. Manapság ennek az ellenkezője jellemzi: nehéz helyzetben van a helyi gazdaság, magas a munkanélküliség és csökken a vállalkozások száma.

Vass Szilveszter, az adai Vállalkozók Általános Egyesületének elnöke szerint összefogással ismét a fejlődés útjára léphet az adai község. Az érdekvédelmi szervezet elnökét a helyi gazdaság és vállalkozások helyzetéről, lehetőségeiről, valamint az általa vezetett egyesület tevékenységéről kérdeztünk.

Milyen feladatokat lát el az adai Vállalkozók Általános Egyesülete?

– Alaptevékenységeink közé tartozik a hazai és nemzetközi pályázatok, gazdasági hírek, törvények és törvénymódosítások figyelése és az információk továbbítása a vállalkozások felé. Emellett segíteni tudunk pályázatírásban, szerződések, szabályzatok elkészítésében, jogi kérdésekben, kiállításokon és vásárokon való részvételben, valamint különféle gazdasági jellegű rendezvények megszervezésében és lebonyolításában.

Vass Szilveszter


Az egyesület adatai szerint hány vállalkozás van az adai községben? Ezek hány dolgozót foglalkoztatnak?

– Az idei adatok szerint községünkben csaknem 450 vállalkozás és 200 jogi személy, vállalat van. Ezek döntő többsége kisvállalkozás, mindössze 5-6 cég van, amelyeket a középvállalkozások közé sorolhatunk. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban tevékenykedik, a fő húzóágazat pedig a fémfeldolgozás. Érdekes tény, hogy míg 2008-ban textiliparban és a fémiparban egyaránt közel 80-80 cég dolgozott, addig mára ez az arány 40-80-ra módosult a textilipar kárára. Ami a foglalkoztatottságot illeti, a nem hivatalos adatok szerint Adán összesen 3500 személy van munkaviszonyban (az adai községnek mintegy 19 000 lakosa van – a szerző megjegyz.). Ez a szám 2008-ban 5500 volt. Ebből becsléseink szerint a magánszektorban 2800-2900 ember dolgozik, a többiek pedig a közszférában tevékenykednek. A foglalkoztatási adatok sokkal megbízhatóbbak, mint a munkanélküliségi adatok. A foglalkoztatási adatok mutatják meg községünk valós helyzetét. Ahhoz, hogy elérjük a 2008-as szintet, 2000 új munkahely létesítésére lenne szükség.

Az egyesületben hogyan látják, milyen a vállalkozások és a gazdaság helyzete az adai községben?

– Fontos, hogy megkülönböztessük azokat a vállalkozásokat, amelyek exporttevékenységet folytatnak, külföldi partnerekkel dolgoznak, azoktól, amelyek községi vagy országos szinten szeretnének érvényesülni. Az előzőek, ha nehezen is, de fennmaradtak a piacon, az utóbbiak helyzete viszont igen súlyos.

Tapasztalatai szerint milyen nehézségekkel küszködnek a helyi vállalkozók?

– Három fő problémával küszködnek a vállalkozók, de ez nemcsak helyi, hanem országos jellegű gond is, bár olyan kis közösségben, mint amilyen Ada is, ezek hatványozottan éreztetik hatásukat. Elsősorban a piac beszűkülését, a kereslet hiányát emelném ki. A sikeres gazdaság alapja a kereslet-kínálat egyensúlya, amely 2008 óta felborult és a mérleg nyelve a kínálat felé billent. A kereslet csökkenésének tendenciája hazánkban a mai napig folyamatosan tart. Nyugaton már vannak biztató jelek, hogy ez az irány, ha lassan is, de változik. Másodsorban óriási gondot jelent a megfizettetés. Mindaddig, amíg a vállalkozónak átlagosan 90-180 napot kell várnia a kiállított számla után a pénzére, ugyanakkor az adók és járulékok fizetésének halasztására nincs mód, csak gazdasági leépülésről beszélhetünk. Ez országos probléma, és törvénnyel kellene szabályozni. Szerbiában, sajnos, nemigen tudom elképzelni egy ilyen törvény megalkotását. Harmadsorban itt van az adók és járulékok kérdése. Ahhoz, hogy a vállalkozások jól működjenek, szükség van fizetőképes keresletre. Ennek egyik alapja pedig a foglalkoztatottság növelése, amely ilyen gazdasági helyzetben nehezen elképzelhető az alkalmazottak után járó adók és járulékok csökkentése nélkül. Ha a jelenlegi helyzet hamarosan nem változik, akkor tartok tőle, hogy a vállalkozások egyre inkább visszatérnek majd a ’90-es évek gyakorlatához és feketén foglalkoztatnak majd embereket. Felvállalva a tetemes büntetések kockázatát is, hogy fennmaradjanak a jelenlegi piaci körülmények között. Emellett említhetjük még a különböző helyi és köztársasági adókat és járulékokat, valamint az Európai Unió által megkövetelt jogharmonizációt és szabályozásokat, illetve a szabványok bevezetését, amelyek szintén komoly terhet jelentenek a vállalkozóknak. A szabályozásokra szükség van, azonban az a baj, hogy a jogalkotó a vállalkozásokat nem kérdezi, vajon honnan tudják biztosítani az ezek bevezetéséhez és betartásához szükséges pénzt. Bár nem vagyok hivatott megítélni az ország gazdaságpolitikáját, úgy gondolom, hogy sokkal inkább protekcionista irányt kellene vennie. Velünk ellentétben az összes nyugati ország a saját kis- és középvállalkozási szektorát tekinti a gazdaság alappillérének és minden téren támogatja azt. A szerb kormány a külföldi beruházóknak munkahely-teremtési támogatást, adókedvezményt kínál, addig a hazai vállalkozások számára ugyanezek a támogatások meglehetősen nehezen elérhetőek. Ide tartoznak még a különböző szabadkereskedelmi és vámmentes egyezmények, amelyek rövid távon népszerűek ugyan az emberek körében, azonban hosszú távon a vállalkozások versenyképességét, fennmaradását veszélyeztetik, ezáltal növelve a munkanélküliséget. Ezt példázza az adai textilipar helyzete is: azok a vállalkozások, amelyek a belföldi piacra termelnek, nemcsak a kereslet csökkenésével kell, hogy szembenézzenek, hanem a külföldről beáramló olcsó, sokszor minőségtelen árudömpinggel is. Mindezen problémák tudatában néhány környékbeli és szerbiai vállalkozói egyesülettel karöltve kezdeményeztük egy országos vállalkozói érdekvédelmi szervezet létrehozását, amely a tervek szerint hatékonyabban tud majd fellépni a vállalkozók érdekében, mint az egyes kis helyi szervezetek. A szervezet bejegyzése folyamatban van, székhelye pedig Adán lesz.

