A Szerbiai Képviselőház pénteken szavazásra bocsátotta a május 13-án megkezdett ülésszak 63 napirendi pontját. A szavazásra került új jogszabályok között megtalálható volt az európai uniós szabványokkal összehangolt mezőgazdasági törvénycsomag is, amely 15 törvénytervezetet foglalt magába. A szerbiai mezőgazdasági életet szabályozó jogszabályokra mintegy 1300 módosítási indítvány adtak be a képviselők, amelyek közül megközelítőleg 200-at fogadott el a szerb kormány. Az elfogadott törvényekről Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasággal megbízott parlamenti képviselője számolt be lapunknak.
– Az elfogadott jogszabályok közül a VMSZ számára két törvény elfogadása bírt kiemelkedő jelleggel. Az első a termőföldről szóló törvény, amely kimondja, hogy minden kataszteri községben az állami földbérlés esetén a licitálás első körében csak az abban a községben élő kistermelők vehetnek részt. Amennyiben valamely földterület nem kerül kiadásra, akkor a második körben bárki bekapcsolódhat a licitálásba. Az eddigi gyakorlat szerint bárki bárhol licitálhatott, így számos esetben az adott helyen élő kistermelők nem tudtak megművelhető földhöz jutni, az új törvény pedig lehetővé teszi, hogy már az első körben ezt megtegyék. A második fontos újítás a közraktárakról szóló törvény, amely amellett, hogy biztonságos és higiénikus raktározási lehetőséget ad a mezőgazdáknak, hitelfelvételt is biztosít. Ha a földművesek kölcsönhöz szeretnének jutni, akkor ezekbe az úgynevezett közraktárakba berakhatják a terményüket és ennek az ellenértékében kérhetnek hitelt. A mezőgazdáknak nem kell többet betáblázniuk a házukat, a földjüket, de még tulajdonképpen a termést sem kell eladniuk. A közraktárban lévő termény biztosítékként bennmarad a közraktárban, amit természetesen bármikor eladhatnak, tehát szabadon kereskedhetnek vele. Biztos vagyok benne, hogy ez a jogszabály a fejlődni kívánó mezőgazdászoknak nagy segítséget, könnyítést jelenthet.
Milyen fontosabb újítások találhatók még a törvénycsomagban?
– Több olyan jogszabályt tartalmaz a pénteken elfogadott mezőgazdasági törvénycsomag, amelyek kétségkívül fontosak az európai integráció útján. Ilyenek például azok a törvények, amelyek az élelmiszervédelemmel, növényvédelemmel, műtrágyákkal foglalkoznak. Ezekkel az uniós normákkal összehangolt törvényekkel szabályozzák, hogy mivel lehet permetezni a növényeket, milyen anyagokkal lehet növelni a termőképességét a talajnak, hogyan kell csomagolni a termést, milyen folyamatokon keresztül kell átmennie a terménynek mielőtt forgalomba kerül. A jogszabályokkal a termesztés kezdetétől a kereskedelmi láncokba jutásig szabályozzák a termékeket, így is szavatolva a hazai élelmiszerek minőségét. Törvény született a borról, valamint a pálinkáról és egyéb alkoholos italokról is. Itt a kereskedelemben forgalmazott italokat szabályozzák, valamint azokat a kistermelőket, akik forgalmazni szeretnék a házilag elkészített alkoholos italokat. Saját használatra, ajándékozásra bort és pálinkát, bármikor, bármennyit főzhet, illetve elkészíthet valaki, aki viszont árulni szeretné, be kell, hogy legyen jegyeztetve és csakis így nyílik lehetősége kereskedelmi forgalomba helyezni áruját. Ezt természetesen minden környező országban így működik. A képviselőház elfogadta továbbiakban a génmódosított élőlényekről szóló törvénytervezetet is, amellyel teljes egészében megtiltja a génkezelt élőlények termesztését, szaporítását, összeállítását és behozatalát. Tudni kell ugyanis, ha egy génkezelt növény a földbe kerül, meg tudja fertőzni azokat a növényeket is, amelyek egészségesek, s így nagy károkat okozhatnak. Módosították az erdészeti törvényt, az állattenyésztési törvénnyel tiltva lesz az állatok bántalmazása, de rendezésre került a vidékfejlesztés is a mezőgazdasági és vidékfejlesztési törvénnyel.
Hogyan fogja befolyásolni a mezőgazdasági törvénycsomag a mezőgazdaságban dolgozók életét?
– Ezek a törvények mindenképpen meg fogják könnyíteni a mezőgazdaságban dolgozók életét, hiszen többek között európai szabványokat honosítanak meg. Mindezek mellett a mezőgazdasági minisztérium és a kormány további rendeletekkel, szabályokkal kellene, hogy segítse ezeket a területeket. Amennyiben a kormány és a kormányfő nem tartja prioritásnak a mezőgazdaságot akkor ezek a törvények semmit sem fognak érni, ugyanis nem lesz majd ember, aki mezőgazdasággal foglalkozna. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági miniszter megpróbál a régi, elavult szabályozásokon változtatni, hiszen vannak olyan törvények, amelyek négy-öt évvel ezelőtt lettek elfogadva, de ennek ellenére meg kell őket változtatni. Az előző két ciklus mezőgazdasági miniszterei egyáltalán nem törődtek azzal, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak könnyebb legyen. Igaz, a jelenlegi miniszterrel sem vagyunk teljes egészében megelégedve.
Miért nincsenek megelégedve Saša Dragin mezőgazdasági miniszterrel?
– Véleményünk szerint a költségvetésből sokkal több pénzt kellett volna kiharcolni a mezőgazdaság számára. Az állami költségvetés összköltségének csupán a 2,9 százalékát teszi ki ez az összeg. Az elmúlt kilenc évben az összköltségvetéshez mérve, ennyire kevés pénzt még nem kapott a mezőgazdaság. Természetesen, tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági miniszter egyedül nem szállhat szembe a pártelnökkel, de akkor is fel kell emelnie a hangját, ugyanis a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amely tulajdonképpen át tudja segíteni az országot a gazdasági válságon.
