A héten közvitára került Vajdaság új statútumának tervezete. Felkértük dr. Korhecz Tamás tartományi közigazgatási, jogalkotási és kisebbségügyi titkárt, hogy szóljon lapunknak néhány szót Vajdaság legfontosabb okmányába foglalt újdonságokról.
nTételesen felsorolható, hogy milyen újdonságokra számíthatunk a statútumban?
– Három csoportba sorolhatók a változások. Az eddigi statútum nem tartalmazott olyan jellegű alaprendelkezéseket, amelyek Vajdaság vonatkozásából bizonyos alapértékeket jelenítettek meg. Ilyen szempontból steril volt a statútum, viszont most olyan alapértékeket fedezhetünk fel a számunkra legfontosabb okmányban, mint az európai értékekhez és az európai integrációhoz való kötődés, a nemzetek teljes egyenrangúsága, még a jogi terminusok szintjén is. Tehát megszűnik a nemzet és a kisebbség fogalma a statútumban, és a nemzeti közösségek egyaránt a szerb, a magyar, a ruszin egyenként egyenrangú nemzeti közösségek lesznek Vajdaságban. A statútum tételesen kilenc legnépesebb közösséget sorol fel. A többvallásosság, a multikulturalizmus, az interkulturalizmus mint Vajdaság különlegesen védett értéki kerültek a statútumba. Ugyancsak felfedezhető a statútum rendelkezései között az európai irányultság, a kisebbségi autonómia fogalma, és még számos olyan érték, amely irányadó lehet hosszútávra nézve a tartomány későbbi fejlődése szempontjából. Ez nagyon fontos vívmány, mint ahogy az is, hogy a részarányos foglalkoztatás alapelve is belefoglaltatik a statútumba. Ez azt jelenti, hogy mindenhol meg kell jelenjen a tartomány szerveiben a részarányos foglalkoztatottság. Jó néhány valóban vajdasági multikulturális kisebbségbarát rendelkezés fedezhető fel az alapelvek között.
nA második csoportba mi tartozik?
– Meglehetős pontossággal a statútum behatárolja azokat a hatásköröket és funkciókat, amelyeknél az alkotmány által nevesített 26 területen a tartomány átveszi a hatásköröket. Az előző statútum semmiféle konkrétumot nem tartalmazott ide vonatkozóan, de mi itt kísértetet tettünk arra, hogy azon a 26 területen meghatározzuk, melyek azok a feladatkörök, ahol a szabályozás a közérdekért megvalósul. A pénzelés ezen esetekben gyakorlatilag a köztársaság helyett a tartomány hatáskörébe tartozik majd. Világosan elválasztjuk azt, ami marad Belgrád felelőssége, és azt a területet, amelyre vonatkozóan Vajdaság átveszi a felelősséget, a szabályzást és a pénzelést. Csakhogy néhány példát kiemeljünk: az úthasználatról való gondoskodás, a karbantartás, a fejlesztés kérdése a tartomány feladata. Itt említeném meg, hogy a kollégiumi ellátás, a diák- és az egyetemista otthonok szabályzása, pénzelése, az alapítói jogok a tartomány hatáskörébe fognak tartozni. Ugyanez vonatkozik majd az önálló művészi tevékenység szabályozására, a kisebbségi nyelvű oktatás kérdéskörére, a halászatra, vadászatra. Ezeken a területeken Belgrád felelőssége megszűnik, s a tartományi szervek veszik át a szabályozást, a felelősséget, természetesen az alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel és más normatívákkal összhangban.
nA vagyonnal mi lesz a helyzet?
– Konkretizáljuk a tartományi vagyont bizonyos szintig, illetve a tartomány önálló adóforrásait is. Természetesen ezeket majd törvényben is meg kell erősíteni, de már a statútumban is kitérünk arra, hogy a tartomány fő forrása a személyi jövedelemadó, a nyereségadó lesz, amivel két olyan biztos tartományi forrást teremtünk, amely biztosítja számunkra a pénzelést. A tartományi vagyonba tartozik mindaz, amit jelenleg a tartományi alapítású szervek, tehát a tartományi szervek használnak. Mi már ezzel megnyitottuk azt a kérdést, hogy a tartományi vagyont tulajdonképpen mi képezi. Azt hiszem, nagyon lényeges változás, hogy konkretizáljuk a hatásköröket, a vagyont és a forrásokat.
nMi a harmadik terület, ahol változások állnak be?
