A tavalyi tanévtől már az új ötödikes tanterv szerint tanítanak az általános iskolai magyartanárok, a hatodikos tanterv pedig ősszel lép érvénybe. Hogy milyen változtatások, újítások kerültek bele az új tantervekbe, arról tegnap a XII. Nyári Akadémia magyar nyelv és irodalom szakcsoport hallgatóinak a tanterv elkészítője, Takács Izabella magyartanárnő, könyvtáros beszélt.
Elmondta, hogy az elkészítésnél figyelt arra, hogy eleget tegyen a minisztérium által előirányzott formai követelményeknek, de annak is, hogy megfeleljen mind a tanulóknak, mind a tanároknak.
– Ez a tanterv nyitott. Úgy gondoltam, az a legfontosabb dolog, hogy a kötelezőkön kívül szabadon választható dolgokkal is foglalkozhassanak a diákok, a tanárok – mondta Izabella. – Az irodalomjegyzékben van kötelező és szabadon választható rész, azaz olyan irodalmi anyagok, amelyekkel kihagyhatatlanul foglalkozni kell, és vannak például ajánlott könyvek, amelyek segítik a látókör szélesítését, az általános műveltség gazdagodását, és ezeket a szabadon választható javaslatokat valóban szabadon kezelhetik. Ezek lehetnek kötetlenebb órák, amelyen fontos, hogy beszéltessük a tanulókat, hogy meghallgassuk véleményeiket, érveiket, ne frontális előadás legyen. Beiktattam a hangtani változások részletesebb kidolgozását, és azt, hogy a tanórákon immár ne kerüljék meg az sms, az internet nyelvével való foglalkozást sem, hiszen az oktatásnak is lépést kell tartania a világ változásával. A tantervekbe beépült a korreláció is, vagyis az, hogy például a történelem, a földrajz, a zene, a képzőművészet is szerves része a magyarórának. Fontos, hogy a tanulóknak ne csak lexikális tudása legyen, hanem az irodalomelméleti fogalmakat, amelyeknek a definícióját megtanulják, a gyakorlatban fel is ismerjék. Irodalmi blokkokat iktattam be, ötödik osztályban Petőfi Sándort, hatodikban Kosztolányi Dezsőt. Mindkettő megkerülhetetlen, s az ő munkásságukon keresztül számos irodalomelméleti fogalmat be lehet mutatni, bővíthetők a művelődéstörténeti, néprajzi ismeretek. Fontos a házi olvasmányok kérdése. A cél, hogy a legfontosabb ilyen jellegű olvasmányok kerüljenek be a tankönyvbe, hogy ezeket a köteteket feldolgozó órák még véletlenül se abból álljanak, hogy a tanár összeszedi a háziolvasmány-füzeteket. A tanulóknak és a tanáraiknak szól az ajánlott irodalom, a listáról a nekik tetsző könyveket választhatják ki, s az sem kötelező, hogy minden tanuló ugyanazt olvassa el. A tantervben külön témaként szerepel a helyesírás is, bár szerintem a helyesírásra való nevelés folyamatos, mindig mindenkor ki kell javítani a diákokat. Átjárhatóság van az osztályok között, tehát ha mondjuk a hatodikos gyerek nem értette meg teljesen a szonett fogalmát, nem baj, hiszen egy másik vers kapcsán hetedik osztályban is vissza lehet rá térni, a lényeg, hogy a szükséges ismereteket nyolcadik végéig elsajátítsák – hallottuk Izabellától.
Takács Izabella elvállalta a felkérést, mert átfutott rajta, hogy igen, most tehetek valamit, élnem kell ezzel a lehetőséggel. Az előadást hallgató pedagógusok kötetlen beszélgetés formájában osztották meg a véleményüket, hogy hogyan sikerült alkalmazni a már érvényben lévő tantervet, min kellene változtatni, s arról is szó esett, hogy általában milyen taneszközökre lenne még szükség. Azzal mindenki egyetértett, hogy nagyon jó, hogy a tanterv nyitott, s szabadon választható anyagrészek találhatóak benne, az esetleges hibákról, változtatási javaslatokról pedig összegzést készítenek a tanárok, s ezt igyekeznek majd eljuttatni az illetékes szervekhez.
