A törvény értelmében október 15-éig a tartományi képviselőháznak el kell fogadnia az új statútumot. Pénteken jelentették be,hogy a jogszabály munkaváltozatáról a jövő héttől közvitát szerveznek, majd jóváhagyásra a köztársasági parlament elé kerül a tervezet.
Dr. Korhecz Tamás tartományi közigazgatási, jogalkotási és kisebbségügyi titkárt a dokumentum előkészítéséről és a dokumentum kapcsán a Vajdaságot ért támadásokról kérdeztük.
– Az alkotmánytörvény, amelyben az alkotmány végrehajtását szabályozzák, az új összetételű vajdasági képviselőháznak október 15-éig hagyott időt arra, hogy megszavazza a Vajdaság új alapokmányát. Minden jel szerint a tartományi hatalom be fogja tartani ezt a határidőt. A dolog pikantériája, hogy az új alkotmány gyakorlatilag egy folyamatos képviselőházi (gondolok itt a belgrádi köztársasági parlamentre) gyámkodást irányoz elő a tartomány vonatkozásában. Ennek egyik eleme az, hogy a tartományi statútum nem csak hogy az alkotmánnyal és a törvényekkel kell, hogy összhangban legyen, hanem a kihirdetést megelőző jóváhagyásra a belgrádi köztársasági képviselőház elé kell, hogy kerüljön. Tehát ha mi meghozzuk október 15-éig a statútumot, az, amennyiben nem hagyják jóvá a köztársasági képviselőházban, érvénytelen lesz. Akkor nekünk továbbra sem lesz új statútumunk. Roppant érzékeny kérdésről van szó, mert a statútumhoz politikai többséget kell szerezni a köztársasági képviselőházban. Méghozzá abszolút többségre van szükség, ami azt jelenti, hogy 126 szavazatot kell begyűjteni a statútum mellett.
Nem nehéz a tartományi kormánykoalíciónak megszerezni a 61 szavazatot a tartományi képviselőházban, hiszen ennyi szavazata magának a Demokrata Pártnak is van, a koalíciós partnereknek együtt pedig 90 mandátumuk van. Az viszont jóval összetettebb feladat, hogy Belgrádban 126 szavazatot könyvelhessünk el magunknak. Ezért már az előkészítés fázisában olyan szöveget kell megfogalmaznunk, amelynek köszönhetően hozzájuthatunk a szükséges szavazatarányhoz.
Úgy tudom, a nyilvánosság elé még nem került egyetlen egy munkaváltozat sem.
– Ez így van, de ennek ellenére mi nagyon sok munkát öltünk bele abba, hogy az új alkotmánnyal összhangban megszülessen az új statútum. Ha minden a terv szerint halad, akkor a pénteken közvitára bocsátott munkaváltozat hamarosan képviselőházi eljárásba kerül, és legvégső határidőnként szeptember közepén el kell, hogy fogadja a tartományi parlament.
Az ellenzék máris támadja a dokumentumot, fogalmazhatnánk úgy is, hogy látatlanban támad.
– Fontosnak tartom elmondani, hogy az alkotmány megszabta a Vajdaság autonómiájának kereteit, amit úgy kell elképzelnünk, mint amikor – kőműves nyelvre lefordítva – az alkotmány meghatározott egy építkezési telket, 50 x 50 méteres nagyságban. Mi erre a telekre építhetünk lakóházat, különböző méretben és különböző minőségben. Lehet az egy kis viskó, barakk, családi ház, de akár egy monstrum tömbház is. Beépíthetjük a telek 20 százalékát vagy 70 százalékát, lehet, hogy az általunk készített építmény lakájos, de lehet kevésbé az is. Ez alkotmányos nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az alkotmány meghagyta a statútum számára, azaz a tartományi statútum hatáskörébe tartozó kérdéseket szabályozó törvény számára, hogy az alkotmányban megszabott kereteken belül részletekkel és tartalommal töltse meg Vajdaság autonómiáját.
Nekünk az a célunk, hogy maximálisan kihasználjuk ezt a teret, és erre az építkezési telekre egy olyan tágas, világos, jól szigetelt, kerttel rendelkező családi házat építsünk, amely eleget tesz a vajdasági polgárok igényeinek, elvárásainak az autonómia irányában. Fontos, hogy kezükbe vegyék sok területen a sorsuk irányítását, a saját vagyonukról való gondoskodást, de az is lényeges, hogy szolgálhassák a jogállamiság jobb működését az országon belül. Lényeges beépíteni az európai integrációt, a gazdasági és infrastrukturális fejlesztést. Ebben a keretben olyan tartalmakat kívánunk megfogalmazni, amelyek ezen célokat maximálisan szolgálják. Nos, itt vagyunk mi sokszor kollízióban és konfúzióban egyes ellenzéki pártokkal.
Mik az ellenzék fő kifogásai?
– Az ellenzéki pártok autonómia-ellenessége alapvetően az eddig napvilágot látott megoldásokkal kapcsolatban két csoportra osztható. Az egyik az, hogy a statútum szerintük az államépítés eszköze, mert ezzel szimbolikus módon megkezdődik Vajdaságnak az elszakadása, és ők Szerbia szétverésének kezdeteként élik ezt meg. A legfőbb argumentumuk, hogy olyan kifejezések jelennek meg a dokumentumban, mint a kormány, miniszterek, fejlesztési bank, külföldi képviseletek, irodák megnyitása. Ezen érvek pufogtatásával próbálják rásütni Vajdaság polgáraira az elszakadási vagy államteremtési szándékot. Az az álláspontjuk, hogy a centralizált állam a jó. Pedig a vajdasági emberek jól tudják, hogy ez mit jelent számukra, hiszen a centralizálás ellen már eddig is többszörösen felemelték szavukat, sőt mi több, az adatok azt bizonyítják, hogy nem csak Vajdaságban, hanem Szerbiában is egyre kevesebb ember dől be az ellenzék által terjesztett érveknek. Az érvek másik része szerint azért felesleges Vajdaságnak nagyobb autonómiát adni, vagy egyáltalán autonómiát adni, mert itt majd kiépül egy párhuzamos közigazgatási struktúra. Ezen elmélet szerint még többet fognak az emberek hátán élősködni, és ez a közigazgatási gépezet duplázásával jár. Szerintük ettől nem lesz jobb a vajdasági embereknek. Erre is könnyen lehet válaszolni, a tartományi adminisztráció dokumentáltan igazolta az elmúlt évtizedek során, hogy Szerbiában a leghatékonyabb, legképzettebb és átláthatóan, sőt legkorszerűbben működő közigazgatás. Azzal, hogy erre a tartományi hatalmi struktúrára bízunk bizonyos, eddig a köztársaság hatáskörébe tartozó dolgokat, nagy valószínűséggel a polgároknak jót teszünk, mert ily módon hatékonyabban, kevesebb korrupcióval, nagyobb átláthatósággal fogják az ügyeiket végezni, és a vajdasági embereknek felelősséggel tartozó szervek végzik majd mindezt. Mert hiába elégedetlenek a vajdasági emberek a köztársasági miniszter munkájával, sehogy se tudják felelősségre vonni.
Ez ezentúl majd nem így lesz?
– A tartományi adminisztráció, ami jobb, mint a köztársasági, ha rosszul végzi a munkáját, akkor a vajdasági polgároknak meglesz a módjuk arra, hogy le tudják váltani. Hatni tudnak arra, hogy ez megváltozzon, ez a demokrácia lényege.