– A statútum alapján olyan új tartományi szervek kaphatják meg a megérdemelt helyüket, amelyek esetében ez eddig nem létezett: például a tartományi ombudsman, a Vajdasági Tudományos Akadémia vagy Vajdaság szimbólumai. Olyan dolgok ezek, amelyek már léteznek a gyakorlatban, de a tartomány legfelsőbb jogszabályozásában eddig még nem volt meg a helyük. Ezzel kerekedik ki tulajdonképpen a tartományi autonómia, ami jelenleg sok különböző jogszabályon alapszik, és nem teljesen alkot egy koherens egészet. Ebben a csoportban említeném meg azt is, hogy átkeresztelünk néhány tartományi szervet, vagy azt is mondhatnám, hogy nevén nevezzük a Tartományi Végrehajtó Tanácsot, mert tartományi kormány lesz belőle. A tartományi titkárokat minisztereknek kereszteljük át, ezt különösen nagy előszeretettel támadja az ellenzék. Azért kerül sor a névváltoztatásra, mert ezeknek a szerveknek a megnevezése a köznyelven sokkal jobban érthető. Mondjuk, ha azt halljuk, hogy tartományi miniszter, akkor pontosan tudjuk, kire gondolunk. A tartományi titkár megfogalmazás nem elég pontos, hiszen a titkár fogalom sok mindent rejthet magában. Ezzel nyelvileg egyszerűsödik a kommunikáció, elhagyunk egy olyan szocialista önigazgatási terminológiát, ami Szerbia esetében már a kilencvenes években megszűnt. Nem látom okát, hogy miért ragaszkodjunk görcsösen ehhez az elavult elnevezéshez.
n A hármashatalom visszakerül-e a tartomány hatáskörébe?
– Olyan mértékben kerülnek vissza a hatalmi ágak, amilyen arányban ezt az alkotmány lehetővé teszi. Mi igyekeztünk a megszabott keretek között a lehető legtöbbet megvalósítani. Remélem, jól sikerült. A törvényhozási hatalom gyakorlatilag a tartomány hatáskörébe tartozó területeken visszakerül hozzánk. Nem hívjuk ugyan az általunk meghozott jogszabályokat törvényeknek, mert az alkotmány azt mondja, hogy ezeket mi nem nevezhetjük törvényeknek, csak törvényerejű rendeleteknek. Vagy törvényes rendelkezéseknek, esetleg törvényi rendeleteknek fogjuk hívni. Azért ezek a javaslatok, mert az alkotmány egyszerűen ennyit engedélyez. Viszont a lehetőségeket tekintve ezek mégis tartományi törvények lesznek, mert nekik köszönhetően szabályozzuk a társadalmi életünk különböző területeit, és ezen a kereten belül a jelentőségük egyenlő lesz a törvényekével. Az adott területeken természetesen a végrehajtó hatalom is működik, mert ha valamit szabályozunk, akkor annak a végrehajtását is biztosítanunk kell. Ez visszakerül a tartományi hatóságokhoz. Az igazságügy területén igazságügyi hatalmat nem tudunk gyakorolni, mert az alkotmány ezt nem engedi meg, viszont van néhány terület, ahol az alkotmány és a különböző törvények már jelenleg is a tartománynak biztosítanak némi hatáskört. Ebből a szempontból megerősítik a statútumban az adott hatáskört. Megemlítem, az alkotmány előirányozza, hogy az alkotmánybíróságnak kötelezően van vajdasági tagja, vagy a Legfelsőbb Bíróságnak is ugyanígy kötelezően van vajdasági tagja, és ez a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácsra is elmondható. Ezeket úgy irányoztuk elő, hogy a tartomány nevezi meg vagy tesz rá javaslatot. Ezt az alkotmány ugyan nem irányozza elő ilyen részletességgel, de mi a hatáskört beépítettük a statútumba. Fontosnak tartok még rámutatni arra, ami az omnibusztörvényben is benne van, hogy a bíróságok szerveire is mi teszünk javaslatot, azaz a bíróságok struktúrájára. Nos, ez is belekerült a statútumba. Tehát az igazságügy területén ott vannak a vajdasági szervek, de nem abban az értelemben, ahogy valójában az igazságügyi hatalomról beszélhetünk. Az igazságügyi szakvizsgát továbbra is itt, Újvidéken fogjuk megszervezni.
