Nagybecskerek sétálóutcáján mindenki ugyanazt a zenét hallgatja
A nagybecskereki vállalkozók sokallják az üzlethelyiségeikben hallgatott zene után fizetendő illetéket, de elsősorban a Szerbiai Zeneszerzők Egyesületének (SOKOJ) és a Hangrögzítők Szervezetének (OFPS) „felügyelőire” panaszkodnak.
Mint a Szerbiai Munkáltatók Uniójának képviselővel megtartott beszélgetésen elhangzott, a két szervezet nevében fellépő személyek rendkívül nagy számlákat nyújtanak be az üzlethelyiségekben a zenekorongra rögzített zene vagy a rádióállomások hallgatása miatt. Már hónapok óta valóságos háború dúl a vendéglátóipari létesítmények, fodrászüzletek, butikok és más üzletek tulajdonosai, valamint a zeneszerzőket és a kiadókat képviselő személyek között. A vállalkozók szerint törvénytelenül lépnek fel velük szemben, a SOKOJ és az OFPS viszont azt állítja, hogy törvényen alapszik a zenehallgatás után járó illeték megfizettetése. A vita egyelőre eldöntetlen, várhatólag majd a szerzői jogról szóló törvény elfogadása után alakul ki egyértelmű álláspont.
Dragoljub Rajić, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának szóvivője szerint a vállalkozók csak agresszív kampánnyal és a problémának a közvélemény elé tárásával bizonyíthatják be, hogy törvénytelen módon lépnek fel velük szemben. Ennek köszönhetően sikerült rákényszeríteni a zenekiadókat arra, hogy csökkentsék az eredetileg kiszabott illeték nagyságát. Azt reméli, hogy ez a jövőben egy szimbolikus összeg lesz majd. Várhatóan hamarosan egy asztalhoz ülnek a vállalkozók és a művészek, hogy közvetlen tárgyalás útján döntsenek arról, hogy mekkora összeget fizettethet meg a SOKOJ. Mert jelenleg nincsenek közösen elfogadott mércék, de nem tesznek különbséget a város központjában, a város szélén vagy egy faluban levő létesítmények között. Ennek következtében megtörténhet az is, hogy illetéket fizet egy cipész, ha zenét vagy rádiót hallgat az üzletében, bár abból nem jut jövedelemhez. Nagybecskereken olyan példát is felhoztak, hogy illetéket fizettettek a pékségben hallgatott zene után is.
A vendéglősök azt állítják, hogy a szervezetek képviselőinek sok esetben nincs rendes igazolványa sem, esetenként pedig az adóhivatal dolgozóiként mutatkoznak be. Szerintük elfogadhatatlan, hogy egy kisvárosban is annyit fizettetnek meg, mint Belgrádban, ahol harmincszor nagyobb a forgalom és kétszer magasabbak az árak. Ugyanakkor a vendéglősök Szerbiában 7-14-szer nagyobb illetéket fizetnek, mint az EU országaiban. Például Ausztriában egy vendéglátóipari létesítmény kéthavonta 11 eurót fizet, míg Szerbiában átlagosan havi 50 euróba kerül a nyilvános zenehallgatás. Ljubljana központjában például 24-30 eurós illetéket fizet egy létesítmény, ugyanez Belgrádban 50-70 euró.
