Szerbiában senki sem dicsekedhet azzal, amivel Vajdaság, történetesen azzal, hogy már 2002. december 23-án megszületett az a képviselőházi döntés, amelynek értelében a tartomány a polgári jogvédő intézményének a megalapítása mellett foglalt állást – jelentette ki az intézmény fennállásának huszadik évfordulója alkalmából megszervezett jubileumi díszülésen tegnap Újvidéken, a tartományi parlamentben Pásztor István házelnök. A média képviselőinek nyilatkozva elmondta azt is, hogy húsz év lényegében nem számít túl hosszú időnek egy intézmény életében, de fejlődése szempontjából mégis jelentősnek tekinthető. Hozzáfűzte, a Tartományi Ombudsman esetében is különböző fázisokra lehet osztani történetét. Egyik szempont a jogvédő munkáját meghatározó témák. Pásztor István rámutatott, hogy a kétezres években a legtöbb feladata az ombudsmannak a nemzeti kisebbségi jogok kapcsán akadt, s emlékeztetett, azokat az időket a nemzetiségek közötti feszültség, incidensek határoztak meg. Éppen a jogvédőnek is köszönhető az, hogy ezek az idők már mögöttünk vannak, értékelte a képviselőház elnöke.
– Ma abban a fázisban van az ombudsmani intézmény, amikor a tevékenységének a fókuszában már nem a kisebbségi kérdések állnak, hanem a foglalkoztatásügyi, egészségügyi jogok megvalósítására vonatkozó, szociális kérdések. Az elmúlt húsz év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a vajdasági polgári jogvédő egy megbízható, intellektuális és egyéb szempontokat is figyelembe véve professzionális munkát végző intézmény – húzta alá Pásztor István.
A parlament elnöke hozzátette, nagy eredménynek számít, hogy Vajdaságban alakult meg országunkban az első jogvédői intézmény, s hogy ennek köszönhetően később létrejöhettek a helyi önkormányzatokban is a jogvédő irodák. Megfelelő hálózat alakult, mely a mindennapok során tapasztalt jogi mulasztások, sérelmek vizsgálásával és kezelésével foglalkozik.
Prof. dr. Zoran Pavlović vajdasági ombudsman négy éve tölti be az iroda vezetői tisztségét, s elmondása szerint az elmúlt periódusban a pandémia jelentette a legnagyobb kihívást: a megfelelő munkaszervezés és a gyors reakciók a panaszokra sokkal nehezebbnek számítottak a járvány idején, mint egyébként, de véleménye szerint sikerrel vette a Tartományi Ombudsman a jelentkező akadályokat. Mint mondta, a jogvédői intézmény megalapítása voltaképpen a hatalom egy új ágának a bevezetését, a független intézmények hatalmának a megteremtését is jelentette, egy olyan ágat, amelynek az egyedüli célja, hogy kard és védőpajzs nélkül próbálja megvédeni az emberi és kisebbségi jogokat, teljesen áttekinthetővé tenni a hatalmi szervek munkáját, elérhetővé tenni azt a nyilvánosság számára.
– Az elmúlt két évtizedben mintegy 13 ezer panasz, beadvány érkezett a Tartományi Ombudsmanhoz. Ezek közül 600-at hivatalból indított el az iroda, ami azt jelenti, hogy maga kezdeményezte az esetek kapcsán az eljárást. Kezdetben valóban a kisebbségi jogok érvényesítése állt a jogvédő munkájának a középpontjában. Mára eljutottunk oda, hogy a kisebbségi közösségek tagjaitól érkező beadványok is az általános jogi sérelmek közé tartoznak, a személyek szociális-gazdasági státusára vonatkoznak – állapította meg Zoran Pavlović.
Hozzátette, az ombudsman munkáját továbbra is a jogsérelmek elkerülése érdekében tett intézkedések, a képzések, az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tett lépések határozzák meg. Mint mondta, eredménynek számít, hogy a polgárok körében egyre ismertebbnek számít az intézmény, melyhez bizalommal fordulnak, amennyiben jogsérelmet észlelnek.
