A tavalyi év végén kelt szárnyra a hír Belgrádban, hogy a gyerekek 73 százaléka a polgári nevelést részesíti előnyben a hitoktatással szemben. A napokban értesültünk Negyela Lászlótól, a Vajdasági Keresztény Ifjúság elnökétől, miszerint bizonyítottan többen választják a polgári nevelést, mint a hitoktatást. A jelek szerint Vajdaságban is hasonló a helyzet, a polgári nevelés-hitoktatás ügyével kapcsolatban megoszlanak a vélemények.
A belgrádi gyerekek 27 százaléka választja a hitoktatást, a belgrádi sajtó információi szerint. Mint azt a Mondo hírportál megjegyzi, az ország központi részein a vallási oktatás egy picivel erősödik, így ott már fele-fele arányról beszélhetünk. Negyela László, a Vajdasági Keresztény Ifjúság elnöke lapunknak arról számolt be, hogy a két választható tantárgy közül Vajdaságban a magyar diákok vélhetőleg azért döntenek inkább a polgári nevelés mellett, mert a szülők nincsenek teljes egészében tudatában a hitoktatásban rejlő lehetőségeknek, de megjegyzi azt is, hogy gyakran lebeszélik a gyerekeket a hitoktatásról. Véleménye szerint a polgári nevelés nem lenne rossz, ha lenne valamiféle tartalma és elismertsége. Mint azt a VKI elnöke kiemeli, a jelenlegi rendszer – miszerint a szülőknek, vagy a diákoknak beiratkozás során választaniuk kell a két tantárgy közül, és az adott esetben nem tudnak így mindkettőre járni –, de félhivatalos álláspontja szerint a jelenlegi hitoktatási rendszer sem jó.
– A hitoktatás gyerekcipőben jár. Ez alatt azt értem, hogy plébánosról plébánosra változik a felfogása az egésznek. Van, aki azt mondja, hogy a szentségek felvétele igenis a plébánia keretein belül történjen meg, míg általános nevelést az iskolákban kapják meg. Egyes vélemények szerint csak a plébániai a helytálló, az iskolai pedig értelmetlen. A harmadik csoport pedig azt tartja, ha az iskolában jól meg van szervezve a hittan oktatása, akkor a plébánián nem kell – nyilatkozta Negyela László.
Néhány vajdasági, többnyire magyarlakta településen utánajártunk, milyen a helyzet – megjegyezzük: az itt közölt adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak –, és az derült ki, hogy a nagyobb településeken a polgári nevelés tűnik támogatottabbaknak, míg a kisebb településeken, falvakban a hittan. Bezdánban, ahol megközelítőleg fele-fele arányban él a többségi nemzet és a kisebbségi, a helyi általános iskolában a magyarok kizárólag a hittanra járnak, míg a szerb, illetve a horvát ajkú lakosság megosztott, van aki polgári nevelést választ, van aki hittant, tudtuk meg Zélity Mihálytól, a bezdáni római katolikus parókia plébánosától.
Negyela László, a Vajdasági Keresztény Ifjúság elnöke ezt a kis közösségek zártságával magyarázza. A hitoktatással felmerült problémával megjegyzi, hogy azok, akik csak az iskolában tanítanák a hittant, a legtöbbet hibáznak, hiszen így szaktantárgyként kezdik kezelni a hitre való nevelést.
– Így eltávolítjuk az újabb nemzedékeket a gyülekezettől, a közösségtől, ugyanis nem neveljük rá őket a parókia, vagy a templomlátogatásra. Az lenne az ideális, ha egy átfogó hit, vallás és általános erkölcsismeret óra lenne az iskolában a történelmi egyházak összefogásával, míg a plébániákon maradna a hitoktatás, a szentségek felvétele – magyarázta a VKI elnöke.
Roncsák Erika szabadkai pedagógus szerint is azzal magyarázható az, hogy a kisebb településeken inkább a hitoktatást részesítik előnyben, mert a falvakban még valószínűleg erősebb a vallás hatása, valamint a kis közösségekben, ahol jobban ismerik egymást, a templom összetartó erő, míg a városokban inkább szétszélednek az emberek. Mint megjegyezte, az iskolákban nem befolyásolják a gyerekeket, hiszen a szabadkai Egészségügyi Középiskolában, ahol egyébként polgári neveléssel is foglalkozik, beiratkozásnál a gyerekek szabadon választhatnak, illetve lehetőségük van később módosítani döntésüket.
