Szekszárdon a múlt hétvégén megtartották az Ótosok első világtalálkozóját. Ezt kollégám, Ótos András újságolta el, aki természetesen részt is vett ezen a rendhagyó összejövetelen, és szép fényképeket is készített, de alábbi adatközlőnk a szekszárdi Ótos János volt, a találkozó szervezője.
– Mi, Ótosok a Délvidékről származunk, Versecről, Fehértemplomról és környékéről. Édesapám a múlt század elején, talán 1919-ben került Tolna megyébe. Hadnagy volt, fogságba került, és miután váratlanul visszatért – ugyanis már halottnak tartották –, fölszólították, hogy hadnagyként lépjen a szerb hadseregbe. Ezt ő hazaárulásnak minősítette, nem utasította ugyan vissza, de átszökött a határon. Itt elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, majd a jegyzőtanfolyamot, és jegyzőként dolgozott Kakasdon, ahol családot is alapított. Magyarországon Ótosok élnek Tatabányán, Szegeden, Budapesten, Szekszárdon. Tudomásom szerint családfánkhoz tartozó rokonaink kijutottak a távoli Ausztráliába is, ám róluk egyelőre nem tudunk semmit.
– Hányan voltak az első találkozón?
– Harmincnyolcan, de szerintem a másodikon többen leszünk.
– Hol és mikor tartják ezt?
– Újvidéken és Versecen, jövőre, valószínűleg ilyen tájban, mint az elsőt. Ennek a találkozónak Ótos András lesz a szervezője, az Ön kollégája. Ezúttal megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a Délvidéken élő Ótosokat, akik az első találkozóra nem tudtak eljönni, vagy nem tudtak róla, jelentkezzenek Andrásnál a 021/504-129 telefonszámon, vagy a villámpostacímén: otosa@sbb.rs.
– Ki a legidősebb Ótos?
– Ótos Magdolna, aki nyolcvanéves.
– És ki a legfiatalabb?
– Féléves. Pintér Anna a neve, anyukájának a lánykori neve Ótos.
Magdolna a legidősebb Ótos, nyolcvan éves
A találkozó részvevői
