Milica Aleksic
Az utóbbi napokban, hetekben a sajtóban, a rádióban és egyéb tájékoztatási eszközök által különböző módon látott napvilágot az egészségügyi törvény alkalmazásának módozata. Beszéltek kiegészítő munkáról, éjjeli klinikákról, az állami egészségügyi intézményekben dolgozók munkafeltételeinek súlyosbodásáról, de legfőképpen arról, hogy a magánklinikákon ezentúl nem dolgozhatnak majd azok, akik állami egészségügyi intézményekben vannak munkaviszonyban. Hogy mi is ennek a lényege, és főleg mit kell tudni a polgároknak minderről, arra kerestük a választ, és kaptuk meg Milica Aleksićtől, az újvidéki klinikai központ igazgató-helyettesétől, aki a jogi ügyeket irányítja.
– Az egészségügyben dolgozók, konkrétan az orvosok és az ápolók december 11-étől nem dolgozhatnak többé magánklinikán akkor, ha állami egészségügyi intézetekben vannak munkaviszonyban. Ez a legegyszerűbb magyarázata a dolognak, ugyanis december 11-étől ehhez nem lesz meg többé a törvényes alap. A 2005-ben meghozott egészségügyi törvény alapján az állami egészségügyi intézetek foglalkoztatottjai túlórázhattak magánklinikákon vagy magán- egészségügyi intézetekben, mert ezt a törvény lehetővé tette.
nMit jelent ez majd az állami egészségügyi intézmények részére?
– Számunkra ez semmiféle újdonságot nem jelent. A nálunk munkaviszonyban lévő személyek teljes munkaidőben dolgoztak és megadatott nekik az a lehetőség, hogy túlórázhattak, ha úgy döntöttek. A szabadidejüket, a délutánjukat vagy az estéjüket, eltölthetik a magánklinikákon vállalt munkakörben. Ők ezentúl továbbra is nálunk fognak dolgozni, nem jelent ez semmilyen változást, egyedül az a kérdés vetődik fel, hogy amennyiben úgy határoznának, hogy megszüntetik a munkaviszonyukat az állami egészségügyi intézetben, ezt felvállalják, akkor elmehetnek magánrendelőbe dolgozni, vagy saját orvosi praxist indíthatnak.
n Ezek szerint a kérdésben a legérintettebbek a magánrendelőket vezető személyek lesznek?
– Igen, így van. Úgy gondolom, hogy esetükben némi gond merül majd fel, hiszen a már említett 2005-ben meghozott törvény alapján az állami egészségügyben dolgozók megegyezés szerint felvállalhatták, hogy a munkaidejük letelte után a magán- egészségügyi klinikákban, rendelőkben vállalnak munkát, s ezeket a magánvállalkozásokat vezető személyek úgy rendezkedtek be, hogy az intézmény jövőjét a náluk munkát vállaló, tehát állami intézményben dolgozó orvosokra és ápolókra építették. Egy-egy magánklinika, magánorvosi rendelő megfelelő szakkáderállománnyal rendelkezett, akiket foglalkoztattak, és ezek a „húzó” nevek, ismert személyiségek csábították az adott helyre a pácienseket.
A 2005-ben meghozott egészségügyi törvény bizonyos szakaszai úgy rendelkeztek, hogy az állami egészségügyi intézményekben foglalkoztatott orvosok és ápolók vállalhatnak ugyan kiegészítő munkát, de ehhez az adott állami egészségügyi intézet szakszolgálatának a javaslata szükségeltetik, legfőképpen az igazgató beleegyezése és jóváhagyása. Nos három évvel ezelőtt ezek a megegyezések megköttettek,de az akkor meghozott törvény egy határidőt szabott, hogy ennek gyakorlati alkalmazása meddig valósítható meg. A szóban forgó törvény 247-es szakasza azt irányozza elő, hogy idén december 10-én ez a határidő lejár, s aki ezt nem veszi figyelembe, az december 11-e után nem maradhat tovább az állami egészségügyi intézetben munkaviszonyban. Azt hiszem, a hároméves határidő elég hosszú volt, ez idő alatt a magánrendelők és - klinikák vezetői felmérhették a helyzetet, rendezhették soraikat, és találhattak megoldást arra, hogy a jövőben hogyan és kiket fognak foglalkoztatni.
nBizonyára már vannak adataik arról, ki hogyan dönt majd ebben a kérdésben.
– Korábban különböző megbeszélésen, tanácskozásokon vettünk részt, ahol egyféle felmérés készült arra vonatkozóan, hogy az egészségügyben dolgozók szeretnének-e maradni az állami egészségügyi intézetekben, vagy inkább a magánpraxist választják. Mondhatom, hogy az érintetteknek legfeljebb 1 százaléka érdekelt csupán. Konkrétan a mi intézetünkben 520 orvos van munkaviszonyban, közülük 156-an fejezték ki óhajukat, hogy szeretnének kiegészítő munkával foglalkozni, ám ez nem azt jelenti, hogy magánklinikán vagy -rendelőben képzelik el a jövőjüket. Az új helyzet előálltával valószínűleg egy miniszteri törvényerejű rendelettel az úgynevezett kiegészítő munkáról is rendelkezni fognak.
nEz a már emlegetett délutáni, éjjeli klinikán folytatott tevékenység lesz?
– Igen. A törvény úgy rendelkezik, hogy az orvosok és a nővérek kiegészítő tevékenységet folytathatnak az állami egészségügyi intézetekben olyan munkakörben, amelyre a pénzelési alap nem irányoz elő külön eszközöket. Csak hogy példát említsek, ez a tevékenység folytatható délután, amikor már lejár a munkaidejük, este, szombatonként, vasárnaponként, és olyan tevékenységi körben, mint például a nőgyógyászok esetében a nem kívánt terhesség megszakítása, amikor erre külön egészségügyi okok nincsenek, vagy pedig olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek során a páciensek külön extra ellátást kérnek. Esetleg orvosi vizsgálatok lehetővé tétele például rokkantság esetén, vagy orvosi vizsgálat végzése olyan személyek részére, akik valahol szeretnének elhelyezkedni, közép- vagy főiskolára, egyetemre felvételit nyerni. Az érintett egészségügyi biztosított egészségi állapotának felmérése, vagy olyan betegek ellátása, akiknek nincs egészségügyi biztosításuk. Ide tartozik még az alternatív medicina is. Ezeket a kérdéseket a törvény mind tételesen felsorolja, most már csak az szükségeltetik, hogy a miniszter egy törvényerejű rendelettel még nyomatékot adjon a dolognak.
