A múlt héten beszámoltunk arról, hogy Magyarország külügyminisztere a közelmúltban tett belgrádi látogatása alkalmával olyan dokumentumok másolatait kapta meg szerb kollégájától, amelyek a néhai miniszterelnökkel, Nagy Imrével kapcsolatosak. Most Göncz Kinga is nyilatkozott lapunknak a különös ajándék kapcsán.
Kérdésünkre elmondta, nagyon meglepte, amikor belgrádi látogatása alkalmával Vuk Jeremić úgy fogadta, hogy átadta neki a lemezeket. Arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen dokumentumok másolatai vannak a DVD-ken, egyelőre egy nagyon elnagyolt listát kapott a szerb féltől:
– Egyrészt úgy tűnik, hogy Nagy Imre a Jugoszláv Nagykövetségre vitte menekülésekor azokat a korábbi írásait, amelyeket talán nem akart otthon hagyni, vagy a korábbi években (kritikus hangvételük miatt) nem lehetett publikálni. Másfelől olyan 1956-os dokumentumok is vannak ott, amelyek a forradalom idején keletkeztek, s feltehetően olyanok is, amelyek a nagykövetség épületében jöttek létre. A Jugoszláv Nagykövetségen Nagy Imre kormánya üléseket tartott, s ezeknek a gyűléseknek az anyagai is valószínűleg részét képezik a dokumentációnak. A DVD-ket átadtam Jánosi Katinak (Jánosi Katalin Nagy Imre unokája – a szerző megjegyzése), hiszen ő a Nagy Imre Emlékház felelőse. Mivel másolatról van szó, s ő személyesen is érintett, úgy gondoltam, nála lesznek a legjobb kezekben a lemezek. Kati elmondta nekem, hogy elkezdte kibontani a fájlokat, de iszonyatos mennyiségű anyagra akadt. Egyetlen fájlban mintegy ezer oldalnyi dokumentum másolatát találta. Tehát hatalmas anyagról van szó, s még nincs teljes rálátásunk, hogy mi minden van benne.
nA néhai miniszterelnök és kormánya sietve távozott a forradalom leverése idején a budapesti Jugoszláv Nagykövetségre, s ott viszonylag kevés időt töltött. Hogyan került akkor ekkora mennyiségű iratanyag a külképviseletre?
– Feltehetően részben kofferban, de hangsúlyoznám: a dokumentumok egy része ott, a nagykövetségen keletkezett a kormányülések idején. Azt hiszem, beláthatatlanul fontos iratanyagról van szó. 1956 esetében sokszor a sötétben tapogatódzunk, nem tudjuk, hogyan születtek egyes döntések, mi előzte meg azokat, mi is történt valójában. Abban a néhány hétben, amíg a forradalom zajlott, nagyon zavaros volt minden, s mi ma elsősorban személyes emlékekre támaszkodhatunk azokból az időkből. Nagyon remélem, hogy olyan dolgok bukkannak elő, amelyekről eddig nem tudtunk, s amelyek ugyanakkor nagyon fontosak.
nMiért a másolatokat, miért nem a dokumentumokat adta át Belgrád?
– Érkeznek a papírok is hamarosan, hiszen nem procedurális ügyről, hanem pusztán szállítási kérdésekről van szó. Tavaly derült ki, hogy ezek az iratok Jugoszlávia felbomlását követően Belgrádban maradtak, s mi akkor azt kértük a szerb külügyi tárcától, hogy próbálja meg összeszedni a dokumentációt. Ez megtörtént, de mivel terjedelmében igen nagy mennyiségű papírról van szó, nem tudtam magammal hozni az eredeti dokumentumokat. De hamarosan az eredeti iratok is Budapesten lesznek, s azok már az Országos Levéltárba, az 1956-os intézetbe, illetve más illetékes helyre kerülnek.