– Nehéz tárgyilagosnak lenni a kérdéssel kapcsolatban, hiszen mindenki a saját oldalát részesíti előnyben – véleményezi a pedagógus.
Mint megjegyzi, a tapasztalatok szerint nagy szükség van a polgári nevelésre, ugyanis az oktatás túlzottan „verbalizált”, a tananyagra összpontosít, míg a polgári nevelésen belül inkább a gyakorlatokra, a készségekre helyezik a hangsúlyt. Középiskolájuk az első osztályban kommunikációs, csoportdinamikai és konfliktusmegoldási gyakorlatokkal, míg második osztályban az emberi jogokkal ismerkedhetnek meg a fiatalok. Harmadévben a demokrácia és a projekt menedzsment, utolsó évben pedig a munkakeresési fortélyok, illetve a médiamanipuláció van soron.
Sági Zoltán pszichiáter szerint a hitoktatást és a polgári nevelést párhuzamosan kellene lehetővé tenni az iskolákban, így nemcsak a szülő, de a gyerek döntése is érvényesülni tudna. A polgári neveléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az iskola valamit átvett, ami korábban a szülők kötelességei közé tartozott.
– A gyerekek ma jócskán későn, az iskolában sajátítják el azokat a viselkedésszabályokat, normákat amelyeket néhány évtizede a szülők adtak át. Ez azt jelzi, hogy ráébredtünk arra, hogy ezeket az alapszabályokat be kell építeni, hogy valamifajta szocializálódást el lehessen érni – nyilatkozta a pszichiáter.
Szavai szerint ez pozitív, de negatív üzenetet is hordoz, hiszen jobb lenne, ha mindezt otthon tanulnák meg a gyerekek, és az iskolában már alkalmaznák. Így talán azok a szociális viselkedészavarok, amelyekkel ma is találkozunk, például az agresszió, elkerülhetőek lennének.
– Nem gondolom, hogy a hitoktatásnak a jelenlegi formájában az iskolában a helye – jegyezte meg Sági Zoltán.
Véleménye szerint a hitre való oktatásra szükség van, de inkább a plébániák keretein belül kellene megtörténnie, míg az általános erkölcsi normák megfogalmazása az iskolák keretein belül.
Sáfrány Attila vallástudós szerint a kérdést a tanulók és a szülők közös választására kell bízni.
– Ezért nem látok jobb megoldást a jelenleginél: maradjon fakultatív tantárgy mind a hitoktatás, mind a polgári nevelés! Határozottan elvetendőnek tartom a szélsőséges megoldásokat: azt is, ami valamely történelmi egyház nevében kötelező iskolai tantárggyá szeretné tenni a hitoktatást, s azt is, ami a világi állam és az ateistának gondolt tudomány nevében ki szeretné tiltani a hitoktatást az iskola padsoraiból – jegyzi meg a vallástudós.
Szavai szerint a két egymásnak ellentmondó szélsőséget ugyanaz a fanatizmus, intolerancia hatja át. Vallástudósként az a véleménye, hogy a tudományba vetett vakhit semmivel sem ártalmatlanabb dolog a vallásos fanatizmusnál. Mindkettőt el kellene kerülni, zárja szavát Sáfrány Attila
MAGYARKANIZSAI ÉS SZABADKAI ADATOK
Érdekelt bennünket, hogy egy túlnyomórészt magyarlakta községben hogyan alakul az iskolai hitoktatást, illetve a polgári nevelést választók aránya. Magyarkanizsán az általános iskolákban és a középiskolában a következő adatokat kaptuk: J. J. Zmaj Általános Iskola: 554 hittan és 604 polgári nevelés. Horgosi iskola 614 hittan és 74 polgári nevelés. Oromi-oromhegyesi iskola: 364 hittan és 6 polgári nevelés. Műszaki Középiskola: 232 hittan és 386 polgári nevelés.
Az is érdekelt bennünket, hogy egy nagyobb, több nemzetiségű városban, ahol több vallási felekezethez tartoznak a lakosok, mi a helyzet. Néhány szabadkai középiskolában az alábbi adatokat kaptuk: Egészségügyi Középiskola: 232 hittan és 304 polgári nevelés. Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium: 110 hittan és 76 polgári nevelés. Politechnikai Középiskola: 314 hittan és 614 polgári nevelés. (m.k.)
