Mintegy 15 éve sorra hiúsul meg a nyugati keresztény egyház fejének szerbiai vizitje, és úgy látszik, a látogatás ismét váratni fog magára. Mindez annak ellenére történik továbbra is, hogy XIV. Benedek, amíg kardinális volt, igen közeli kapcsolatot épített ki az ortodox egyház néhány püspökével. Látszólag az állam támogatná a szentatya belgrádi vendégeskedését, a Szerb Pravoszláv Egyház pedig továbbra is elzárkózik, mondván: nem forrtak be a a II. világháborús sebek.
Mikor teljesíti XVI. Benedek II. János Pál kívánságát?
Németh László nagybecskereki püspök: Csupán négy állam területén nem járt még pápa
Az április 1-jén, Belgrádban megtartott 22. nemzetközi katolikus püspöki konferencián a vendéglátó Stanislav Hočevar belgrádi érsek a részt vevő szerb, montenegrói és macedóniai főpapok nevében megjegyezte, a környező országokban élő hívőkhöz és papokhoz képest magukat mellőzöttnek érzik, ezért a közösség kívánságát közvetítve újítják meg a római katolikus egyház fejének szóló meghívást. A háromnapos tanácskozáson résztvevő főpapok szerint mindemellett a látogatást össze kellene kötni két jeles, jövőre esedékes évfordulóval is. Ugyanis 2010-ben száz éve lesz annak, hogy Szkopjéban megszületett calcuttai Teréz anya, és 1200 éve annak, hogy Konstantinápolyból Kotorba szállították Szent Trifunnak, a város és egyben a kotori püspökség védőszentjének a hamvait.
– A szerbiai hívőknek is jogában áll találkozni a lelki vezetőjükkel – szögezte le az érsek.
A két jeles évforduló mellett a Milánói ediktumé is közel esik, amelyet Nagy Konstantin, a nyugat-római birodalom ura és uralkodótársa, Licinius keleti császár adott ki 313-ban, engedélyezve benne minden ember számára a vallásgyakorlást. Nagy Konstantin ezzel a döntéssel, amellett, hogy véget vetett a keresztényüldözésnek, lehetővé tette a keresztény közösségek szervezett egyházzá alakulását. Mint azt Hočevar belgrádi érsek megjegyezte, ezt megelőzően 311-ben Galerius császár Nikomédiában a halálos ágyán már kiadott egy rendeletet, mely a keresztények számára jogokat biztosított, így a milánói rendelet már az ebben adott jogoknak a megerősítése és kibővítése.
Az érsek ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a Szerbiában, Montenegróban, valamint Macedóniában található kilenc püspökség területén közel félmillió római katolikus hívő él.
– Csak Vajdaságban mintegy 320 ezer, javarészt magyar és horvát nemzetiségű lakos gyakorolja hitét, ahol négy püspökség látja el a feladatokat. A legnagyobb gonddal viszont a belgrádi püspökség küszködik, ugyanis a hozzá tartozó mindössze 30 ezer hívő Szerbia-szerte, elszórtan él – nyilatkozta Hočevar belgrádi érsek.
BELGRÁDI REAGÁLÁSOK
Annak ellenére, hogy a keleti és a nyugati egyház teológiailag és ökumenikus szemszögből is folyamatosan közelít egymáshoz, mihelyt szóba kerül a pápa szerbiai vizitje, megerősítés nyer az a feltevés, hogy a múlt esetenként sokkal jelentősebb, mint a jövő. Az elmúlt 15 évben háromszor utasította vissza a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) a vatikáni főpap látogatását, először II. János Pált, majd utoljára 2006-ban XIV. Benedeket. Pedig a jelek szerint a belgrádi politikai hatalom nem ellenkezik a lehetséges látogatás ellen, ugyanis folyó év március 16-án Vatikán biztosította Vuk Jeremić szerb külügyminisztert, hogy továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Arra a kérdésre, hogy az SPC és a közvélemény egy része miért zárkózik el a római katolikus egyházfő látogatásától, nehéz egyértelmű választ találni. A Politika napilap megjegyezte múlt heti számában, jelenleg még azok is hallgatnak, akik eddig a pápa szerbiai látogatásának leghevesebb ellenzői voltak. A napilap szerint Lavrentije vladika azzal a kitérő válasszal kerülte ki az újságírói kérdéseket, hogy jelenleg Srebrenica felé tart, de amint megérkezik, tolmácsolja gondolatait. Másfél óra múlva viszont azt üzente a napilapnak, hogy az üggyel keressék meg Amfilohije mitropolitát, aki viszont megjegyezte, nem tudja, miről van szó. Ugyanakkor Irinej niši pravoszláv püspök szerint a római katolikus hívőknek jogukban áll meghívni a vatikáni egyházfőt, de csak az SPC beleegyezésével. Viszont emlékeztette a napilapot, hogy az SPC 2003-ban arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a pápa látogatását határozatlan ideig el kell napolni, ugyanis „nem ért meg az idő rá”.