Az egyesület miben járulhat hozzá a helyi gazdaság fellendítéséhez, és melyek a legfontosabb célkitűzései?

– Sajnos, az egyesület vezetősége és titkára is volontőrként tevékenykedik, fizetett alkalmazottunk nincs. Ez nagyban csökkenti az iroda hatékonyságát, hiszen csak szabadidőnkben tudunk foglalkozni az egyesületi munkával. Tavaly szeptembertől a tartományi munkaügyi titkárság támogatásával alkalmunk nyílt egy éven keresztül négy gyakornok foglalkoztatására, akik az egyesület mindennapi munkája mellett olyan projektumokkal foglalkoztak, mint például az adai községet és annak gazdaságát bemutató angol nyelvű katalógus elkészítése. A kiadvány tartalmazni fogja az összes helyi vállalkozás általános adatait és elérhetőségeit. A színes hirdetéseken kívül a teljes kiadvány ingyenes a vállalkozások számára. A helyi önkormányzat támogatása mellett pályázati pénzt is sikerült biztosítani a projektumra. A 3000 példányban megjelenő katalógust nagykövetségekhez, gazdasági kamarákhoz és más gazdasági szervezetekhez akarjuk eljuttatni. Várhatóan december második felére készülnek el. Továbbá az egyesület régóta szorgalmazza a helyi önkormányzat illetékesei és a helyi gazdasági szereplők közötti párbeszéd elindítását, a problémák és a lehetséges megoldások megvitatását célzó tanácskozás megszervezését. A jelek szerint december folyamán erre is sor fog kerülni. Ami az egyesület rövid távú céljait illeti, az alaptevékenységek mellett legfontosabbnak a nemrég kiírt magyar–szerb határon átnyúló együttműködésben való részvételt tartjuk. Szeretnénk legalább két projektumban részt venni. Reméljük, hogy pályázatainkat támogatni fogják. Ezek közül kiemelném a Vajdasági Fémipari Klaszter létrehozását célzó EU-s pályázatot, amelyben társpályázók vagyunk. Ami a gazdaság fellendítését illeti, először is el kell, hogy érjük az összefogást helyi szinten. Másodszor, szükség van egy világos gazdaságfejlesztési stratégiára, amelynek elkészítésébe be kell vonni a helyi gazdasági élet szereplőit. Ami még fontosabb, végre is kell hajtani a stratégiai tervezetet és folyamatosan ellenőrizni kell a megvalósítás folyamatát. Harmadszor, a gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlenül fontosnak tartom az innovációs szemléletmód kialakítását. Nehéz 20. századi módszerekkel harcolni a 21.század kihívásai ellen. Ada mindig híres volt az itt élők szorgalmáról, vállalkozói szelleméről és az újítás iránti vágyáról. Nagyszerű emberek lakják ezt a várost és annak ellenére, hogy az elmúlt évek nehézségei miatt megtorpantunk, közös összefogással ismét elindulhatunk a fejlődés útján – nyilatkozta Vass Szilveszter.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás