Nem kis port kavart vajdasági magyar körökben, és vegyes reagálásokat is váltott ki két és fél hónappal ezelőtt Pál Károlynak, a kishegyesi községi képviselő-testület akkori elnökének a bejelentése, hogy a Demokrata Párttal való békesség érdekében lemond az elnöki tisztségről. Lemondását követően a polgármester azonnal kinevezte községi menedzsernek, majd április 3-án a VMSZ Tanácsa megválasztotta ügyvezető alelnökké. Az alelnökkel lemondás indokoltságáról, és új feladatköreinek teendőiről beszélgettünk.
Ma is úgy ítéli meg, hogy helyesen cselekedett, vagy változott a véleménye?
– Az elmúlt két és fél hónap eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy meglátásaim a folyamatok tekintetében helyesek voltak. Azzal, hogy a Demokrata Pártot bevontuk a község vezetésébe, még ha az én lemondásom árán is, lényegében megszűnt egy lehetséges konfliktusforrás, amelynek következményei kedvezőtlenek lehettek volna a kishegyesi községre. Kedvezőtlen lehetett volna a közösség megítélése, megvonhatták volna tőle az ígért eszközöket. A másik cél az volt, hogy a DP bevonásával ne jöjjön létre mesterséges megoszlás a községi vezetésen belül, hiszen számos községben tapasztalhatjuk, hogy párhuzamos hatalmak alakulnak ki a legerősebb opciókban. Arra gondolok, hogy pártkapcsolataikra támaszkodva megkerülik az önkormányzati szerveket. Nekünk az ilyen megnyilvánulásokat csírájában sikerült elfojtanunk, s megbeszéltük a DP-vel, hogy jelenlétük a hatalomban arra szorítkozik, hogy segít az anyagiak idevonzásában, nem pedig arra, hogy kiszorítsa a másik opciót, amely eddig is felelősséget vállalt a község vezetéséért. Úgy látom, hogy az elmúlt hónapokban is sikerült jelentős eszközöket hozni a községbe, akkor, amikor a gazdasági válság hatására, valamint a tartomány költségvetésének ideiglenes jellege miatt, másutt ez kevésbé működött. Hamarosan összegeznünk kell majd a DP helyi vezetőivel, hogy hogyan tudnánk ezeket a folyamatokat felerősíteni. Ehhez azonban le kell mondjanak ismételten támasztott igényeikről, vagyis, hogy egy írásbeli koalíciós szerződéssel visszatérjünk azokhoz a témákhoz, amelyeket lezártunk. Magyarán, nem akarunk foglalkozni azzal, hogy az intézményvezetőket, osztályvezetőket párthovatartozás alapján válasszuk meg. Ha a DP helyi vezetése ezt nem tudja elfogadni, akkor „szét kell szednünk a babaruhát”, és ez csak a DP kárára történhet.
A községben korábban nem volt községi menedzser. Hogyan találta fel magát ezen a helyen, melyek a feladatai?
– Kinevezésemkor jeleztük a vállalkozók felé, hogy ezzel is szeretnénk minél erőteljesebb kapocs lenni köztük és a tartományi és köztársasági szervek között. Az elmúlt két hónapban e téren értünk is el eredményeket. Elsősorban az ipari park kialakításának munkálatai gyorsultak fel, sikerült eszközöket biztosítani a park infrastruktúrája kiépítésének elkezdésére. A köztársasági kormány ígérete szerint hamarosan megkapjuk a jóváhagyást az út expropriációjára, s akkor megindulhat az építkezés. Néhány vállalkozó kezdeményezésére sikerült olyan kapcsolatokat kiépíteni, amelyek reményeink szerint azt eredményezik majd, hogy vállalkozóink kedvező elbírálásban részesülnek a hamarosan kiírásra kerülő pályázatokon. Külön bízunk abban, hogy a Wienerberger téglagyár számára kiépül a Kishegyest elkerülő terelőút. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a célokat a VMSZ tartományi és más szinteken szerepet vállaló tisztségviselői segítségével sikerült megvalósítanunk. Bízom benne, hogy hamarosan be tudunk számolni olyan támogatásokról is, amelyeket a minisztériumoktól kapunk. Ezenkívül fontosnak tartom azt is, hogy a kishegyesi község szerepet vállalt olyan feszültségek feloldásában is, mint amilyen a tejfelvásárlási probléma volt, de ugyanígy segítettünk a földműveseknek abban is, hogy könnyebben bejegyeztessék gazdaságukat. Kötődik munkahelyemhez az is, hogy pár hónap múlva 300 hektárnyi állami föld bérbeadását hirdetjük meg. Az árverésen nyertes földművesek ugyanis nem kötötték meg a szerződést a minisztériummal, ezért a második helyezett művelte eddig, de ismét árverésre kell bocsátani e földeket.
Április elején megválasztották a VMSZ ügyvezető alelnökévé. Ezzel a párt operatív szervezésének ügyeit vállalta el?
– Ez a felkérés Pásztor elnök úr részéről meglepett, mert korábban arról beszélgettünk, hogy a lemondásom után a községben fogok tevékenykedni, egyrészt, hogy átadjam a tapasztalatot a felfiatalított vezetésnek, másrészt konkrétan is adjam hozzájárulásomat ahhoz, hogy minél sikeresebbek legyenek a gazdaságerősítő és életminőség-javító beruházások. Ilyen szerepkörben azután tény, hogy több időt töltöttem a község ügyeinek intézésével, mint testületi elnökként. A felkérés arról szólt, hogy ezt a munkát csak a mandátum végéig, vagyis két évre vállaljam. A VMSZ Tanácsa előtt is elmondtam, hogy szeretném munkámat a községben folytatni, s közel a 60-hoz szeretnék a családommal is többet lenni. Végül mégis elfogadtam a felkérést. Ez ugyanis azt jelenti, hogy sokat tehetek azért, hogy a pártban megkezdett kedvező folyamatok tovább erősödjenek. Arra gondolok, hogy a VMSZ, mint regionális nemzeti párt, alkalmazkodva a a mindenkori változásokhoz, maximálisan kiálljon a vajdasági magyarság alapérdekeiért, különösen gazdasági érdekeinek érvényesítéséért, a magyar fiatalok itthoni boldogulási lehetőségeinek kibontakoztatásáért. Igen, olyan operatív munkát végzek, amely lényegében a párt működését teszi lehetővé. A két legfontosabb célkitűzésünk, hogy anyagilag próbáljunk talpon maradni, és próbáljunk mindent megtenni, hogy több legyen a keresztelő, mint a temetés. Ezek miatt fontos, hogy a párt működőképes legyen. A VMSZ Ifjúsági Fórumának hamarosan tisztújító értekezlete lesz, s az egyik előkészítő beszélgetésen meg is egyeztünk abban, nekik kell meghatározniuk a célokat, amelyeket a VMSZ-ben tevékenykedve el is tudnak érni. Szeretnék minél jobb kapcsolatot kiépíteni a községi és helyi szervezetekkel is. Találkozni velük, és megvitatni, hogy az adott községben, régióban mire van szükség ahhoz, hogy a vajdasági magyarság számára világossá váljon, ez a párt eredményesen tud tenni megmaradásunkért a tömbben és szórványban egyaránt.
