2024. július 17., szerda

Nem közvetít a főbiztos

Knut Vollebaek, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa Budapesten egyeztetett a szlovák nyelvtörvényről Budapesti tudósítónktól

A szlovák nyelvtörvényt érő kritikák egy része tisztességes és konstruktív, de másik részük túlzó és félrevezető – jelentette ki tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa. A Szlovákiában a minap életbe lépett, sokat bírált nyelvtörvényről a főbiztos tegnap a magyar Országgyűlés képviselőivel és a kormányfővel egyeztetett, míg ma Pozsonyba látogat, ugyanezzel a céllal. „A nyelvtörvény végrehajtásához kiadandó részletes iránymutatás kidolgozásakor szem előtt kell tartani, hogy a Szlovákiában élő magyarokat ne érintse hátrányosan ez a jogszabály. Meg kell találnunk a kényes egyensúlyt a kisebbségek anyanyelvhasználatához fűződő jogai és az állam érdeke között, amikor Szlovákia az államnyelv használatát kívánja előmozdítani” – hangsúlyozta a főbiztos, aki mindkét érintett fél konstruktív hozzáállására apellált.

Knut Vollebaek reményét fejezte ki, hogy Szlovákia és Magyarország képes lesz megoldani a felmerült gondokat. „Remélem, akik úgy érzik, hogy hátrányosan érinti őket a nyelvtörvény, mást tapasztalnak majd a mindennapok során. Ilyen szempontból üdvözlöm a magyar és a szlovák miniszterelnök múlt heti találkozóját, melynek során megállapodtak abban, hogy együttműködnek, s ígéretet tettek, hogy intézkedéseket foganatosítanak a szélsőségesekkel, az idegengyűlölettel és az intoleráns megnyilvánulásokkal szemben” – tette hozzá a főbiztos. Hangsúlyozta: nem tekinti magát közvetítőnek Pozsony és Budapest között, mert a két állam között van párbeszéd. Szakértői tanácsadást, támogatást biztosít a két országnak a vitás kérdések megoldása érdekében. „A konfliktusmegelőzés türelemjáték, türelmesnek kell lennünk” – mondta Vollebaek.

Az EBESZ főbiztosa elmondta: a törvény nem szükségszerűen mond ellent az európai normáknak. „A mód, ahogyan a nyelvtörvény módosításait bevezette Szlovákia, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz az országban. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a törvény számos rendelkezése homályos, nem egyértelmű, s ezért kell gondosan dolgozni a végrehajtási útmutatón” – emelte ki Vollebaek, majd leszögezte: a nyelvtörvény az államnyelv erősítését célozza, s nem a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozza. Utóbbit egy 1999-es jogszabály rögzíti, s ez garanciákat is biztosít a kisebbségi nyelv használatára. „Az új törvény nem teheti semmissé a szlovák alkotmányt és nem lehet ellentmondásban a kisebbségi nyelvhasználati jogszabállyal” – mondta az EBESZ főbiztosa.