Az épületek legalizációjára vonatkozó törvény immár hat éve van érvényben. A legalizáció határidejét néhányszor már meghosszabbították, de a hírek szerint a polgároknak most van az utolsó lehetőségük, hogy a tulajdonukban lévő épületet bejegyeztessék a telekkönyvbe. Aki ezt nem teszi meg, annak a házát lebontatják.
Szabadkán az elmúlt hat évben mintegy tízezren adták át a szükséges dokumentumokat a házuk legalizálására, ebből ötezer épület esetében fejeződött be a legalizáció, az elmúlt két hónapban pedig újabb százötven-kétszáz beadvány érkezett az építésügyi szolgálathoz.
– A 2003-ban meghozott területrendezési és építési törvény célja, hogy egyfajta építési rendet vezessünk be az ország területén, és a különféle objektumokat, lakóházakat, melléképületeket bejegyeztessék a polgárok. Néhány alkalommal már meghosszabbították ennek a határidejét, szeptemberben pedig újabb hat hónap haladékot kaptak a polgárok, egészen jövő év március 10-ig, ezúttal azonban ez az utolsó lehetőség a legalizációra. Tehát van még idő összegyűjteni a szükséges dokumentumokat, és átadni a kérelmet a legalizációra, de aki arra számít, hogy újabb haladékot kaphat, az téved. Évek álltak rendelkezésre, aki akarta, már megindította a bejegyeztetést – mondta Zoran Ćopić, a szabadkai építésügyi szolgálat vezetője.
Mintegy ötezer épület van Szabadkán, amely nincs legalizálva. Azoknak, akik megkezdték a legalizációt, mielőtt szeptemberben életbe lépett volna az új törvény, és a bejegyeztetés nem fejeződött be, nem kell újra megindítania folyamatot. Ez megközelítőleg háromezer beadványt jelent, és még mintegy kétezer olyan épület, ház van, melyek esetében meg sem indították a legalizációt. Azokat, akiknek a legalizációra beadott kérelmük nem teljes, a következő egy hónapon belül értesíteni fogja a szolgálat, hogy milyen papírokat kell még beszerezniük, és azt meddig adhatják át. A múlt héten lépett érvénybe az épületek legalizációjának új szabályzata, mely csupán néhány pontban változott meg, de valamivel egyszerűbbé vált a folyamat.
– A legalizáció időtartama változó. Először is ki kell tölteni a megfelelő űrlapot, szükséges egy telekkönyvi kivonat, fényképek, az épület tervrajzának másolata, melyet összevetünk a tervdokumentációval, ellenőrizzük a tulajdonjogokat, ennek alapján pedig meg tudjuk mondani, lehetséges-e a legalizáció. Természetesen sok függ attól, hogy mellékelték-e a dokumentumok mindegyikét, hogy pontosan milyen épületről van szó, hiszen a legalizáció vonatkozhat lakóépületre, melléképületre, mint a garázs vagy kamra, lehet ez raktár vagy termelésre kijelölt épület. Kell egy technikai jelentés is a adott épületről, amit a tervezőirodák készítenek el. Ez alapján lesz elszámolva a terület kommunális rendezési illetékének nagysága. Nehéz megmondani a legalizáció árát, hiszen sok függ az alapterület nagyságától, valamint a tervezőirodáktól is, hogy milyen feladatokat kell elvégezniük, és mennyiért készítik el a szükséges rajzokat. Erre még rá kell számolni az építésügyi szolgálat által kiadott engedély illetékét, valamint a kataszterbe való bejegyeztetésre kiszabott bírósági illetéket – tudtuk meg Zoran Ćopićtól.
Hogy minél többen legalizálják a tulajdonukban lévő épületet, az esetek többségében a lakóházakat az állam most 60 százalékkal csökkentette a legalizálási díjat.. Ez a kedvezmény abban az esetben érvényes, ha az épület alapterülete nem haladja meg a száz négyzetmétert, és ha a tulajdonos a következő év végéig kifizeti a teljes összeget. Információink szerint a legalizáció részletre is fizethető lesz.
A legalizáció költségekkel jár, ezért a kis pénztárcájú polgárok, nyugdíjasok és szegényebb körülmények között élő családok voltak/vannak a legnehezebb helyzetben, ha nem bejegyzett épületben laknak. A hatvan százalékos árcsökkentéssel próbáltak hozzájárulni, hogy most számukra is elérhető legyen a legalizáció, ha azonban a következő néhány hónapban nem adják át a kérelmet a legalizációra, az épületet lebontatják, mert az illegálisnak minősül majd. A bontás a tulajdonos feladata, illetve ha ezt nem teszi meg, az építési felügyelőség bontatja le az épületet, ennek költségeit viszont a tulajdonos fizeti.
– Főként régebbi építésű házakról van szó, amelyekre sohasem voltak meg a megfelelő dokumentumok. A legtöbben erre akkor ébredtek rá, amikor a banktól hitelt szerettek volna felvenni, és a házat nem lehetett elzálogosítani, mert nem volt bejegyezve. Emiatt az emberek tömegesen kezdték meg az ingatlanjaik legalizálását, vagyis a bankoknak a bejegyeztetésben igen nagy szerepük volt. Hogy néhányan mindeddig nem kezdték meg a legalizációt, annak a legfőbb oka a pénzhiány. Remélhetőleg a hatvan százalékos árengedmény hozzájárul ahhoz, hogy ezek az épületek bejegyeztetésre kerüljenek, ne pedig bontásra.
