Budapesti tudósítónktól
Két éve – Magyarország schengeni csatlakozása előtt – vezette be a budapesti kormány az úgynevezett nemzeti vízum intézményét; a többi uniós beutazási engedélyhez viszonyítva könnyebben megszerezhető dokumentum a határon túli magyarság számára, mely az anyaországgal való kapcsolattartás lehetőségeit hivatott fenntartani. Az okmány alapján az igénylő tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon, amelynek érvényessége legfeljebb öt évre szólt, de többnyire két-három évre szólóan adták ki.
Aki azonban mostanság ennek az engedélynek a meghosszabbítására vállalkozik, esetenként bizonyos nehézségekkel kell szembesülnie. Arról, hogy hol, hogyan, milyen dokumentumok bemutatásával lehet a hosszabbítást intézni,dr. Gelicz Józsefné, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóhelyettese számol be a Magyar Szó olvasóinak.
– A nemzeti vízumokat ugyan a külföldi konzulátusokon kell igényelni, de az ezek alapján kiadott tartózkodási engedélyek hosszabbítását mindenképpen Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lakóhely szerint illetékes igazgatóságánál kell végezni. A hosszabbítás szempontjából a nemzeti vízum alapján kiadott tartózkodási engedélyek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a más jogcímeken kiadott engedélyek. A hosszabbítás díjköteles, kérelmezésekor igazolni kell a lakhatási és a megélhetési feltételeket, az egészségügyi ellátásra való jogosultságot, a kérelmező magyarországi tartózkodásának célját. A kérelmezőt nyilatkoztatni szoktuk arról, hogy a családi kapcsolatok ápolása, a kulturális kapcsolattartás vagy az identitásmegőrzés az engedélyhosszabbítási kérelem célja. A megélhetési és a lakhatási feltételeket azonban mindenképpen igazolni kell. Egy Magyarországon élő családtag, rokon is biztosíthatja ezeket a feltételeket egy eltartási nyilatkozat megtételével. Persze a nyilatkozattevőnek csatolni kell a jövedelem- vagy megtakarítási igazolásait is.
A nemzeti vízum elsősorban azok számára akart megoldást jelenteni, akik szülőföldjükön, a határon túl élnek, és nem áll szándékukban Magyarországon életvitelszerűen tartózkodni. Ha ezt szem előtt tartjuk, felvetődik a kérdés: elfogadja-e a Bevándorlási Hivatal azokat a lakhatási és megélhetési, illetve egészségügyi ellátásra jogosító igazolásokat, amelyeket a kérelmező a szülőföldjén (esetünkben a Vajdaságban) állíttat ki munkáltatójával?
– Ez nagyon nehéz kérdés, hiszen a nemzeti tartózkodási engedély valóban az akadálytalan beutazást hivatott biztosítani a kérelmezőnek. A jogszabályok azonban leszögezik, hogy a magyarországi megélhetést milyen módon lehet igazolni. Magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámla például alkalmas erre a célra.
Mekkora az az összeg, amelynek egy ilyen számlán lenni kell, hogy a hivatal elfogadja megélhetést biztosító dokumentumként?
A nemzeti vízum igényelhető olyan módon is, hogy a kérelmező számára lakóhelyének testvérvárosa vagy egy kulturális intézmény, művelődési ház ad meghívólevelet. A hosszabbítási kérelmek esetében mi a helyzet?
– Természetesen az ő esetükben is meg lehet hosszabbítani a tartózkodási engedélyt egy újabb meghívólevél alapján, amit egy magyarországi testvérváros, egy önkormányzat vagy akár egy kisebbségi önkormányzat nyújt be. Talán még ez a legegyszerűbb megoldás az olyan esetekben, amikor a kérelmezőnek nincs Magyarországon rokona.
Szerbia számít arra, hogy januárban állampolgárai számára megszűnik az uniós vízumkényszer. Ha ez megtörténik, van-e egyáltalán szüksége egy határon túli magyarnak a magyarországi tartózkodási engedélyre?
– Szívből örülök a várható vízummentességnek, de azt érdemes leszögezni: egy tartózkodási engedély jelent bizonyos többletjogokat. A vízummentesség ugyanis meghatározott korlátokon belül lesz érvényes: általában hat hónapon belüli, meghatározott számú napig érvényes tartózkodásra jogosít a schengeni határokon belül. Azonban ha ennél a meghatározott számú napnál többet szeretne valaki az EU területén tölteni, már szüksége van tartózkodási engedélyre. S ha a nemzeti vízum alapján kiadott tartózkodási engedély például tanulmányok folytatására vagy munkavállalásra nem is jogosít fel, ha az egyén életkörülményei úgy alakulnak, sokkal könnyebben válthat át egy már meglévő tartózkodási engedélyt egy másik fajtájúra, mint ha akkor kellene kezdeni az ügyintézést a konzulátusokon.
Azonban ha valaki csak utazni akar, zsebre vágja útlevelét, beül az autóba vagy felül a vonatra, s nekiindul a világnak, egy egyszerű útlevél-ellenőrzést követően már be is léphet az Európai Unióba, ahol aztán már semmiféle további ellenőrzésre nem kell számítani.
Valószínűleg a törvényhozás is ludas a dologban, de a tapasztalatok alapján úgy tűnik, a Bevándorlási Hivatalt kissé készületlenül érte a nemzeti vízumok alapján kiadott tartózkodási engedélyek meghosszabbításának gondja, hiszen még erre vonatkozó űrlap sem áll rendelkezésre.
Idén szeptember 30-án összesen 5257 szerb állampolgár rendelkezett nemzeti tartózkodási engedéllyel.
