Szerbiában a szennyvizek mindössze 8 százalékát tisztítják meg, a Duna vízgyűjtő területére pedig évente 245 millió köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik. Tegnap Szabadkán hangzottak el ezek a kétségbeejtő adatok, ahol a környezet szennyvizektől való megóvása, a lakosság ivóvízzel és szennyvízelvezető csatornával való ellátottsága, illetve ezeknek a vizeknek a minősége volt a téma.
A tanácskozást az országos és a Körzeti Gazdasági Kamara szervezésében tartották meg, s azon részt vettek ipari vállalatok képviselői, környezetvédelmi és vízügyi szakemberek.
Dr. Nebojša Veljković, a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője beszámolójából kiderült, hogy Vajdaságban a talajvizek minősége folyamatosan romlik és évek óta nagyon rossz. Észak- és Dél-Bánátban aggodalomra okot adó a helyzet ebből a szempontból, de Szabadkán sem sokkal jobbak az eredmények. Éves szinten biológiai szempontból a vizsgált vizek 37,3 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, legtöbb esetben e-coli baktériumot, illetve fekális eredetű streptococcust tartalmaztak, míg kémiai szempontból a vizsgált minták 77,1 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, ami aggodalomra ad okot.
Veljković beszámolójából megtudtuk azt is, hogy az ország lakossága (6 527 616 lakos) urbanizált területen lakó hányadának (59 százalék) 75 százaléka, míg a rurális területen lakók (41 százalék) mindössze 9 százaléka van rákapcsolva a szennyvízelvezető hálózatra.
Veljković hozzátette, ahhoz, hogy az országban rendezzék a városi és a falusi vízellátást, valamint a szennyvízelvezető csatornahálózatot is bővítsék, összesen kétmilliárd euróra lenne szükség.
Karai László, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara független szakembere elmondta, ami a szennyvízelvezetést illeti, Szabadka az ország többi régiójához képest nagyon jól ellátott településnek számít, hiszen mintegy 100 kilométeres csatornahálózattal, 290 kilométeres vízvezeték-hálózattal rendelkezik.
– Tény, hogy a mostani szennyvíztisztítóba egyre több olyan szennyvíz érkezik, amely mérgező anyagokat tartalmaz, és ezek a Palicsi-tóba folynak. Ezért úgy gondoljuk, hogy az új tisztító rendkívüli módon hozzájárul majd a Palicsi-tó vize minőségének javulásához.
Karai előadásában kitért arra, hogy kérdőíves felmérésükből, amelyre mintegy ötven százalékban érkezett válasz, kiderült, hogy vízvezetékkel Szabadkán 126 140 lakos rendelkezik, míg szennyvízelvezető csatornával 45 100-an. Az észak-bácskai régióban a lakosság 23,30 százaléka kapcsolódik mindössze a városi szennyvízelvezető csatornára.
A tanácskozáson Rábaközi Tamás, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Közművállalat beruházási osztályának vezetője bemutatta a város szennyvíztisztításának múltját és jelenét. Az új szennyvíztisztító épülése kapcsán elmondta, azt novemberben működésbe helyezik, és amint stabilizálódik a működése, a régit kiiktatják és azt is felújítják, így jövő májustól a régi-új rendszernek köszönhetően nagy esőzések esetén 108 ezer köbméter szennyvizet tudnak majd megtisztítani naponta.
A tanácskozás részvevői megállapították, a legfontosabb a vízkészletek őrzése, illetve a szennyvizek tisztítása.
Dr. Veljković előadásában kiemelte, egy szelet kenyér elkészítéséhez 40 liter vízre, míg egy hamburger húsának elkészítéséhez (a farmtól az étteremig) 200 liter vízre van szükség.
