A Szerbiai Képviselőház tegnap folytatta a pártokról szóló törvénytervezet vitáját. A Liberális Demokrata Párt élesen kritizálta a jogszabályt, míg Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője szerint megfelelő a törvénytervezet. Több ellenzéki és kormánypárti képviselő szerint 10 ezer főre kellene megemelni a pártalapítási cenzust. Mint megtudtuk, az új törvény szerint a László Bálint által vezetett Magyar Koalíció nem jegyezheti be pártját a jelenlegi néven.
A tegnapi képviselőházi ülés szinte botrányba fulladt a Liberális Demokrata Párt képviselőinek „kritikus” felszólalása után. A törvénytervezetet bemutató Milan Marković önkormányzati és közigazgatási minisztert Vesna Pešić liberális demokrata képviselő azért támadta, mert az új jogszabály szerint a politikai pártoknak újra regisztrálniuk kell magukat – ez esetben 5 ezer aláírás összegyűjtésével – ami az ellenzéki képviselő szerint nagyobb korlátozást jelent, mint a Milošević-féle törvények.
– Mit akarnak tulajdonképpen? Amit tesznek, az teljesen abszurd! Hát normálisak önök? Ezzel a legalapvetőbb emberi jogot, a szervezkedéshez való jogot tiporják el – fakadt ki Vesna Pešić.
Az önkormányzati és közigazgatási miniszter sértődöttségének adott hangot, és felhívta a képviselő figyelmét, hogy olvassa el a tervezetet, illetve igyekezzen különbséget tenni a polgári egyesületek, szervezetek és a politikai pártok között. A felek a vita végén kölcsönösen bocsánatot kértek egymástól.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője támogatja az új jogszabályt, és mint lapunknak megjegyezte, az ellenzéki (és kormánypárti) képviselők által benyújtott módosítási javaslatokat is elfogadhatónak tartja, ami szerint a többségi nemzet esetében 10 ezer, míg a kisebbségi pártok esetében ezer aláírás lenne szükséges egy párt bejegyzéséhez.
Pásztor Bálint frakcióvezető szavai szerint a VMSZ támogatja a politikai pártok alakulását és működését szabályozó törvénytervezetet, mert mint megjegyezte, végső ideje, hogy a jelenleg hatályos 1999-ben hatályba lépett jogszabályt egy modern törvény váltsa fel. A parlamenti képviselő szerint az elavult törvény azt teszi lehetővé, hogy mindenféle kritérium nélkül 100 nem hitelesített aláírás összegyűjtésével pártot lehet alapítani, aminek köszönhetően jelenleg 570 politikai párt van bejegyezve a szerbiai nyilvántartásban. Az új jogszabály lehetővé fogja tenni, hogy csak 40-50 párt maradjon meg Szerbiában. Az ellenzéki módosítási indítványokkal kapcsolatban Pásztor megjegyezte, elképzelhető, hogy meg fogják emelni a cenzust.
– A vajdasági magyar pártok egészen biztosan biztosítani tudják akár az ezer aláírást is. Ez nem lehet kérdéses, még a kisebb magyar pártok esetében sem. Annak a pártnak, amely nem tud legalább ezer aláírást biztosítani, nincs mit keresnie a politikai életben – mondta a parlamenti képviselő.
Szavai szerint pozitív újdonság az is, miszerint a párt nevét a hivatalos szerb nyelv mellett, a kisebbségi nemzeti nyelven is be lehet vezetni. Pásztor Bálint tegnapi felszólalásában kiállt amellett, hogy minél előbb juttassák vissza a parlamenti procedúrába a civil szervezetekről szóló törvényt, amelyet 2008 decemberében vontak vissza a parlamenti eljárásból. Az ülésen a kisebbségi frakcióvezető kérdést intézett az illetékes Milan Marković önkormányzati és közigazgatási miniszterhez: hogyan kell értelmezni azt a szakaszt, miszerint egy adott politikai párt neve nem lehet azonos más politikai párt nevével, illetve nem lehet olyan, amely megtéveszthetné a polgárokat. A miniszter válaszában megjegyezte, hogy az új jogszabály szerint például a nemrég törvényesen bejegyzett Magyar Koalíció párt nem jegyezheti be magát az adott néven.
– A törvényjavaslat 19. szakasza szerint ebben az esetben megtévesztés történik, ugyanis mint a miniszter úr megjegyezte, a Magyar Koalíció név megegyezik a parlamenti választásokon elindult, majd bejutott választási pártszövetség nevével – magyarázta Pásztor Bálint.
László Bálint, a Magyar Koalíció pártjának elnöke ugyan hallomásból értesült az új jogszabály fent említett szakaszáról, de mint megjegyezte, továbbra is reménykedik, hogy a szükséges aláírások összegyűjtése után a jelen névvel jegyzik be pártjukat.
-- Erről még hivatalosan nem értesültünk, amennyiben viszont jogi úton érvényt szerez magának, akkor kénytelenek leszünk új nevet keresni, de egyenlőre nem gondolkodunk erről – nyilatkozta a pártelnök.
A MAGYARVERÉSEKRŐL
A Szerbiai Képviselőház keddi ülésén Pásztor Bálint a napirend előtti felszólalásában az elmúlt hetekben újra megjelent, a nemzeti kisebbségekkel szembeni incidensekkel, azon belül is a magyarellenes erőszakhullámmal kapcsolatban szólt. Mint lapunknak megjegyezte, felszólalása alatt a szerbiai parlamenthez képest szokatlan csend, valamint feszültség uralkodott a képviselők között. Felszólalása alatt kérdést intézett Snežana Malović igazságügyi miniszterhez (aki nem volt jelen az ülésen, de 15 napon belül írásban köteles válaszolni), vajon 2004. január elsejétől hány esetben emeltek vádat nemzeti gyűlöletszítás bűncselekményének ügyében és hány ítéletet hoztak a szerbiai bíróságok ennek a bűncselekménynek vonatkozásában.
– Szeretnénk látni, hogy a bírói gyakorlat mit mutat. Ugyanakkor nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a szerbiai politikai kultúra még nem olyan fejlett, hogy más pártok és állami képviselők is reagáltak volna, ezért elvárjuk, hogy a belgrádi központú pártok is reagáljanak – mondta lapunknak Pásztor Bálint.
A képviselő kiemelte, ezek az incidensek az elmúlt években akkor jelentek meg nagy számban, amikor politikai instabilitás jellemezte Szerbiát. A kisebbségi frakcióvezető nevekkel, dátumokkal beszámolt mindegyik incidensről a képviselőknek.
– Azért tartottam fontosnak felszólalni a képviselőházban, mert a belgrádi és a szerbiai közvélemény teljes egészében tájékozatlan az esetekkel kapcsolatban, és kiemeltem, hogy a VMSZ nem szeretne profitálni ezekből az esetekből, de csak akkor tudja képviselni hitelesen a vajdasági magyarságot, ha ezekkel az incidensekkel is foglalkozik – nyilatkozta a parlamenti képviselő.
Pásztor Bálint azon elvárásának adott hangot, hogy az igazságügyi szervek megfelelőképp végezzék a munkájukat, ugyanis a jelenleg hatályos szerbiai büntető törvénykönyv 317. szakasza szabályozza a nemzeti gyűlöletszítás bűncselekményét. Mint a parlamentben beszámolt, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magyarellenes incidenseket vagy szabálysértésnek, vagy egyéb más enyhébb bűncselekménynek ítélte meg az ügyészség és ennek megfelelően emelt vádat.
A kisebbségi képviselő beszédével tudomásunk szerint a szerb sajtó nem foglalkozott.
