Közel négy év erőfeszítésének köszönhetően megszületett a nyugat bácskai régió hét magyarlakta falvának fejlesztési terve. A Dunatáj Egyesület Nyugat-Bácska Fejlesztéséért civil szervezet a helyi közösségek, a civil szervezetek és a vállalkozók hathatós segítségével dolgozta ki tervét, amelynek célja nem más, mint a hármashatárban található szórványmagyarság megmentése. A következő lépés: pénzszerzés.
Miután 2005-ben Doroszló, Bácskertes és Szilágyi elkészítette fejlesztési tervét, nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy olyan civil szervezet meglétére, amely elősegíti a helyi közösségek munkáját. Ezért a rákövetkező évben megalapították a Dunatáj Egyesület Nyugat-Bácska Fejlesztéséért civil szervezetet, amelynek elsődleges céljai között a munkahelyteremtés, a humán erőforrás fejlesztése és a magyar nyelvű oktatás elősegítése az általános iskolákban is megtalálható. Kezdetben Bácskertes (Kupuszina), Szilágyi, Gombos és Doroszló vezetőinek összefogásával alakult meg a régiófejlesztési civil szervezet, amelyhez azóta csatlakozott Bezdán, Nemesmilitics, valamint Bácsgyulafalva (Telecska) is.
A pályázatírással és különböző képzésekkel is foglalkozó szervezet 2008-ban egy külső szakember segítségével megszervezte a Nyugat-bácskai Civil Szervezetek I. Konferenciáját, majd picivel később a Magyar Vállalkozók találkozóját is, ahol felmérték, hogy a hét magyarlakta településnek milyen lehetőségei, igényei vannak, és miben lehet segítségükre a régiófejlesztési szervezet, valamint felkeresték a szóban forgó települések helyi közösségeit. Az idei évben utolsó lépésként a Települési Jövőteremtő Műhelyek keretében az adott falvakat látogatták meg, mérték fel a helyszíneket és beszélgettek el az érintettekkel. Mindennek eredményeképpen született meg a régiófejlesztési terv, amelyből kiderült, hogy a közös akaraton és értékeken túl, hiányosságok is vannak.
– A fejlesztési terv bizonyos elemeit egyesével megvalósítjuk, de ha nem tudjuk mi magunk mindezt megtenni, akkor felhívjuk az illetékes szerveket, hol milyen gondot kell orvosolni – nyilatkozta lapunknak Péter István.
Mindemellett a régiófejlesztési szervezet elnöke lapunknak elárulta, hogy Bácskertesen egy ipari park épül, amely befejezéséhez bár jelentős pénzbeli eszközök hiányoznak, valamint jelenleg egy trafó megépítése várat magára, amennyiben megnyílik, akkor a vállalkozóktól függően 40, de akár 200 ember számára is új munkahelyet jelenthet.
A fejlesztési tervet a szervezet külső szakértője Bujdosóné Lengyel Eszter miskolci EU-projektmenedzsment szakértő és szakközgazdász mutatta be. A szóban forgó települések a „belső periféria” adottságaival jellemezhetőek, emelte ki a szakközgazdász. Kedvező a földrajzi fekvés, kiválóak a logisztikai adottságok a hármas határ mentén, hiszen közúton, vasúton és vízen is elérhető a térség – a Duna, mint nemzetközi vízi út közelsége meghatározó -, de mindezek ellenére települési és közutak felújítása, hiányzó belterületi, valamint átjárhatóságot biztosító közutak tervezése és megépítése szükséges. A települések vagyona nincs felmérve, sok a tisztázatlan tulajdon. Minden településen vannak községi tulajdonban és kezelői jogban levő, felújítható és hiányzó funkcióra alkalmas épületek, jegyezte meg a szakközgazdász.
– Az elhagyott porták rendezetlenek, a rendezés meglévő jogi lehetőségei a helyi közösségek által kihasználatlanok, hiányoznak a községi testületi rendeletek, a meglévő rendeleteket pedig nem alkalmazzák. Közigazgatási tehetetlenség a jellemző – figyelmeztetett Bujdosóné Lengyel Eszter.
Kiválóak a természeti adottságok – vízi, állat- és növényvilág, valamint gyógyvizek –, de az adottságok kis mértékben hasznosulnak, és a környezetvédelmi követelmények nem teljesülnek.
– Öregednek a falvak, a fiatalok nagy része nem sajátítja el az ország hivatalos nyelvét, viszont sok a civil szervezet és a lakossági önkéntes aktivitás nagy – mondta a szakközgazdász.
Többek között mindezen gondok megoldását tették elsődleges céljukká a jelenlévők, vagyis az urbanisztikai, a infrastrukturális, a gazdasági és a környezetgazdálkodási fejlesztések valóra váltását. A programot teljes terjedelmében helyszűke miatt nem tudjuk bemutatni.
– A Dunatáj valójában a nyugat-bácskai magyarság mentőöve, hiszen mi itt mindannyian a fennmaradásért harcolunk – nyilatkozta végül lapunknak Pelt Ilona, a szervezet titkára.