– A katolikus egyház dolga, hogy meghívja vagy sem a pápát, az államé pedig, hogy miként viszonyul a kérdéshez. Véleményem szerint nem érett meg az idő rá – nyilatkozta az Alo napilapnak a püspök.
Az elutasító viselkedés mögött feltételezhetően Vatikánnak a II. világháborúban tanúsított, valamint az elmúlt évtized balkáni háborúi utáni magatartása áll. Mint ismeretes, II. János Pál háromszor látogatta meg Horvátországot (1994., 1998., 2003.), de egyszer sem látogatta meg a jasenovaci haláltábort, és nem kért bocsánatot a szerb néptől az ott elkövetett emberiségellenes bűnök, valamint az usztasák szentszéki támogatása miatt, mint azt az SPC remélte, viszont fájó sebnek bizonyul, hogy Vatikán az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét a balkáni háborúk során, állítják a szerb lapok. Feltételezéseik szerint az is közrejátszik, hogy mivel Pavle pátriárka másfél éve beteg, és az SPC hamarosan megválasztja a sorban 45. egyházfőjét, egy pápai látogatás a félelmek szerint megosztaná a közvéleményt.
A lehetséges okok közé sorolja be Pavle szerb pátriárka betegségét Živica Tučić vallásügyi analitikus, aki megjegyzi, így a pravoszláv egyház első embere nem tudja fogadni a római katolikus egyházfőt, valamint a római katolikus egyház prioritásai között az orosz ortodox egyház áll.
– Kiril orosz pátriárkát személyesen ismeri XVI. Benedek, de figyelembe kell venni azt is, hogy a pápa idős, így nem szívesen utazik. Tudni kell azt is, hogy a pápai látogatásokat évekkel korábban megtervezik, így nem biztos, hogy a katolikus egyházfő azonnal eleget tesz a meghívásnak – nyilatkozta a Kurirnak az analitikus.
Radomir Naumov volt vallásügyi miniszter szerint még nem forrtak be a sebek. Szavai szerint a vizit feltételeinek megállapításáról az SPC dönt, de mivel a pápa egyben Vatikán államfője is, a látogatás a szerb kormány hatáskörébe tartozik.
Az ötlet, hogy a római pápa meglátogassa Szerbiát, Svetozar Marović, a szerb-montenegrói államszövetség egykori elnökétől származik, miután 2003-ban megérkezett vatikáni látogatásából. A szóban forgó évben a pápa mint vatikáni államfő látogathatta volna meg Belgrádot, de az SPC erélyesen tiltakozott ellene. Boris Tadić államfő 2005-ös pápai kihallgatása során is szóba került a vatikáni egyházfő szerbiai meghívása, viszont semmi biztosat nem beszéltek meg.
NINCS HIVATALOS KÖZLEMÉNY
Németh László nagybecskereki püspök lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a mai napig csupán négy állam területén nem járt még pápa, amelyek közé Szerbia is beletartozik. Mint megtudtuk a szentatya számára minden egyes ország meglátogatása különleges feladat, ugyanis amellett, hogy a katolikus hívekkel találkozik, mint egy független állam elnökeként is feladatai vannak. Mint azt a nagybecskereki püspök megjegyezte, ugyan vannak Szerbiában olyan szélsőséges nacionalista törekvések, amelyek legszívesebben megakadályoznák a pápa látogatását, a jelek szerint, egyre csökken a támogatottságuk. Tudomása szerint a Szerb Pravoszláv Egyház nem adott ki hivatalos közleményt a lehetséges látogatással kapcsolatban, így azok az egyéni kijelentések, amelyeket a szerb sajtó felkapott, nem tekinthetők az ortodox egyház álláspontjának.
– Hihetetlenül fontos számunkra, hogy a Szentatya meglátogasson minket, és megerősítsen hitünkben – zárta szavait Németh László nagybecskereki püspök.
Hogy mikor fogja XVI. Benedek teljesíteni II. János Pál kívánságát, hogy Szerbiát is meglátogassa, nem tudni. Az sem egyértelmű, hogy az ortodox egyház, vagy a közvélemény mennyire befolyásolja a belgrádi politikum döntését a lehetséges látogatással kapcsolatban, hisz, mint ismeretes, Görögországban csak az állam hívta meg a szentatyát, míg a görög ortodox egyház ellenezte a látogatást, Romániában pedig az állam és ortodox egyház közösen látta vendégül a római katolikus egyházfőt.
