A hírrel kapcsolatban felkerestük a Köztársasági Statisztikai Hivatalt, ahol készséggel válaszoltak kérdéseinkre és megcáfolták a belgrádi napilapok állításait. Mint azt Ljiljana Đorđević, a statisztikai hivatal népszámlálási osztályának munkatársa lapunknak elmondta, igenis vezettek be újításokat a kérdőívben, de ennek ellenére nem a szóban forgó két kérdés, a 14-es az, amely a lakos nemzetiségét és a 15-ös, amely pedig az anyanyelvét hivatott feldolgozni. Mivel a soron következő, 2011-es népszámlálásnál korszerűbb, gyorsabb feldolgozási módszereket szeretnének bevezetni, mint például az optikai (szkenneléses) adatfeldolgozás, és mivel a legutóbbi népszámlálás során a lakosok 83 százaléka vallotta magát szerb nemzetiségűnek, ennél a két kérdésnél a szerb nemzetiségűek esetében a kérdezőbiztos csupán bejelöli a fent említett négyzetet. Amennyiben pedig a kérdezett más nemzetiségűnek vallja magát a kérdezőbiztos „mások” címszó mellé beírja a kapott választ. A nyomtatványt természetesen ezúttal is a kérdezőbiztos tölti ki.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal április elseje és 15-e között próbanépszámlálást végzett 36 község 40 településén. A mintegy 400 háztartást és 12 ezer személyt felölelő próbanépszámlálás célja a soron köbvetkező 2011-es népszámlálásnál alkalmazásra kerülő módszerek tesztelése volt, nyilatkozta lapunknak Ljiljana Đorđević, a statisztikai hivatal népszámlálási osztályának munkatársa. Mint megjegyezte az esetleges hibák kikerülése végett tesztelik az új módszereket. Újdonságnak számít, hogy az bevezetik az optikai adatfeldolgozást is, de a soron következő népszámlálásnál felmérik, hogy Szerbiában hány fogyatékossággal élő ember található és a hétköznapi életben milyen akadályokkal szembesülnek. Megváltozott viszont a nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó válaszadási módszer is.
– Ha a megkérdezett szerb nemzetiségűnek vallja magát, akkor a kérdezőbiztos beikszeli a megfelelő választ, amennyiben pedig más nemzetiségűnek, abban az esetben beírja kapott választ. Tehát megválaszolható a nemzetiség hovatartozás kérdése. Tehát részint zárt rendszerről beszélhetünk. Viszont csak abban az estben beszélhetnénk befolyásolásról, ha ennél a módszernél maga a megkérdezett töltené ki az űrlapot. Annak ellenére, hogy a próbanépszámlálás során nem észleltünk semmilyen szabálytalanságot, illetve problémát, érkeztek a hivatalunkba panaszok. Éppen ezért az ellenőrző kérdőívben visszahelyeztük a nyílt rendszerű válaszadási lehetőséget – magyarázta lapunknak a statisztikai hivatal munkatársa.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy eltérő eredményeket kap a statisztikai hivatal az ellenőrző nyomtatványok kitöltése után, megváltoztatják a népszámlálási formanyomtatvány szóban forgó kérdéseinek kitöltési módját. Arra a kérdésünkre, hogy milyen lett a minőség-ellenőrzés, Đorđević nem tudott még válaszolni, ugyanis a terepről még nem érkeztek vissza a kérdezőbiztosok. Mint azt a statisztikai hivatal megjegyezte, a kérdőív kérdéseinek összeállítása összhangban van a tanácsolt kérdésekkel.
– A kérdőívet az ENSZ, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Izrael ajánlása szerint készítettük el. Egyébként az országok többsége nem teszi fel a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv és a vallási hovatartozás kérdését. Ezek nem kötelező jellegű kérdések, de mi mégis feltesszük – nyilatkozta lapunknak Đorđević.
Mint megtudtuk, a szerb kormány elkészítette a népszámlálásról szóló törvény módosítását, de az magán a módszeren nem fog változtatni.
