Tegnap, pénteken dr. Dragoslav Petrović, a Tartományi Képviselőházban hatalmon lévő pártkoalíció koordinátora és dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár a tartományi parlamentben bejelentette, hogy lezárult Vajdaság statútumtervezetének közvitája.
Petrović doktor ismertette, hogy a szerbiai alkotmány 185. szakaszának értelmében Vajdaság jogosult arra, hogy a legmagasabb szintű jogi aktussal rendelkezzen, a statútummal, és ennek értelmében a korábbi képviselőházi összetétel idején meghatározták Vajdaság alapszabályát, a mostani parlamenti összetétel idején befejezték ezt a folyamatot és rájuk hárul a feladat, hogy elfogadják a statútumot. A törvényes határidő október 15-e, de mivel a statútum közvitája már lezárult, így minden feltétel adott ahhoz, hogy az október 14-re összehívott képviselőház elfogadja Vajdaság statútumjavaslatát. A törvénybe és az alkotmányba foglalt feltételeknek eleget tettek, 77 képviselő aláírásával erősítette meg a statútumjavaslatra vonatkozó kérelmet, és a közvitát is lefolytatták. Mintegy 15 napon át tartott a statútum megvitatása, ez idő alatt 135 módosítási javaslat érkezett hozzájuk, a viták folyamán öt részvevő konkrét észrevételt tett közzé, és a szakértők közül 11-en javasoltak valamiféle módosítást, kiegészítést. Ezek jobbára technikai és nyelvi korrigálásokból álltak, végül is a statútum 35 szakaszában történt valamiféle módosítás. A statútum készítésének folyamatát dr. Korhecz Tamás koordinálta.
Korhecz Tamás elmondta, hogy megelégedéssel tölti el a tudat, hogy dinamikus, kreatív és szakmailag magas szintű időszakot tudhatnak maguk mögött, ugyanis lezárult a statútum egyeztetése, ez a politikai összehangolásra és az egyre intenzívebbé váló párbeszédekre is értendő, amelyeket a polgárokkal, a civil szervezetekkel és a szakértőkkel folytattak le. Egyféle műhelymunka jellemezte az elmúlt 15 napos időszakot, amelynek során igyekeztek minél tökéletesebbé tenni a dokumentumot, hogy ne maradjon benne joghézag és ne legyenek félremagyarázható vagy félreérthető részek.
A statútum lehetővé teszi majd Vajdaság gyorsabb és hatékonyabb fejlődését és a tartomány alapvető és legfontosabb érdekeinek és elveinek méltó képviseletét. A szakmai nyilvánosság többször két részre oszlott, az egyikről az mondható el, hogy a statútumot úgy jelölték meg, hogy az a széthúzásnak az egyik fajtája, a másik szerint a fejlődés zálogát látták benne. Dr. Korhecz Tamás szerint a statútumnak az a legfontosabb érdeme, hogy lehetővé teszi a vajdasági autonómia integrálódását az állami rendszerbe. Ezt 1990. után ellehetetlenítették, ami mindaddig úgy is maradt, míg az Omnibusztörvény megszületett. Ebben a pillanatban kezdődött el a vajdasági autonómia újraértékelése, az ide vonatkozó szabályok megfogalmazása, a határok megállapítása, és tulajdonképpen az Omnibusztörvény idejében szerzett gazdag tapasztalatok érvényesítése. A statútumnak köszönhetően egy használható, funkcionális autonómiával rendelkezik majd Vajdaság, amely hozzájárul ahhoz, hogy integrálódhasson a közép-európai térségbe.
Dr. Dragoslav Petrović biztosra vette, hogy október 14-én a tartományi parlament elfogadja a statútumot és kijelentette, hogy utána már a szerbiai parlamentnek kell csak még hasonló döntést meghoznia, arra kell törekedni, hogy a köztársaságban megfelelő törvényekkel és törvényerejű rendeletekkel hozzájáruljanak a statútum alkalmazhatóságához.
Feltették az újságírók a kérdést, hogy vajon elég teret szabott-e az alkotmány ahhoz, hogy egy működőképes autonómiája legyen Vajdaságnak, mire azt a választ kaptuk, hogy az alkotmányos keret által megszabott modell az autonómiához csak oly módon elég, hogy szerencsére adott esetben megvan hozzá a politikai feltétel és kedvezőek a politikai körülmények. Amennyiben a mostani politikai vezetésnek nem lenne elég érzéke a statútum elfogadásához, akkor esetleg gond lenne az alkotmányos kerettel, de szerencsére jelen esetben ez nem így van. Az újságírók az iránt is érdeklődtek, hogy milyen változtatásokat eszközöltek a statútumban, megtudhattuk, hogy a macedón nemzeti közösség megnevezése is bekerült a statútumba, hogy elálltak attól a változattól, hogy tartományi részről javasolják a legfelsőbb bírói tanácsba a kinevezésre kerülő bírókat és hogy a külföldi képviseletre vonatkozóan olyan megoldást találtak, hogy Vajdaságnak gazdasági képviselete lehet külföldön, de ez csak mint régiók közötti együttműködésként valósítható meg. Tehát nem diplomáciai képviseletről van szó.
