Egy kis őszi szünet, majd járvány miatti kényszerszünet után hétfőn újra megkezdődik a tanítás az általános iskolákban és középiskolákban. Ám nem simán és felhőtlenül, hanem minden jel szerint a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója (USPRS) egyórás figyelmeztető sztrájkjával, ami azt jelenti, hogy mindkét váltásban hétfőn a legnépesebb oktatási szakszervezet tagjai nem tartják meg az első órát.
A tiltakozó munkabeszüntetést a főbizottság eredetileg november 8-ára, a szerbiai tanügyi dolgozók napjára időzítette, de vasárnap lévén, november 9-ére hirdette meg. A későbbiekben ezt a dátumot is csúsztatni kellett, mivel Vajdaság kivételével Szerbiában az új náthalázjárvány miatt a miniszter meghosszabbította az őszi szünetet, s ebbe az időszakba esett a figyelmeztető sztrájk napja is. Így esett a választás 16-ára, hétfőre, aminek hírét pénteken megerősítette a szakszervezet.
Magyarán, nem is olyan egyszerű figyelemmel kísérni, hogy éppen miért szünetel az oktatás: a szünet, a járvány, vagy a figyelmeztető sztrájk miatt. A szálak összekuszálódtak, a diákoknak azonban elég annyit tudniuk, hogy hétfőn bizony iskolába kell menni, még akkor is, ha az első órát munkabeszüntetéssel töltik.
Az újvidéki székhelyű Vajdasági Tanügyi Dolgozók Szakszervezete (SPRV) az unió tagjaival együtt ugyanis eltökélt a tiltakozásban, mert elégedetlen az oktatásügyben tapasztalható helyzettel, valamint az idén augusztus 31-én elfogadott új oktatási törvénnyel, mely alkalmazhatatlan, továbbá a munkaerő elvszerűtlen ésszerűsítésével is. A szakszervezet szerint az iskola politikai kifutópályává vált, s ennek az új oktatási törvény nemhogy útját állná, hanem még kedvez is neki. Nem foglalkozik az oktatás reformjával, sem pedig az oktatás színvonalának emelésével, ráadásul alkotmányba ütközően került elfogadásra, ezért a szakszervezet jogi eszközökkel fogja megtámadni, kérni fogja egyes körzeti tanügyi elöljárók, többek között a dél-bácskai és szerémségi körzetben több iskolaigazgató leváltását, mivel jogszerűtlenül alkalmaztak új munkaerőt, nemcsak tanárokat, hanem egyes helyeken adminisztratív dolgozókat is. A munkahely-ésszerűsítést illetően a szakszervezet nehezményezi, hogy a szakszervezet véleményére nem kíváncsi az államapparátus, pedig az ágazati kollektív szerződés 5. pontja szerint három tényező: az iskolaszék, az iskolaigazgató és a szakszervezet dönt a munkaerő-felesleg kérdésében. Ehelyett a gyakorlatban a vajdasági és a szerbiai körzetek zömében a szakszervezet teljes mértékben kimarad a döntéshozatalból.
A szakszervezetiek tehát eltökéltek az egyórás figyelmeztető munkabeszüntetés megtartásában, de hogy mit érnek el vele, azt senki, többek között ők maguk sem tudják. Csak abban biztosak, hogy elégedetlenek.
